Tiltott csók

17

Nos, hazudnék ha azt mondanám borzasztó napom volt.
Igazság szerint gyönyörökben gazdag éjszakám és nappalom volt. Pirul is a fejem eléggé a történtek miatt.

Akármerre nézek, az jut eszembe miket műveltünk ott. A konyhában a pulton, a nappaliban a kanapén, a fürdőben...
A szobáról szerintem ne is beszéljünk. Szerintem mind tisztában vagyunk vele, hogy odabent mi történt.

A legdurvább viszont az egészben még is az, hogy pont Nathaniel volt az a személy, akiből soha az életben nem néztem volna ki azt, hogy leül velem a tv elé sorozatot nézni. Igaz, többször elidőzött rajtam a tekintete mint az éppen menő részeken, de ez már mellékes.

Rettentő aranyos volt, ahogy kérdezgetett a sorozatban történő dolgokról.
Egyébként nem mást nézünk, mint Gossip Girlt. Én esküszöm az égre, hogy a legelső résztől akartam nézni, természetesen Nate miatt, de mivel ő meglátta, hogy már a harmadik évadnál tartok, ezért ez esélytelen lett. Hiába mondtam neki, hogy én már sokszor láttam, ő hajthatatlan volt.

Igaz először idegesített ahogyan kérdezősködött mindenről, de aztán rájöttem, hogy attól, mert én láttam, ő még nem látta ezt a sorozatot és fogalma sincs róla, hogy mi folyik éppen. Emiatt pedig, mint már mondtam nagyon aranyos lett. Látszott az arcán, hogy tényleg érdekli mit beszélek és nem csak azt látja, hogy jártatom a számat.

- Akkor ez a Blair járt Nate-el, de most Chuck-al van- rakta össze a cselekményeket összehúzott szemmel, mire én mosolyogva bólintottam

- Tudsz te, ha akarsz- jegyeztem meg, mire csak megforgatta azokat a szép szemeit

- Te is fogsz tudni, ha akarsz- szólalt meg mély hangján, mire én megrándultam

- Holnap már nem lesz szabadság
Miss. Collins- jelenti ki komolyan, ám szemeiben megbújt a szórakozottság

- Holnap nem lehetek terhes?- vonom fel szórakozottan a szemöldökömet

- Szerintem gondold meg a szavaidat, mielőtt elhagynák a szádat- jelenti ki, majd elsötétült tekintettel végig simított ajkaimon

Mielőtt bármi is történhetett volna, addigra megszólalt egy, a pillanatot megzavaró férfi hang.

- Azt a rohadt, mi ez a jó illat?- kiáltott fel valaki, mire én Nathanieltől arrébb ugorva hátra néztem

- Te főztél? Várjál, mindjárt megyek, de annyira nehéz levennem ezt a szart- jelenti ki a titokzatos idegen, majd egy fájdalmas nyögés után, hangosan felsóhajtott

Nathanielre nézve észrevettem, hogy cseppet sem örül annak a személynek aki az imént megzavart minket. Mérges tekintettel méregeti azt a pontot ahol, majd megjelenik a férfi.

- Hol vagy?- kiált a hang, mire Nathaniel felmordulva megszólalt

- Nappali- morogta

- De morcos vagy, csak nem megint felhúzták az agyadat?- érkezett egyre közelebbről az idegen szórakozott hangja

- Fasz fej- morogta a mellettem ülő férfi, majd arrébb rakva az ölében maradt lábamat felállt

- Oh, hát te meg ki vagy?- kérdezte tőlem hirtelen egy hang, mire felpillantva megláttam, egy folyamatosan engem bámuló, Nathanielel egyidősnek tűnő férfit

- Amara vagyok- szólaltam meg szégyenlősen

Jézusom, arról nem volt szó, hogy látogatónk is lesz. A főnököm is elég bajt hoz a fejemre, nem kell, hogy valaki más is megtudja, hogy kavarunk.

- Áh- szólalt meg vigyorogva, majd sokatmondón Nathanielre nézett

Ez a fasz beszélt neki rólam. Persze, hogy beszélt. Én hülye meg azt hittem csak a lányok pletykálnak összevissza. Ez a két szarházi olyan durván összenézett, hogy egyből leszűrhető volt, hogy az én drága jó főnököm mondott neki rólam valamit.