Kellemes Csalódás /BEFEJEZETT/

40.rész

Egy óra múlva megszólalt a telefonom. Rebeca volt az, aminek megörültem.

-Szia, bent vagyunk a rendőrségen és azt mondják hogy hívniuk kéne a szüleinket, de mivel ez volt az első hogy ilyet tettünk ezért egy 18 vagy azonfelüli elvihet minket, szóval szolj Aaronnak és siessetek mert ez a hely szörnyű.-én ebbe csak beleegyeztem és leraktam.

Viszont nem Aaronnak szóltam, hanem Petrának. Igen, sokan nem tudják hogy van köztünk két év. Nem rég töltötte be a tizennyolcat amit egy hajon ünnepeltünk meg.

Elindultunk a rendőrségre. Bent ült Nial Rebeca és Mike. Végre mindenki megvolt. Petra beszélt a rendőrökkel aztán már mehettünk is haza. Az úton mindenkinek annyi kérdése volt hogy megfájdult a fejem.

-Majd holnap megbeszélünk mindent-mondtam kicsit tul indulatosan.

Mikor hazaértünk mindnenki elment aludni oda ahol helyet talált. Viszont mikor Nial benyitott a szobámba elég ideges lett. Csak annyit látott hogy Sofi és Aaron együtt alszik. Egyszercsak kilökte az ágyból Aaront és ordibálni kezdett vele. Erre már kezdett mindenki felébredni és lassancskán már mindenki a szobámban volt.

Aaron hirtelen azt se tudta hol van. Sofia nagyon megijedt és Nialt kezdte el nyugtatni. Nial persze nem nyugodott és belerúgott Aaronba majd behuzott neki egyet. Erre már Aaron is ideges volt ezért felpattant és ordibálni kezdett Niallel hogy semmi nem történt de azért szépen megijesztette Sofit és azt is mondta hoyg " reméli hogy leszerepelt a barátnője előtt" Erre kisétált és kifelé menet a vállával Nial vállát meglökte. Nial odament Sofihoz hogy sajnálja aztán felénk fordult

-Remélem tetszett a műsor, most huzzatok aludni!-erre becsapta az ajtot. Persze mindenki elkezdett ooo-zni és ugrálni hogy mekkora beszólás volt.

Úgy tettünk ahogy Nial mondta. Én, Josh és Petra Josh szobájába aludtunk. Petrának ellenére volt ezért cseréltünk:
-Rebeca, petra és én josh szobájába
-Martin, Mike és Josh a kanapén aludtak bár nem tudom hogy fértek el

Aaront nem találtuk. Kicsit meg voltunk ijedve de elég kaland volt ma szóval most már tényleg elmentünk kipihenni magunkat.

Másnap Petrával előbb keltünk mert terveztünk valamit. Gyors rendbe szedtük magunkat és indultunk a másik utcába lévő kisbolthoz. Vettünk péksütiket, szalámit meg sajtot. Otthon ezeket szépen tálakba tettük és szendvicseket is csináltunk. Miután megterítettünk nagyon elégedettek voltunk magunkal.

Kitaláltuk hogy kedvesen ébresztjük a többieket ezért elkezdtünk az egész lakásban táncolni és énekelni. A többiek fejfájással kiabáltak nekünk hogy "nem igaz hogy még mindig részegek vagyunk" ezen mi csak röhögtünk. Miután mindenkit sikerült felkeltenünk, adtunk nekik fájdalom csillapitot. Ezután szóltunk nekik hogy csináltunk reggelit.

Mindannyian leültünk. A többiek elkezdtek enni mi pedig Petrával megszólaltunk

-Remélem, nem gondoljátok hogy csak úgy reggelit csináltunk nektek-mondtuk petrával röhögve.

-Köszi-nyomott egy puszit az arcomra Josh aztán Petrának is.

-Ömm...nem erre gondoltam-mondtam

-Tudtam hogy terveztek valamit, mert sose készítesz reggelit nekem-mondta "szomoruan" Josh mire mindenki felnevetett.-Akkor mit is akartok?-szolalt meg ujra mikor mindenki elcsendesült.

-Szépen mindenki egyesével elmeséli a tegnapot. Hol volt, kikkel, stb.-mondtuk izgatottan Petrával de ugy látszott hogy ez csak minket érdekel ennyire

-Komolyan érdekel?-néz rám Josh

-Igen, mivel azt hittem legalább veled bulizok ha a többiek leléptek de nem, hanem egyedül maradtam és tudni akarom miből maradtam ki

-Jol van-mondta Josh álmosan

-És ki kezdi?-kérdezte Rebeca

-Kihuzunk egy nevet aki nem más mint-huztam ki egy nevet és izgattam a többieket-Aaaaroooon-mondta Petra magánhangzokat elhúzva. Én ekkor egy ijedt tekintetet mutattam. Ezt sokan észre vették és ezért mindenki engem nézett.

-Mivan?-kédeztem kicsit remegő hanggal

-Miért nézel olyan furcsán?-kérdezte Josh és én pont válaszolni akartam hogy semmiért de valaki közbeszólt...