Hidegen hagysz / Lando Norris FF. , Befejezett /

28. Rész - Fontosabb mint én..

Lando betakart két takaróval is és a pokrócomat is rám terítette, még mindig vacogtam egy kicsit pedig vagy fél órán át a zuhany alatt álltunk. Mellém feküdt és a hajamat a fülem mögé tűrte, a szemeimbe bámult csalódottan.

-Mit műveltél, Brook? - Kérdezte halkan.

-Nem én voltam. - Mondtam rekedt, halk hangon. - Csak lementem a tengerpartra mire négy pasi betalált.. - Beszéltem halkan. - Nem hagytam magam és egy egyiket megrúgtam, ezután a vízbe dobtak..

-Istenem, bébi! - Mondta halkan. - Csoda, hogy kitudtál jönni... - Nézett rám kétségbeesetten.

-A sziklának csapott egy hullám, valószínűleg ez volt a mázlim.. - Nevettem halkan. - Így kitudtam mászni a köveken..

-Annyira sajnálom ezt az estét. - Mondta halkan és ujjával az arcomat simogatta.

-Nem a te hibád. - Mondtam halkan és lehunytam szemeim ahogy kezdtem egyre melegebbnek érezni a testemet.

-Lando.. - Hallottam Luisinha hangját az ajtómban. - Én haza megyek..

-Jól van. - Mondta Lando, nem mozdult mellőlem.

-Te nem jössz? - Kérdezte halkan.

-Nem akarom itt hagyni. - Sóhajtott.

-Itt vannak a szülei... - Mondta Lui.

-Menj haza nyugodtan. - Mondtam halkan és nehezen kinyitottam szemeim.

-Lui, menj haza nyugodtan majd reggel találkozunk. - Mondta Lando.

-Ezt nem hiszem el, mindig fontosabb neked ő.. - Nevetett halkan.

-Luisinha beledobták őt a tengerbe miután nem hagyta megerőszakolni magát, szerintem hipotermiás lett és csoda, hogy haza jutott.. - Förmedt rá Lando. - Itt fogok vele maradni reggelig, ha nem tetszik akkor ez van..

-De itt vannak a szülei Lando, nem kell rá vigyáznod.. - Mondta Lui.

-De vigyázni akarok rá, oké? - Nevetve nézett rá. - Brooklyn mellett akarok lenni, értsd meg..

-Akkor köztünk vége, ha itt maradsz. - Nevetett halkan.

-Lando, menj nyugodtan. - Néztem rá sóhajtva

-Akkor vége. - Nézett Luisinhara majd rám. - Mert reggelig nem mozdulok innen..

-Nevetséges vagy, Norris.. - Mondta majd becsapta az ajtót miután kiment, kissé összerezzentem és Landora néztem sóhajtva.

-Reggelre úgy is meggondolja magát. - Forgatta meg szemeit Lando. - Te csak pihenj és, ha bármi kell csak szólj!

-Rendben. - Mondtam halkan és lehunytam szemeim, jól esett, hogy Lando itt maradt de nem akartam, hogy összevesszenek Luival.

***

Reggel amikor felébredtem Jim ült az ágyam szélén, rám nézett amikor látta, hogy felkeltem és átölelt.

-Annyira sajnálom, egy szemét voltam veled! - Mondta halkan. - Úgy sajnálom, Brook! Én ezt nem akartam.. - Magyarázkodott.

-Semmi gond, öcsi! - Sóhajtottam halkan és a hátát simogattam, lelöktem magamról a takarókat mert már melegem volt.

-Tényleg sajnálom, azt is amit mondtam. - Sóhajtva nézett rám. - Csak annyira Landoval akartam lenni és mérges voltam, hogy nem vagytok már barátok..

-Nincs baj, öcskös. - Néztem rá. - Tényleg.. - Mosolyogtam. - De ezt el kell fogadnod, hogy Lando és én már nem vagyunk barátok..

-Tudom. - Mondta halkan. - Segítsek neked valamit? - Nézett rám.

-Nem kell, mindjárt lemegyek!

