Hidegen hagysz / Lando Norris FF. , Befejezett /

30. Rész - Jól vagyok

-Hol voltál ilyen sokáig kettesben Landoval? - Mosolygott rám Jim.

-Csak rendeztük a jegyeket. - Néztem rá majd a pályára. - Kérsz valami kaját? - Mosolyogtam rá.

-Nem! - Mosolygott. - Este nem alszunk a hotelba Landonal? - Nézett rám.

-Nem . - Nevetve néztem rá. - Nézd az időmérőt inkább! - Mutattam a pálya felé.

-Azért gondold át! - Nevetett.

-Jim. - Forgattam meg szemeim és én is a pályát néztem.

***

-Kurva szar helyezést értem el.. - Sóhajtott Lando. - Már bocs, Jim a csúnya beszédért. - Nézett az öcsémre majd evett tovább, egy étterembe elhívott minket vacsizni amit elfogadtam Jim miatt.

-Ez nehéz pálya, Lando! - Sóhajtott. - Majd holnap jobb leszel a futamon!

-Hát, nem éreztem ezt ma. - Nevetett halkan.

-A futam biztos jobb lesz! - Mosolyogtam rá.

-És te hogy vagy? - Nézett rám. - Meg gyógyultak már a zúzódások?

-Igen, már minden rendben. - Mosolyogtam rá és ettem tovább közben.

-Szakítottatok Luisinhaval? - Nézett rá Jim mire kiesett a villa a kezemből de gyorsan elkaptam mintha mi sem történt volna.

-Nem szakítottunk. - Nézett rá.

-Csak mert nincs itt.. - Evett tovább vállat vonva.

-Nem minden versenyemre tud eljönni, neki is sok dolga van. - Nézett rá Lando majd rám, én a tányérom tartalmára néztem inkább.

-Egyértelműen érzem köztetek a vibrálást, szerintem meg kéne próbálnotok újra. - Nézett ránk felváltva.

-Jim, elég lesz. - Néztem rá felvont szemöldökkel. - Egyél inkább ha már Lando meghívott minket vacsorázni!

-Szerintem is együnk inkább.. - Nevetett halkan Lando. - Lassan vissza kell mennem a hotelba mert reggel még van jó pár dolgom a verseny előtt.

-Nem lehetnénk veled a hotelban? - Nézett rá Jim.

-Jim, fejezd be kérlek. - Néztem rá újra. - Most már kezd kellemetlenné válni a szitu.. Lando és köztem nem lesz semmi, ő Luisinhaval van és szereti. - Néztem az öcsém szemébe. - Dolgozd fel és hagyd már ezt a témát.

-De.. - Nézett rám.

-Fogd be. - Sóhajtottam és megettem a maradékot, fel álltam. - Köszönjük a vacsorát, gyere öcsi megyünk a hotelba. - Néztem Landora majd Jimre.

-Miért nem mondasz semmit, Lando? - Nézett rá számon kérően az öcsém. 

-Jó, most kezd kellemetlenné válni a dolog. - Nevettem fel. - Hagyd békén Landot és ne kérd már számon.

-Mit mondjak Jimmy? - Nézett rá sóhajtva. - A nővéred és köztem nincs semmi, ennyi. - Nézett a szemébe majd rám.

-Hova tűntetek ma az időmérő előtt? - Sóhajtott és fel állt ő is. - Nekem ne mondjátok, hogy nincs köztetek semmi.. - Nézett ránk felváltva, Landora néztem én is.

-Mondtam neked, hogy a jegyárát intéztük el és kész. - Néztem rá. 

-Igen, ennyi történt. - Állt fel Lando is sóhajtva. - Fizetek aztán elkísérlek titeket a hoteletekhez. - Hagyott ott minket és a pulthoz ment, hogy rendezze a számlát. 

***

Nagy szemekkel figyeltem ahogy Lando kisodródott, Jim lökdösött de csak bámultam és vártam, hogy valami történjen. Ez a harmadik kör és annyira gyorsan történt minden, szikrákat láttam és utána már csak azt, hogy Lando a falnak csapódik a kocsival. A szívem hevesen vert és fel álltam, Jimre néztem kétségbeesetten. Mikor a mentőcsapat oda ment hozzá és kisegítették a kocsiból azért láttam, hogy látszólag jól van. 

