Tiltott csók

15

Nathaniel lakásába felérve, a férfi az ölébe kapva engem, egy pillanatra sem szakítva meg a csókot, kilépett velem együtt a lift ajtaján.

Egy ajtó előtt megállva Nathaniel annak neki támasztva a hátamat közelebb furakodott hozzám.

Szoknyába bújtatott testemet, immár alig fedte valami. Nathaniel, minden egyes alkalommal, egyre feljebb és feljebb tolta rajtam a ruhám anyagát, immáron pedig az egész alsótestem szabadon hagyva mutatkozott meg neki.

A ruha anyaga a derekamon volt összegyűrve, várva arra, hogy onnan is lekerülhessen.

Hangosan sóhajtottam fel, mikor megéreztem Nathaniel merevedését, a nadrágján keresztül nekem feszülni.

- Érzed ezt, igaz?- kérdezte vigyorogva, mire csak szemeibe bámulva nyeltem egyet

- Miattad van- túrt bele kezével hajamba

- Annyira vágyom rád, hogy elmondani nem tudom- morogta ajkaim közé, majd le is csapva rájuk magához is szorított, de csak is azért, hogy kinyithassa, az eddig hátamnak feszülő ajtót.

A férfi, egy másodperc múlva, már eltaszítva engem magától, az ágyra lökött engem.

Tekintetében a vágy tüze égett. Én, pedig szemeibe nézve csak egy dologra tudtam gondolni. Még pedig arra, hogy felperzsel. A tekintete, felperzsel.

- Vedd le magadról a ruhádat- jelentette ki végig a szemeimbe nézve

Kicsit meglepődtem ugyan a kérésén, de tettem amit kért. Fogalmam sincs miért nem ér hozzám, de úgy érzem szétrobbanok, ha nem érezhetem magamon a kezeit.

- Ügyes kislány- morogta, majd ajkaiba harapva végig nézett fehérneműbe bújtatott testemen.

- Érj hozzám- suttogtam, mire ő láthatóan megfeszült, nadrágja pedig észrevehetően megrándult

- Ne aggódj, drágám- mondta
- Ma éjjel a sikolyodtól fog zengeni az épület- jelentette ki ravasz vigyorral az arcán, aminek hatására az én arcom rák vörös színű lett

- Vedd le a bugyid- jelentette ki, fejével az említett darab felé biccentve, ám szemei még mindig az íriszeimet figyelték

- Nate..- suttogtam nevét halkan, mire ő beszívva a levegőt, újra megszólalt

- Csináld

Én téve amit mondott, megszabadultam az eddig engem takaró darabtól, amit a férfi vággyal izzó tekintettel figyelt.

- Basszameg- sóhajtotta, amikor levettem az eddig melleimet takaró melltartómat is.

- Igazán ide jöhetnél- mondtam neki, majd ingerelve őt végighúztam ujjaimat a melleim között egészen le a csípőmig

- Elhiheted, hogy nem sok kell hozzá, hogy letépjem a ruháimat- morogta, mire beharaptam az alsó ajkamat

- Mit szólnál mondjuk- kezdtem, majd négykézláb felé mászva, mélyen a szemeibe nézve folytattam
- Ha segítenék benne- fejeztem be a mondandómat.

Eléérve feltérdeltem és a szemeibe néztem.

- Életemben nem vágytam még így senkire- morogta Nate, majd ajkaimhoz  hajolva akaratosan megcsókolt

- Lekéne... ezt... venni- motyogtam csók közben, majd kezeim már a nadrágjánál is matattak

- Amara- sóhajtotta nevemet, amikor jobb kezemmel végigsimítottam, a még ruhába bújtatott férfiasságán

- Mit szeretne- kérdezem
- Hm? Válaszoljon Mr. Clark- incselkedem vele, mire kezeit hátsómra téve közel rántott magához

- Fogalmad sincs mennyire beindít az, ahogyan kimondod a nevemet- morogta, majd ajkaimra lecsapva letepert az ágyra