Hidegen hagysz / Lando Norris FF. , Befejezett /

9. Rész - Szívszorító látvány

Szipogva fel álltam mikor megnyugodtam és kifújtam magam, megdörzsöltem az arcomat és a konyhába mentem. Kivettem egy poharat a szekrényből és remegő kézzel töltöttem bele vizet, csukott szemmel megittam majd letettem a pultra és bámultam magam elé. Könnyeim ismét gyűltek ahogy visszaemlékeztem Lando szavaira, szinte hallottam a hangját a fejemben. Soha senki nem beszélt még így velem és soha senkinek nem mondtam még el a múltamat, mármint pasiknak nem akikkel kavartam. Megbíztam benne erre leordítja a fejem és kételkedik bennem, tény, hogy én hagytam őt faképnél de ehhez akkor sem volt joga. Lezuhanyoztam és bedőltem az ágyamba csalódottan, most már bánom, hogy ilyen rideg voltam Landoval. 

***

Csörömpölésre riadtam fel, fel ültem az ágyban és felkapcsoltam a villanyt az éjjeli szekrényen. Kimásztam az ágyból és kimentem a szobából, felkapcsoltam a villanyt a folyosón és körbe néztem. Nagyot nyelve indultam le a lépcsőn, felkapcsoltam ott is a villanyt.

-Hahó! - Kiabáltam egyet, felsikítottam ahogy Dean ugrott elém.

-Helló, bébi! - Nevetett.

-Te hülye pöcs.. - Vágtam őt vállba és kifújtam magam. - Normális vagy? - Néztem az ablakot ami be volt törve.

-Úgy sem engedtél volna be. - Nevetett és leült a kanapéra.

-Ezt jól gondoltad. - Néztem az ablakot sóhajtva. - Menj el innen, nem akarok tőled semmit..

-Ezt szomorúan hallom. - Nevetett és elővett egy cigit.

-Ne cigizz itt bent.. - Néztem rá felvont szemöldökkel.

-Ez füves cigi, inkább gyere ide és szívjuk el! - Gyújtotta meg és beleszívott.

-Tudod, hogy tiszta vagyok már egy éve, szóval húzz el.. - Néztem rá.

-Ne beszélj így velem. - Állt fel és oda jött hozzám, a számhoz tartotta a cigit.

-Menj el, Dean. - Nyeltem nagyot majd elfordultam tőle.

-Nem fogok elmenni. - Nevetve fogta meg a karomat erősen.

-Ez fáj. - Fogtam meg én is a karját és próbáltam lefeszíteni magamról de erősen fogott.

-Ez minőségi cucc. - Nézett a szemembe. - Szívj bele. - Tartotta újra a számhoz.

-Nem. - Vettem el tőle és a földre dobva eltapostam, felkiáltottam ahogy pofon vágott.

-Neked hoztam, te ribanc. - Emelte fel a hangját és a falnak lökött, összeszorítottam szemeim. - Láttalak a neten, Norissal.. - Motyogta.

-Dean, más fél éve szakítottunk. - Nevetve néztem rá. - Semmi közöd ahhoz, hogy kivel vagyok..

-Attól még, hogy szakítottunk pár hete akkor is dugtál velem. - Nevetett és elém állva a falhoz préselt testével. - És most is fogsz. - Csókolgatta a nyakamat.

-Nem akarok, hagyjál! - Emeletem fel a hangomat és próbáltam őt eltolni, a hajamba markolt és hátra húzta a fejemet.

-Leszarom mit akarsz. - Szagolta meg a nyakamat. - Isteni illatod van. - Suttogta a fülembe.

-Kérlek, Dean.. - Mondtam halkan, könnyeim gyűltek.

-Kérlelj csak, erre még jobban beindulok. - Nevetve lökött a kanapéra akkora lendülettel, hogy leestem és beütöttem a könyökömet elég erősen.

-Minek jöttél ide? - Néztem fel rá és a kezemet fogtam.

-Érted. - Fogta meg a kezemet és felhúzott a kanapéra.

-Nem megyek veled sehova, különben is honnan tudod hol lakom? - Néztem rá kiakadva. 

-Alábecsülsz. - Nevetett. - Azt is tudom, hogy dugtál Norissal.. Sőt, azt is láttam, hogy végig beszéltétek az éjszakát a teraszán. - Nézett a szemembe.