Mondtam neki, Jim bólintott majd kiment a szobámból. Fel ültem az ágyban de felszisszentem ahogy rohadt érzékeny volt a csípőm és a combom is, felhúztam a pólómat és elég csúnya volt a színe. Rosszabb mint tegnap este, sóhajtva kimásztam az ágyból és megmozgattam a karjaimat és a lábaimat. A fejemet is, hogy a nyakam kilazuljon mert úgy éreztem, hogy megfagytam körülbelül. Fel álltam az ágyból és a fürdőmbe mentem, sóhajtva pisiltem majd kezet mostam és meleg vízzel megmostam az arcomat is. Remélem nem lesz tüdőgyulladásom vagy ilyesmi, megtöröltem az arcomat majd felvettem egy vastag zoknit és a mamuszomat. Még egy kardigánt is felvettem majd lementem a lépcsőn, anya és apa a konyhában beszélgettek. Ahogy bementem megláttam, hogy Lando ott ül apa mellett amitől a szívem elolvadt. Azt hittem már rég haza ment.

-Szia, hogy érzed magad? - Kérdezte egyből Lando.

-Kicsikém, feljelentést kell tenned! - Mondta anya. - Lando elmondta mi történt..

-Azt sem tudom kik támadtak meg. - Sóhajtottam és közelebb csoszogtam hozzájuk.

-Van ott térfigyelő kamera, én ma kiderítem és szépen börtönbe küldjük azokat a rohadékokat akik ezt tették veled. - Mondta apa feszülten. - Meg is halhattál volna..

-Igyál egy forró teát! - Mondta anya és el is kezdte csinálni.

-Rendben. - Néztem anyára majd apára. - Hogy hogy itt vagy még? - Néztem Landora.

-Meg akartam várni még felébredsz. - Nézett rám mosolyogva. - Fázol még? - Nézett rám. - A zúzódások milyen állapotban vannak?

-Nem fázom már és, hát fájnak.. - Nevettem halkan. - Most nagyobb lett a folt és sötétebb..

-El kéne menned a kórházba is, lehet, hogy megrepedt valamid.. - Sóhajtott.

-Nem hinném, csak beütöttem nagyon. - Néztem rá sóhajtva. - De ha nagyon nem múlik el akkor ígérem, elmegyek orvoshoz!

-Elkísérlek csak majd szólj! - Állt fel és megpuszilta a fejem búbját. - Most viszont mennem kell..

-Köszönöm, hogy itt maradtál! - Néztem rá fel.

-Bármikor, Brook! - Nézett a szemembe majd megpuszilta a homlokomat is. - Majd hívlak! - Nézett rám.

-Jól van! - Mosolyogtam rá halványan.

-Viszlát! - Nézett anyáékra mosolyogva.

-Szia, Lando! - Mosolyogtak rá, Jim lepacsizott vele és átölelték egymást.

* Lando szemszöge *

Remélem Brook tényleg jobban van és este is felfogom hívni, ha nem javul a zúzódása biztos kórházba viszem. Remélem az apja tényleg megtalálja azokat a rohadékokat akik ezt tették vele, bele sem merek gondolni mi lehetett volna ennek a vége. Luisinha most biztosan dühös rám és hatalmas veszekedés vár otthon de nem akartam Brooklynt egyedül hagyni és látni akartam, hogy jól van-e. Egész éjszaka csak őt figyeltem amíg aludt, nagyon aggódtam érte és azt is remélem, hogy nem lesz tüdőgyulladása vagy ilyesmi.

***

-Na, haza találtál? - Kérdezte Lui mikor bementem, sóhajtva vettem le a cipőmet és a kabátomat.

-Lui, kérlek ne most.. - Sóhajtva néztem rá.

-Megbeszéltük, hogy nincs többé Brook. - Nézett rám felvont szemöldökkel.

-Tudom, de szörnyű ami történt vele és nem akartam őt egyedül hagyni.. - Mentem a hűtőhöz és töltöttem magamnak egy pohár kólát.

-Szerintem meg magától ugrott a tengerbe, nem normális az a nő.. - Nevetve nézett rám, felvont szemöldökkel néztem rá.

-Brook nem hajlamos öngyilkosságra és egyébként megvannak a felvételek arról, hogy négy pasi a tengerben dobja őt szóval inkább örülj, hogy nem te voltál a helyében.. - Tettem le úgy a poharat, hogy a kóla kiömlött belőle. - Most pedig megyek és alszom.

Mentem el mellette és a hálóba mentem, becsaptam magam mögött az ajtót és ledőltem az ágyra. Ahogy lehunytam szemeim már aludtam is, Brooklynról álmodtam.