19.fejezet

670 34 1
                                    

-Ezt most nem értem. Kiolvasztották, és most újra Amerika kapitány lesz? -Dominik azt találta ki ,hogy tartsanak Marvel film maratont, hiszen Olivia egy filmet sem látott eddig. Az elején nem tetszett neki az ötlet, de a focista szerint adjon nekik egy esélyt, mert nagyon jó filmek.
-Igen. Ezért is van benne a többi filmbe is.
-Megnézzük azokat is?
-Na mi az? Csak nem tetszenek a Marvel filmek?-fordult felé a férfi ,így az arcuk egy vonalban volt már. Mind a ketten a kanapén ültek, és egymás felé fordulva beszélgettek már.
-Nem tudtam eddig hogy ilyen jó színészek vannak benne. Akkor már előbb megnéztem volna.
-Csak mert jók a színészek ugye?-Most Olivia nevette el magát, hiszen Dominik tagadni sem tudta volna ,hogy mennyire kíváncsi most arra hogy ki is tetszik annyira a nőnek.
-Bizony. Amerika kapitány helyére nem is választhattak volna mást.
-Szerintem mára ennyi amerika kapitány elég volt.
-Van még része?-Oliviának ugyan tetszett a film, de jobban tetszett az ahogyan Dominik reagált.
-Van. De majd máskor megnézzük őket.
-Na mi az? Félsz hogy Amerika kapitány jobban tetszik mint te?-Oliviának még megijedni sem volt ideje, mert a férfi olyan gyorsan mozgott hogy mire feleszmélt már a kanapén feküdt és Dominik vigyorogva nézett le rá.
-Amerika kapitány nem teheti meg veled ezt. De én igen.-engedte lejebb magát, így szinte már majdnem Olivián feküdt és a dús ajkaival kezdet táncot járni a Olivia ajkain.

Dominik csak belemosolygott a csókba, amikor meghallotta az Oliviából kitörő sóhajt.
Már a nyakát kezdte el apró csókokkal behinteni, amikor megérezte a finom kezeket a hajába. Érezte ahogyan a nő kicsit eltolja a fejét, ezért megtámaszkodott a kezein, Olivia feje mellett. Dominik csak ámulva nézi azt a szépséget aki alatta fekszik a kanapéján, és az ajkai vörösek és duzzadtak voltak az előbb váltott csókoktól. Az arca kissé kipirult, de a tekintete szinte rabul ejtette a férfit.
-Gyönyörű vagy Olivia. -Látta rajta  hogy ismét zavarban van, a férfi miatt. Ez nagyon tetszett Dominiknak, de nem ment tovább.
-Köszönöm. Te is nagyon helyes vagy, főleg ezzel a kis szakállal.-meglepte Olivia, nem is kicsit. Főleg amint megérezte az arcán a nőnek a puha kezét.
-Akkor ne borotválkozzak meg többet?
-Azt nem mondtam. De nagyon helyes vagy így is.-Dominik boldogan hajolt vissza a nő ajkaihoz, amiket forró csókban kezdett el kényeztetni.
Olivia most először mondta neki azt hogy helyes, ami miatt a szíve még gyorsabban kezdett el kalapálni.
Újra kezdte elragadni a hév, ezért erőt vett magán, és nehezen de elszakadt a dús és meleg ajkaitól.
A férfi meglepve hallotta hogy a nő egy kicsit kuncog, ezért csak felült és kérdőn nézett le Oliviára.
-Csak nem viccesen csókolok?-Olivia csak az arca elé tette a kezét, de még mindig a kanapén feküdve.
-Jézusom Dominik dehogy is. Csak..
-Csak mi?-Hajolt kicsit vissza a nő fölé, mire Olivia gyorsan felült és próbálta vissza tartani a mosolyát.
-Csak kicsit csikis vagyok. Ennyi.
-Csikis? Csak ugyan?
-Csikizett a szakálad.
-Az előbb még tetszett, most már nem tetszik?
-Azt nem mondtam. Csak annyit hogy csikizett.
-Máshol is ilyen csikis vagy?
-Aa, meg ne próbáld. -emelte fel a kezét ,amint meglátta azt a huncut mosolyt a férfi arcán.
-Nem tudom miről beszélsz. Nem csinálok semmi sem.
-Aha, tartsd csak a kezeidet olyan helyen ahol látom. És jó messze most tőlem.-Dominik csak jót nevetett, hiszen pontosan tudja hogy Olivia mire gondolt. Szándékában állt kideríteni hogy a nő hol csikis még, de most megkegyelmez neki, és nem kínozza meg a hosszú ujjaival.

