7.

41 3 0
                                    


7.

Johanne a másodikról hallotta most a zajokat.

Volt egy nagyon kis idő amikor már nem hallotta azokat, s azt hitte talán a fegyveresek megkapták azt amiért jöttek, de eztán megint hallotta a dübögést.

" Mi a fene folyik itt? " - Kérdezte a nő magában. Nem fegyver ropogás volt, hanem dübögés... Johanne egyre idegesebb volt s immár kettesével vette a lépcső fokokat. Társa közben nagyon lemaradt, de ez egyátalán nem is érdekelte.

Mikor felért a másodikra és körbenézett azonban megdöbbent: sötét volt, mintha kilőtték volna a fényeket.

Az amúgy sem jó világos épület elrendezés miatt félhomály uralkodott a folyosón. Berregést lehetett hallani, s villódzó fényeket melyek igencsak szembántóak voltak s a rendőrnő maga elé kapta a bal karját, a másikban pedig erősen fogta a revorverét.

Lassan ment előre. Az ablakokat ki-be csapta a szél. Odakinn egy fekete gép lebegett mely a hangos zajt keltette.

Johanne nem akarta elhamarkodni, de nagyon-nagyon gyanakodott egy valamire...

Mikor a második üres szobához ért azonban nyöszörgést hallott: a szoba végéből nyílt egy ajtó s onnan jött a nyöszörgés.

A nő gyorsan odafutott: s akkor látta meg hogy a parányi eszközraktárba be van tuszakodva hat fegyveres, szájuk befogva.

" Itt Castiel, hat ember találtam, nincs náluk fegyver. " - Mondta a rádióba elég kimérten.

Próbálta leplezni hogy mennyire ideges is.

- Jól van.. le vannak tartóztatva... csak maradjanak nyugodtak.. nem mintha tudnának mozogni. - Folytatta a bűnözők felé, ám ekkor zajt hallott.

" Talán még itt lehet.. ' - ötlött fel benne a kósza gondolat. Ez egyben új lendületet adott a feladatának, de meg is rémítette.

Megfordult és kifele igyekezett a kézit maga mellé tartva. Amint kilépett a folyosóra meglátta őt: egy magas köpenyes alakot, ahogyan éppen szinte tökéletesen megkomponált mozdulatokkal ütött le egy fegyverest.

Johanne meg csak állt, és döbbenten nézte a jelenetet. Miután a fegyveres a földre került ájultan a Sötét lovag megfordult s a nőre pillantott.

Arca elég komor volt, mikor végignézett a rendőrön.

- Telepítsék ki az embereket, bomba lehet benne. - Szólt oda. Hangja elég halk volt, de tisztán lehetett érteni még a berregésben is. A nő alig mert megszólalni de azért megtette:

- Honnan tudja?

- Volt nála egy jeladó, és egy rádió is. Tudom hogy az alagsorban bomba van, hallottam ahogy mondja, és már nincsen sok időnk. - Közben valamit elvett az ájult fickótól, s nagy léptekkel elindúlt a tűzlépcső felé.

- Rendben, szólok az embereimnek. - Biccentette megint Johanne szinte automatikusan, mintha minden szava arany lett volna a fekete kosztümös alaknak.

- És szó mi szó, el is hitt volna mindent, egyetlen kérdés nélkül. Évek óta ez után a fickó után nyomozott s most végre megtalálta. Emlékeztetnie kellett magát azonban hogy ennyivel nem fogja beérni: neki válaszok is kellettek. Örült hogy megtalálta a Lovagot, de neki nem volt ennyi elég.

Akkor lett volna teljesen boldog ha a lovag válaszolt is volna neki.

Mindazonálltal Johanne elég okos volt ahhoz hogy tudja, a pillanat koránt sem volt alkalmas felesleges beszédre. Elővette a rádióját, de még mielőtt beleszólt volna Batman szólalt meg aki már majdnem a tűzlépcsőhöz ért, de most megállt előtte:

- Tud valamit a "Szabad gondolat" nevű szervezetről? - Kérdezte. A nő félve pillantott a törvényen kívülire, lassan:

- Nem. ... Várjon! Most hova megy!

- Hatástalanítom a bombát. - Pillantásuk egy másodpercre összetalálkozott, majd Batman elindúlt lefele a tűzlépcsőn és eltűnt.

" Francba!" - Gondolta a lány. " csakúgy hagytam elmenni!" - Gondolta volna tovább is, hiszen eléggé fel volt háborodva, azonban ekkor a rádió szólalt meg:

" Castiel odafenn van?! '

- Igen.. igen! Ki kell üríteni az épületet... bomba van benne!