-Miért nem tudsz békén hagyni?! - Néztem fel rá.

-Mert mi összetartozunk. - Nézett a szemembe és megfogta a torkomat annyira, hogy éppen még kapjak levegőt. - Ugye? - Kérdezte halkan.

-Rohadj meg.. 

Löktem el őt erősen, az üvegasztalra esett széttörve azt, fel álltam és az emeletre szaladtam de a lépcsőn elestem. Felszisszentem ahogy a térdemre estem, felsikítottam ahogy Dean elkapta a lábamat és lehúzott a lépcsőn. Felé fordultam és megrúgtam őt erősen, megtorpant és elengedett így fel álltam és felrohantam a lépcsőn. Végig szaladtam a folyosón és a fürdőszobába mentem, az ajtót nem volt időm bezárni mert Dean kinyitotta erőből. Orrba vágott az ajtó így hátra estem és a fejemet is bevertem, éreztem a vérszagot és szédülni kezdtem erősen. Ellenkeztem ahogy fölém hajolt de a kábaságtól nem volt erőm reagálni, a fülem sípolni kezdett ahogy megütött. Kapálóztam a lábammal is és a kezeimmel is ahogy fojtogatni kezdett, könnyeim potyogtak és belekarmoltam az arcába. Szúró fájdalmat éreztem ahogy újra megütötte az arcomat ököllel, elengedte a torkomat mire öklendezni kezdtem és levegő után kapkodtam. Leszállt rólam és csak elsétált, összehúztam magam a földön és csak zokogtam az arcomat  és a torkomat fogva. Felsikítottam ahogy valaki a kezemhez ért mert az hittem Dean az de amikor oda néztem egy rendőr volt, tompán hallottam a hangját így nem értettem mit mond. Mindkét fülem sípolt és nem bírtam abba hagyni a zokogást, el sem hittem, hogy itt vannak a rendőrök.

* Lando szemszöge *

Arra keltem fel, hogy csörög a telefonom. Carlosnál vagyok amíg Madridban vagyok, felvettem a telefont álmosan.

-Igen? - Szóltam bele fáradtan, szemeim csukva voltak.

-Lando, te voltál tegnap Brooklyn házánál? - Szólt bele az anyukája halkan.

-Igen, este felé. - Ültem fel. - Miért? 

-Nem láttál semmit miután elmentél tőle? - Sóhajtott.

-Valami baj van? - Dörzsöltem meg az arcomat összeráncolt szemöldökkel.

-Brooklyn kórházban van. - Mondta remegő hangon.

-Miért? Mi történt? - Másztam ki az ágyból és öltözni kezdtem.

-Betörtek hozzá és rá támadtak.. - Szipogott. - Az egyik szomszéd hívta ki a rendőröket mert sikoltozást hallott és zajokat.

-De elkapták aki bántotta? - Vettem a cipőmet. - Melyik kórházban van?

-Nem tudják ki volt, Brooklyn pedig meg sem szólal mióta bevitték. - Sóhajtott. - Még velünk sem beszél..

-Melyik kórházban van, Eva? - Kérdeztem halkan.

-A Santa Cristinaban de nem tudom mennyire jó ötlet oda menned. - Sóhajtott.

-Oda megyek, nekem hátha elmondja mi történt. - Sóhajtva fogtam meg a kocsi kulcsot.

***

Kifújtam magam és bekopogtam majd benyitottam abba a szobába ahol Brooklyn volt, nagyon féltem a látványtól. Háttal feküdt az ajtónak, be volt takarózva és furán vette a levegőt. 

-Brooklyn, szia. - Mondtam halkan és közelebb léptem az ágyához, nem szólt semmit. - Anyukád hívott fel..

Erőt vettem magamon és átsétáltam az ágy másik oldalára, a szívem összeszorult a látványtól. A jobb szemöldöke fölött össze volt varrva a seb, mindkét szeme be volt vérezve, a bal szeme alatt kék monokli, az orra láthatóan elvolt törve és sínben volt ezért vette furán a levegőt, az alsó ajka is fel volt szakadva. A nyakán fojtogatások nyoma, a számat haraptam belülről és leültem mellé. Megfogtam a kezét és megpusziltam a kéz fejét, szótlanul lehunyta szemeit és egy kicsit megszorította a kezemet.