Captured in your web {Spider-Man ff-hun}

18.

Scott mögött ücsörögve a robogón, elgondolkodtam. Talán be kellene avatnom egy felnőttet is, ahogyan azt Wanda javasolta. Kezd elfajulni a dolog. 

Na de ki legyen az?

Vízió?

Kettő perc sem telne el, apáék már tudnának mindenről.

Scott?

Ő lehet tartaná a száját, de ha valamit tud, azt észrevehető rajta és ha harapófogóval is, de kiszedik majd belőle.

Sam?

Talán egy ideig működne, de ha a helyzet veszélyesebbé válna, kiszaladna a száján az egész.

Tony?

A múltkor ordították le a fejét. Nem tehetem megint szarba.

Natasha?

Ő jól álcázná a dolgot, de nem egyezne bele soha a titkolózásomba. Nem egy ilyen fontos ügyben.

Bruce?

Talán. De ha bajba is kerülök... most szabadítsam rájuk Hulkot? Nem jó ötlet.

Thor?

Ő most Asgardban van, semmi értelme.

T'Challa?

Nem ismerem őt eléggé ahhoz, hogy egy ilyet osszak meg vele.

Rhodey?

Ő túlságosan kötelességtudó, nem működne.

Clint?

Clint. Ő szerintem simán megfelelne... csak neki ott van a családja. Nem szeretném ezzel is terhelni vagy netalán veszélybe sodorni.

Felsóhajtottam.

Reménytelen!

- Minden rendben, Brooke? - kérdezte Scott, amikor megálltunk és leszedte a bukósisakját.

- Igen. - bólintottam. - Azt hiszem.

Aggodalmasan nézett rám.

Karon ragadott, majd az épület falához vezetett.

- Az a pasi kavart fel annyira, nem igaz? - kérdezte.

- Milyen pasi?

- Aki Tonynál volt. A szeme sem állt jól a gyereknek.

- Saltzman? Nem, én csak...

- ...ugyan már, Brooke! Lehet, hogy nem ismerlek régóta, azt viszont meg tudom állapítani, amikor egy ember emészti magát valami miatt. Szóval: hadd halljam!

De csak hevesen megráztam a fejemet.

- Nem beszélhetek róla! - suttogtam. - És kérlek, ne kérdezősködj!

Scott láthatóan nem örült a válaszomnak, de végül beletörődött és biccentett.

- Kísérjelek fel vagy inkább egyedül mennél? - kérdezte.

- Nem szükséges, így is rengeteget teszel értem, köszönöm. - mosolyodtam el, majd beléptem a lépcsőházba, felmentem az emeletre és nemsokára már otthon voltam.

A házban síri csend uralkodott és miután lecsekkoltam apáék szobáját, megértettem, miért. Még aludtak, ráadásul félmeztelenül, szóval gyanítom hogy kihasználták az időt, ameddig nem voltam otthon.

Kuncogva szaladtam fel a szobámba, ahol meglepetésemre egy csomag várt az asztalomon. Nem volt rajta kitől lehet, de nem gyanakodtam semmire, így feltéptem. Egy kis doboz volt benne amit kinyitottam. Egy képet halásztam elő belőle elsőként és döbbenetemben le is ejtettem.