Dominik este hazavitte Oliviát, hiszen autó nélkül nehezen ment volna haza.
Nagyon jól érezte magát a férfinál töltött órákban, de sajnos vissza kellett már csöppennie a valóságba, hiszen másnap már újra dolgoznia kell.
Nem beszéltek még erről Dominikkal, hogy a ha esetleg úgy alakul hogy ez a valami komoly lesz közöttük ,akkor hogyan fogják a munkát megoldani. Hiszen a férfi az egyik focista abban a csapatban ,ahol Olivia a menedzser. Ahogyan azt sem tudja hogy a főnökség és persze Klopp mit fog ehhez szólni.
Nagyon sok dolga van Oliviának, hiszen hiába jönnek az ünnepek, a csapat élete nem áll meg.
Épp az egyik sajtótájékoztatót rendezte éppen, amikor kopogtak az ajtaján, és egy mosolygós focista lépett be rajta.
-Szia, bejöhetek?-Olivia csak mosolyogva nézett a férfira, aki amint becsukta maga után az ajtót, nagy lépésekkel indult meg felé és a székénél fova fordította maga felé.
-Hát te?
-Még nem találkoztunk ma. Mondták hogy egész nap az irodában vagy, gondoltam bejövök és köszönök.
-Nem edzésen kellene lenned?-Dominik csak megrázta a fejét, és már hajolt is le és édes csókjával köszöntötte a nőt.
Oliviát annyira elragadta a hév, hogy a kezeit egyből a férfi nyaka köré fonta, és úgy húzta magához kicsit közelebb.
-Szia.
-Szia.-csak egy kicsit húzodtak el egymástól, bár Olivia tudta hogy ez így elég veszélyes számukra, hiszen bárki bemehet hozzá.
-Menned kellene.
-Tudom. Csak köszönni jöttem.-egyenesedet fel a férfi, de még mindig ott állt a nő előtt.
-Köszöntél már.
-Este lenne kedved vacsorázni?
-És hol szeretnél vacsorázni? -Mosolyogva dőlt hátra a székében, miközben Dominik csak vigyorogva nézett le rá.
-Mikor végzel?
-Nem tudom. Olyan 7 körül.
-Nekem még 6kor edzésem lesz, olyan 8 felé megfelel neked?
-Azt hiszem. De hol szeretnél vacsorázni?-A focista újra lehajolt és ismét a szék karfáján támaszkodott meg.
-Nálam. Ha neked is úgy jó. Vagy mehetünk étterembe is, ha szeretnél.
-Inkább ne. De mi lenne ha most nálam lennénk? Előbb végzek mint te.
-Rendben, nekem tökéletes lesz. Akkor 8kor nálad leszek, Liv. - újra megcsókolta a nőt, és vigyorogva hagyta ott az irodájában.
Olivia csak mosolyogva dőlt hátra,és az előbbi történteken gondolkodott.  A férfi csak azért feljött hozzá, mert nem találkoztak ma még. És este újra együtt lesznek majd. Nem tudja hogy ez egy randevú-e vagy csak egy baráti vacsora, de kíváncsian várja hogy mi lesz a vége.

Dominik mosolyogva szállt ki az autóból, és nagy léptekkel indult el a lakás felé.  Egyre több időt szeretne a nővel tölteni, és remélni hogy ő is ugyan így gondolkodik a férfiról.
Volt benne egy furcsa érzés, talán mintha izgulna, amikor az ajtó előtt állt és azt várta hogy kinyíljon végre az az ajtó és meglássa a nőt.
Nem kellett sokat várni és egy mosolygós Olivia állt mögötte.
-Szia.
-Szia. Ezt neked hoztam.-útközben megállt egy virágárusnál, és csináltatott egy csokrot a nőnek. Látta Olivia lakásán a virágokat, ezért úgy remélte hogy tetszik majd neki a kis ajándéka.
-Köszönöm szépen. Ez nagyon szép. Gyere beljebb. Berakom őket egy vázába gyorsan.-Csak mosolyogva vette le a kabátját, miután egy kis puszit kapott az arcára a nőtől.
-Nagyon jó illat van. Csak nem főztél?
-Nem. Rendeltem. Arra már nem volt időm hogy bármit is főzek.- Egy nagy vázával a kezében ment be a nappaliba ahol a férfi állt, és mosolyogva nézte hogy Olivia az egyik polcra teszi ki a virágot amit tőle kapott.
-Mehettünk volna hozzám is, oda is tudtunk volna rendelni. Nem kellett volna neked ezzel még fáradnod is.
-Ugyan már Dominik. Én előbb végeztem mint te, nem volt nehéz felvenni a telefont és rendelni valami vacsorát.
-Tudom, de én hívtalak meg vacsorázni, de mégis te csináltál mindent.
-Csak nem sérti a férfi egodat?-az a huncut mosoly amivel a nő nézett rá, Domininak kifejezetten tetszett. Szerette amikor Olivia mellette ennyire felszabadult, és nem olyan feszült és kemény mint amikor dolgozik. Az az énje is nagyon tetszik neki, de most hogy már jobban kezdi megismerni az igazi Oliviát  és egyre jobban kezdi elvarázsolni.
-Ha te csinálod ezt, akkor nem.
-Csak ugyan? Ezt vegyem bóknak?-Dominik csak közelebb ment hozzá és lassan magához húzta a nőt.
-Nem. De azt igen amikor azt mondom hogy elképesztően szép vagy. Gyönyörű vagy Olivia. Lassan már nem tudok másféle nézni amikor te is ott vagy, csak rád.- Olivia csak pironkodva ráhajolt a férfi mellkasára, aki csak egy apró puszit nyomott a hajába.
-Menjünk vacsorázni mielőtt még jobban zavarba hozol.
-Nekem tetszik amikor ilyen vagy. Ilyenkor mindig olyan kis bújos vagy.
-Tudod mit, inkább menjünk és együnk. Vagy ha akarsz itt is maradhatsz, én pedig elmegyek és megvacsorázok egyedül.- nevetve engedte el a derekát és már ment is Olivia után a konyhába ,ahol már meg volt terítve minden.

Valóra vált álom (Sz.D.)Where stories live. Discover now