Jövőkép

2

2.

Leparkolt a kocsijával.

Reggel hat óra volt. Hiába, havalamit már megtanult az apja mellett az bizony az volt hogy dolgozz keményen.

Benjamin kifújta a levegőt éppen ezért hosszasan. Semmi kedve nem volt elkezdeni a napot, felvenni a műszakot. A lehetetlen küldetés az csak egy halovány fogalom volt ahhoz képes hogy valójában mit érzett az akkori cikkje megírásával kapcsolatban.

Mintha kicsit sokat akart volna a diploma bizottság fő munkának. Újságírónak készült nem történésznek.

A fiú lehúzta az ablakot, s rágyújtott egy cigarettára miközben az okostelefonján nézegette a bejövő üzeneteket.

A legutolsó éjfélkor jött, mielőtt elindult volna. Szórakozottan mosolyogva nézegette meg azokat.

A legtöbbje random nőktől jött. Benji nagyon élvezte hogy egyszerre hat nőnek csaphatja a szelet és egyik sem tud a másikról.

Valahogy brilliánsnak érezte az ilyen alkalmakkor saját magát. Hátradőlt s a ködben a romos főteret nézegette.

Szó mi szó, érdekesnek tartotta a Metropoliszi embereket.

Nyugodtan és büszkén sétálgattak,gazdag ruhákban a főtéren, fittyet hányva arra hogy az emlékmű le van döntve, és hogy körülötte az egykori zöldellő park teljesen el van hanyagolva.

Nem mintha meghatotta vagy érdekelte volna, de nem tetszett neki.

Egész metropolis nem tetszett neki. Gothami gyerek volt, ezt le se akarta tagadni.

És most.. két hétre ott kellett ragadnia Metropolisban.

Megnézte a telefonon a naptárat:Hétfő... fogta és megjelölte a Hétfőt csillaggal, majd lapozott két hetet, és megint megjelölte a Hétfőt.

Vörös betűkkel írta oda:szenvedésem utolsó napja.

Aztán eltette a telefont.

" Hogyan fogom csinálni? " -Gondolta magában. Első induló kérdésnek talán nem is volt olyan rossz... Apja mindig arra tanította őt hogy gondolkodjon, és ha lehet egy témát közelítsen meg lehetőleg több helyről.

Hát, most aztán baromi jól megközelítette a témát:

" Hogyan fogom csinálni? " -Tette fel a kérdést magában megint.

Sejtelme sem volt róla- tíz perc után is erre jutott.

Supermanről cikket írni? Kész öngyilkosságnak felelt meg. Miután kidobta a cigaretta csikket az ablakon keresztül a betonra viszont arra jutott hogy az örege miatt le kell valahogy diplomáznia.

Igaz, már nem látta az egyetlen családtagját vagy négy hónapja, de le kell diplomáznia.

Meg kell tennie, hogy oda tudja majd dörgölni az öreg orra alá hogy lám, sikerült.

Kiszállt a kocsiból és nekikezdett tehát. Tisztában volt vele hogy kemény meló lesz, valahogyan érezte ezt. 24 éves volt. Nem érezte magát még késznek a diplomához. Talán a protekció miatt, talán azért mert tényleg ilyen okos volt viszont hamar eljutott odáig. Lehet túl hamar....

Fekete haját szétborzolta a tavaszi szellő.

Megállt az egykori emlékműnél és megfogott egy követ. Közelről nézni kezdte, aztán lassan megindult körbe.