- Biztos ebben?

- Igen, biztos vagyok! Biztos forrás említette! Ki kell üríteni mindenkit.. már csak kevés időnk maradt!

***

Alexey erősen fogta a fegyvert Robinra. Habár a lány eddig fáradt volt, most minden fáradtsága egy pillanat alatt múlt el: kapása volt. És végre valahára nem egy kamu kapás.

Egy igazi, lélegző halacska akadt a horogra ami miatt eléggé vigyorgott. És megkapta az engedélyt is ha talál egy halacskát, úgy nyugodtan ki is végezheti.

A nő sápadt arca éppen ezért most teljesen kipirosodott s eszelős vigyor alakult ki rajta. A lábára célzott. 

A pisztoly kattant, majd a következő pillanatban dörrent is... Robin fájdalmas sikolya töltötte be a termet. A fiú a földön feküdt, bal lábát fogva. A vér csakúgy ömlött belőle s Alex élvezettel nézte a műsort. A fiú szemeiben nem volt félelem mikor felnézett és ez azért változtatott rögtön Alexey lelki állapotán. Boldog volt mert fájdalmat okozhatott másoknak: kevésbé mert Robin nem félt tőle.. 

Előre lépett, egyenesen rá a fiú sebzett lábára aki megint felkiáltott. 

- Oh, nem mész sehova sem te kis madárka.. Robin! - Nevetgélt Alexey. - Szánalmas! Mond hol van a nagy Batman?! Hol van aki megsegít majd téged!... Nézz rám.. nézz rám kisfiú...úgy van.. nézz csak szembe a haláloddal - Robin homlokára célzott. Majd elsütötte a pisztolyt... csakhogy a golyó nem érte el a célját...

Az nekiütközött valakinek; egy testnek s szimplán le is pattant róla. Robin felnézett: Thelissa pedig idegesen a biztonságiak vezetőjének szemeibe nézett. Eddig egyszer sem vette fel a Kryptoni páncélját de most abban volt. Alexey szemei e miatt legelőször az "S" betűre koncentráltak.

Fel nem foghatta a nő, hogyan kerülhetett egy másodpercnyi idő alatt még egy maskarás eléje. Káromkodva hátra lépett és lőtt is volna, de Thelissa kilőtte a kezéből lézerrel a pisztolyt.

Az nagyot csattanva leesett a földre. Benjamin e közben felállt nagy nehezen s csendben figyelte őket egy darabig.

- Megvan amiért jöttünk, menyünk innen Thel... - Suttogta oda hadarva. Egyenlőre még csak Alex érkezett ki, de számíthattak arra hogy majd egyre többen lesznek.

- Te elmehetsz.. de nekem van még egy kis beszélgetni valóm ezzel... - Sziszegte oda a bosszúszomjas lány. - Tudom hogy tudja hol van az apám...És nem hagyhatom szó nélkül hogy bántott téged... az ilyen szemetek miatt tűntek el ismerőseim.. Emberek akiket szerettem!  - Torkánál ragadta a biztonságist és a magasba emelte.

- Válaszolj, szuka! Hol van az apám! - Alex fuldokolva megcsóválta a fejét. Mindketten tudták azonban hogy tudja a választ.

- Legalább ne hazudnál! Semmi nem borít ki jobban mikor valaki hazudik!

- Thelissa! Itt vannak az adatok, rajtuk van minden! Csak fel kell törnöm őket. Rajtuk van hol van az apád! - Kiabálta szüntelenül a jelenetet látva Robin, miközben csak remélte hogy igaza is van.

- Mond el! - Vicsorogta a nő, rá se hederítve a fiúra.

- Nem tudom... - Mosolyogta Alex a fájdalman keresztül. - De ha tudnám sem mondanám el neked, te idegen...

- Thelissa...könyörgök neked....

- TŰNJ EL! - Mordult a fiúra a lány. Nem kellett sok és Benji egy sóhaj után el is tűnt az ablakon keresztül. Thelissa azonban a düh miatt felreppent a plafonig, bal kezében a nőt fogva.

- Hol van az apám! - Kiabálta. Alex még utoljára rámosolygott gúnyosan.

- Majd egyszer megtalálod a holt testét. - Nevette el magát... Thelissa pedig megfordult és teljes erejéből kidobta őt a nagy magasból az ablakon. 

JövőképWhere stories live. Discover now