-Menjünk le! - Nézett rám Jim. 

-Nem mehetünk. - Sóhajtottam. - Nyugi, rendben lesz! - Néztem rá biztatóan.

-Szerintem kórházba viszik. - Sóhajtott ahogy egyre több orvos vette őt körül és jött egy mentő is.

-Bemegyünk majd hozzá, ha lehet. - Mondtam halkan. - Nyugi! - Sóhajtva néztem ami történik.

-Akkor menjünk. - Sóhajtva állt fel.

-Nem tudjuk hova viszik. - Álltam fel én is. - Írunk majd neki, oké? - Sóhajtottam.

-Jó. - Nézett rám. - Menjünk mert így már nem is akarom nézni a futamot. - Mondta halkan.

-Rendben van. - Sóhajtottam és elindultam kifelé de a nevemet hallottam így körbe néztem, Andrea Stella jött felém. Honnan tudja ki vagyok?

-Landot a helyi egyetemi kórházba viszik. - Nézett rám. - Biztos örülne neki, ha bemennél hozzá!

-Az tuti. - Mosolygott Jim is rám.

-Oké, köszönjük az információt. - Mosolyogtam rá halványan.

-Nagyon szívesen! - Mosolygott rám majd ott hagyott minket.

-Na akkor menjünk a kórházba! - Nézett rám Jim.

-Rendben.

Mondtam majd elindultam kifelé a tömegen át, Landot már biztosan elvitték a kórházba közben szóval fogtunk egy taxit és beültünk. Azért aggódom érte, bár elvileg nincsen baja de azért kivizsgálják a biztonságkedvéért. Remélem tényleg nincs baja. 

* Lando szemszöge *

-Doki, tényleg jól vagyok. - Néztem rá. - Csak olyan hirtelen történt és csalódott vagyok, hogy ilyen hamar kiestem.. - Sóhajtottam nagyot.

-Azért elvégzünk pár vizsgálatot a biztonságkedvéért. 

Nézett rám majd elkezdtek kivizsgálni, tényleg borzasztóan szar, hogy ilyen hamar kiestem. De legalább ez volt az első balesetem 2021 óta, szóval szerencsésnek mondhatom magam. Amikor kopogtak a szobába ahova betoltak a vizsgálatok után, hogy megvárjam az eredményt az ajtóra néztem. Jim dugta be a fejét, elmosolyodtam és a szívem hevesen kalimpált ahogy benézett Brook is.

-Szia, bajnok! - Mosolygott majd bejöttek. - Andrea juttatott be minket. - Nevetett, Jim az ágyamhoz jött.

-Jól vagy, Lando? - Sóhajtott.

-Andrea egy arany ember! - Nevettem. - Jól vagyok, bár senki nem hisz nekem. - Néztem rájuk nevetve.

-Azért elég durva volt az egész, én nagyjából sokkot kaptam.. - Sóhajtott Brook és ő is az ágyam széléhez jött. - Biztosan jól vagy?

-Igen, nincsen bajom. - Mosolyogtam rá. -Bár rohadt éhes vagyok. - Nevettem.

-Hozok neked a büféből valamit! - Állt fel Jim.

-De ne állj szóba idegenekkel és siess vissza! - Nézett rá Brook, Jim bólintott majd kiment nekem kaját szerezni. Nagyon bírom a srácot, a nővérét meg még jobban. 

-Nagyon jól esik, hogy bejöttetek. - Néztem Brook szemébe, leült az ágyam szélére.

-Nagyon aggódtunk érted. - Nézett ő is a szemembe. - Nem gondoltam, hogy ennyire megviselhet az amit láttam.. - Mondta halkan, megfogtam a kezét.

-Ritkán történik ilyen. - Néztem rá sóhajtva, a kezét simogattam. - És amúgy meg jól vagyok, csak kibaszott csalódott, hogy ilyen hamar kiestem.

-De jól vagy és ez a lényeg. - Nézett a szemembe.

-Végül is, igen. 

Mosolyogtam rá, fel ültem, hogy közelebb legyek hozzá és ajkaira néztem. Nagyot nyelt majd ő is az enyémre, nem gondolkoztam sokáig és megcsókoltam őt amit viszonzott. A kezét a tarkómra tette és nyelvével utat tört az enyémhez, fogadtam gesztusát gyengéden és a hajába túrtam.