2.fejezet

1K 35 0
                                    

Dominik fáradtan, de boldogan ment be este a szállodai szobájába.
Holnap lesz a nagy nap, amikor aláírja élete egyik legjobb döntését. Márcsak abban bízik, hogy nem hozta meg túl korán ezt a döntést, és nem lépet túl nagyot hirtelen a karrierjében. Nem sok ideje maradt gondolkodni, mert a telefonja hirtelen megszólalt, és egy kis mosollyal az arcán már vette is fel.
-Szia édes.
-Szia Domi. Gratulálok szerelmem.
-Köszönöm. Kár hogy nem vagy most itt. -már hanyat feküdt az ágyon, és a barátnője édes hangját hallgatta a telefonba.
-Tudod hogy nem tudtam menni. Szívesen ott lennék veled, de sajnos az egyetem miatt nem ment.
-Tudom. Csak örültem volna ha most te is itt vagy.- tudta a férfi hogy a lánynak nagyon sok dolga van ,és elég elfoglalt a saját karriere és az egyetem miatt. Azonban a nő mindig ott volt vele a fontos pillanatokban és támogatta. De most nem tartott vele, ezer kicsit szomorú volt. Azonban az utóbbi időben valami történt velük, de még maga sem tudja pontosan hogy mi.
-Alig várom hogy ott legyek majd veled. Nagyon büszke vagyok rád Domi. Nagyon szeretlek.
-Én is édes. És köszönöm.
-Találkoztál már a csapattal?
-Nem még nem. Ma csak az orvosi vizsgálat volt. Amíg én itt voltam, apa és Matyi a fönőkséggel beszélt meg mindent.
-Ugye nem izgulsz az miatt ,hogy hogy fognak hozzád visszonyúlni?- de pont ez miatt aggódott. Túl sokszor volt már ilyen helyzetben, hogy tudja mit kell ilyenkor tennie. Már tinédzser kora óta tudja ,hogy mennyire fontos hogy a többiek jól befogadják.
-Talán egy kicsit. De majd megoldom. -nem sokáig beszéltek, hiszen a fiatal lánynak még rengeteg tanulni valója volt, így hamar elköszöntek egymástól.

Másnap reggel Olivia már a központban volt és mindent előkészített, hogy véletlenül se keveredjen el semmi.
Nemsokára elérkezik az időpont amikor a focistának is itt kell lennie, ezért lement hogy megnézze minden készen van-e már.
-Szia Olivia.-köszönt neki oda Lusi, aki a csapat egyik fotósa.
-Szia Lusi. Minden készen áll?
-Hát persze. Márcsak rá várunk. De lassan ide kell majd érnie. Te is itt leszel?-a nő csak bólintott hiszen neki is jelen kell lennie az aláírásnál. Szerencsére a szokásos fotózáson már nem kell itt lennie, mert azt a pr intézi, így ő már mehet is majd a dolgára, hogy egyeztessen a riporterekkel. Sajnos mint mindig, most is idő előtt kikerült a közösségi oldalakra hogy kit akarnak leigazolni. Mindig ez van, de fogalma sincs ez hogy derülhet ki.
Lehet csak találgatnak, hiszen elég sok név szerepelt már a mediában. Azonban az nem sokat segített hogy a fiatal férfit lefotózták a repülőtéren, így elég sok gyanút keltett az emberekben.
Olivia látta hogy Joel elindult a bejárat felé, ezért ő is arra fordult. Hát megérkezett az újdonsült csapat tag. Látta már a férfit képeken és videókon is, de élőben sokkal magasabb volt.
Olivia is elindult feléjük amint beértek a központba hogy üdvözölje őket, és végre megismerje az új focistát.
-Jó reggelt uraim.-köszöntötte a férfiakat ,akik egy félkörben beszélgettek.
-Jó reggelt Ms.Morris.- Szoboszlai Zsolt volt az első aki köszönt neki és felé nyújtotta a kezét.
-Jó reggelt. Dominik Szoboszlai.-látta a férfi erős kezét amit felé nyújtott, így ő is bemutatkozott a férfinak.
-Jó reggelt Dominik. Olivia Morris vagyok a Liverpool menedzsere. Tegnap nem volt alkalmunk találkozni.
-Hát nem. Elég sokáig tartott a viszgálat.
-Alaposak vagyunk, de szerintem ez magának már nem újkeletű dolog.-A férfi csak egy mosollyal az arcán bólintott. Olivia nem hitte volna, hogy tényleg ennyire hasonlít arra az emberre akit a képeken látott. De úgy látszik, a fotók nem hazudnak.
-Nos akkor menjünk. Rengeteg dolgunk van még. De először a legfontosabbal kezdünk. Írjuk alá a szerződést.-csapta össze a kezeit, mire mindenki mosolyogva bólintott.

