Álomvilág

3. Fejezet

"- Ki volt az utolsó?
- Héj. Ez már három kérdés volt.- mutatott felém
- Nemár. Léci.- néztem rá nagy szemekkel.
- Én voltam. "

- Komolyan?- képedtem el

- Aha.- bologatott

- És honnan tudod ezeket a dolgokat?

- Mikor idekerültem, találkoztam egy öreg falka vezérrel. Ő mesélt nekem mindent. Amikor meghalt rámhagyott egy könyvet. Minden benne van. Ha szeretnéd majd odaadom.- mosolygott

- Az jó lenne. Egyébként mi a neved?- túrtam a hajamba.

- Zack. Zack Collins.- nyújtotta a kezét.

- Rose White- ráztunk kezet.

- Örülök hogy megismertelek.- villantott rám egy nagy mosolyt.

- Énis. Mikor érünk oda?

- Mindjárt - röhögött.

Elindult egy ösvény felé. Visszanézett, és intett a kezével hogy kövessem. Kicsit bizalmatlanul, de utána indultam. Mikor odaértem mellé továbbindult.
Egy hatalmas fához értünk. Az ágait arrébb toldta, és már bent is voltunk a barlangba.
A szám tátva maradt. Minden bevolt rendezve.

- Te. Jó. Isten.- ámultam.

- Na. Tetszik?

- Még szép. De ezeket hogyan?- mutattam az ágyra.

- Hogyha alvás előtt megfogsz egy tárgyat azt áthozod ide. Ők is csak lélekben vannak itt úgy mint mi.

- Értem. Mesélsz a másik világi életedről?- ültem le mellé az ágyra.

- Londonba élek a anyukámmal és a húgommal. Most leszek végzős a gimiben. Én vagyok az a tipikus rosszfiú a suliba. Motorral járok és ezért az összes csaj oda van értem.
Imádom a húgomat. Emily. Kis cukiság. 5 éves. Előtte nem kell eljátszatnom magam. Ha egyszer találkozunk élőben majd bemutatlak neki.
Szeretek fotózni és gitározni.
Apukám 3 éve halt meg. Sajnos beteg volt.- szomorodott el.- De mindegy. Ez már a múlt. Most te mesélj.

- Énis Londonba lakok.- vigyorogtam- Van két bátyám. Sam és Harry. Egyfolytában óvnak. De mindentől. Szerencsére azért a suliba elengednek egyedül. Én most leszek 11.-es egy művészeti suliban. Egy fogadás miatt van rajtam egy tetkó. A hajamat pedig csak azért festettem be, hogy idegesítsem a bátyáimat. Bár nemtudom miért ellenezték ennyire. Teli vannak tetkóval. Sam ha nem lenne a bátyám félnék tőle. Harry meg katona volt. Szóval egy izomagy. Ennyi lenne. Énis szeretem a családom.- mosolyogtam

- Jó lehet két báttyal.

- Hát. Kiképzés alatt állok.- röhögtem.- megmutatod a könyvet?

- Aha.- letérdelt és az ágy alól kihúzott egy ládát. A nyakában lógó érmével pedig kinyitotta. Kivette a könyvet és a kezembe nyomta.

- Nemsokára visszamegyek. Addig nyugodtam olvashatod.

- Hova mész?

- A másik világba. Ami ott egy nap, addig itt csak pár óra. Gyorsan elfog telni. Ne aggódj. Remélem addig nem változol át amíg nem jövök vissza.

- Énis remélem.