Dominik nem hitt a szemének amikor a nő úgy mutatkozott be, mint a csapat menedzsere. Nem hitte volna hogy ennyire fiatal nő intézi ezeket a dolgokat. Eddig mindig idős férfival találkozott akarmenyik csapathoz is ment, erre most nem hogy nem idős, de mégcsak nem is férfi állt vele szemben. Azonban volt valami a nő tekintetében, ami miatt nem mert ellent mondani neki.
Amint megvolt a szerződés, már vitték is tovább az öltözőbe ,ahol megkapta a saját mezet.
Hihetetlenül boldog volt, szinte le sem lehetett vakarni az arcáról a mosolyt.
Amikor kilépett a pályára, akkor fogta fel igazán hogy hol is van. Most már ezen a pályán fog minden nap edzeni, és azon fog dolgozni, hogy a legjobb legyen és bekerüljön a csapatba. Tudja hogy sok munka vár rá, és még az eddigieknél is többet kell dolgozni, de számára ez nem akadály.
Gyorsan készítettek vele egy gyors interjút a csapat közösségi oldalára, és már mehetett is vissza, hogy a kötelező fotókat megcsinálják.
Látta az apján hogy mennyire boldog ő is, azonban tudja hogy a mosoly mögött van egy kis félsz is.
-Oké Dominik , ezek a képek szuperek lettek. Szinte imád téged a kamera.
-Csak nevetve megköszönte, hiszen nem csak az ő érdeme volt hogy ennyire hamar végeztek. Lusi a fotós nagyszerű munkát végzett.
Látszik hogy már elég sok tapasztalata van benne.
Amint azzal is megvolt, egy ismerős férfi indult el újra felé. Reggel vele is találkozott, de a nevére nem emlékszik.
-Akkor Dominik, mehetünk tovább? Vár rád egy pár újságíró.
-Persze. -mosolygott a férfi és már indultak is el egy nagyobb terem felé ahol már vártak rá. Elég sok újságíró volt jelen, de észre vette a fiatal nőt az asztal mellett telefonálni, így kicsit megnyugodott,bár maga sem értette hogy miért.
Talán a kisugárzása az ami miatt így érzet. Mert azt meg kell hagyni amit már az első pillanatban is látott, hogy ebben a nőben több tökösség van mint némelyik férfiban.
Rengeteg kérdést tettek fel a férfinak amire megpróbált a legjobb arcot vágni.

Olivia árgus szemekkel figyelte a férfit, aki szinte profi módon válaszolt a kérdésekre. Látszik hogy nem most csinálja először. Márcsak egy nagy kérdés van amire még nem érkezett válasz. Mégis hogy fog becsatlakozni a csapat életébe? Könnyen megy majd neki, vagy lesznek kisebb problémák majd?
Amint lejárt az idő,és az újságírók rengeteg képet készítettek a férfiról, már indultak is ki a teremből.
-Akkor Dominik, 2án kezdesz a csapattal. A szállásodat természetesen biztosítjuk addig ,amíg nem találsz magadnak egy lakást. Van két heted hogy mindent elintéz, de persze ez a két hét nem a lakásra vonatkozik. Ha valami kell csak szólj, és segítek amiben tudok. Itt a számom ezen elérsz. Lehetőleg csak fontos dolgok miatt telefonálj.-a férfi csak megilletődve vette el a nőtöl a kis kártyát amin a neve és az elérhetősége volt.
-Köszönöm. Megígérem hogy nem foglak zaklatni csak ha életbe vágó- próbálta elviccelni, hátha kicsit felenged a nő vele szemben, de nem igazán hatotta meg.
-Ismersz valakit a csapatból?
-Van egy két ismerősöm.
-Rendben. Akkor még egyszer gratulálok, és remélem hamar sikerül a  beilleszkedés a csapatba. Ne félj a fiúktól, normálisak a maguk módján.
-Köszi. És azt is hogy ma segítettél. -észre vette hogy az újságírok nem igazán tettek fel neki olyan durva kérdéseket a magánéletével kapcsolatban. Valószínűleg a nő keze lehet a dolgokban, mert Matyi megígérte hogy beszélt vele erről már korában. Ezek szerint nem felejtette el.
Nem igazán szerette ha a magán életében turkálnak. Annyit oszt meg a világgal ,mint egy átlagos ember. Sem többet ,sem kevesebbet.
-Szívesen. Mennem kell, szóval csak ügyesen majd. Szia Dominik.-miután a férfi is elköszönt a nőtöl, az már fogta is magát és sebes léptekkel elindult vissza az irodájába.

Valóra vált álom (Sz.D.)Where stories live. Discover now