Karjaid közt [Suga f.f] •BEFEJEZETT•

12.rész

--Nyomokban 18+-t tartalmaz--
-Yoongi.- lökdöstem.
-Hozzak egy pohár vizet?- húztam fel szemöldököm.
-Úgysem fogsz.- morogta.
-Igazán?- pattantam ki az ágyból.
-Persze.- ölelt magához egy párnát.
Jin eomma: Hol van már Yoongi?
Minmin: Épp felfrissíteni készülök, ugyanis nem akar kikelni az ágyból.
Minmin képet küldött.
A képen a pohár víz volt.
Jin eomma: Jó ötlet ez?😂 meg fog ölni.
Minmin: Ahhoz előbb fel kell kelnie.😂
Jin eomma: Várj, videózd le.😂
Minmin:Oké.
Elindítottam a videót, majd odasétáltam a kórházi ágyhoz, amit ki is kellett utána fizetnem.
A pohár tartalma Yoongin landolt, aki dühösen fújta ki vizes haját arcából. Fehér vékony pólója testéhez tapadt.
-A rohadt életbe.- kapott utánam, de én időben elmenekültem.
-Naa~ Ne beszélj csúúnyáán.- hergeltem vihogva.
-Ezt még megbánod.- sétált a fürdőbe. Egy pohár vízzel tért vissza.
-Meg ne próbáld!- fenyegettem, de nem volt hatásos, tiszta víz lettem.
Fehér pólómon átlátszott melltartóm, de pont nem érdekelt.
Újabb és újabb adagokat öntöttünk egymásra, míg végül mindketten csurom vizesek lettünk. Nevetve feküdtünk az ágyon, videózva szerencsétlenségünket. Átkapcsoltam az elöllapi kamerára, majd összenéztünk. Összekulcsoltuk kezeinket, majd közeledett számhoz.
-Szeretlek Jagiya.- lehellte ajkaimra.
-Én is Oppa.
Mézédes ajkai találkoztak párnáimmal. Szenvedélyesen csókolt, és egyben érzékien. A telefont kiejtettem kezemből, a vizes lepedőn landolt. Fejem két oldalán megtámaszkodott, úgy csókolt tovább. Beharapva számat fojtottam el egy nyögést, így fogaink összekoccantak. Elmosolyodtunk. A telefon kameráját lefogva lelöktem a földre, az viszont hátlappal lefelé esett, így mindent rögzített, amit csak később vettem észre.
Jin eomma: Küldd el, ha még élsz.😂
Rezgett a telefonom.
Yoongi hajába túrtam, majd ő fordított helyzetünkön. Én támaszkodtam feje két oldalán, amitől zavarban éreztem magam. Hajamat fülem mögé tűrte, majd amikor végre sikerült leállnunk levegővételre, mellkasára engedtem magam. Nyugtató szívverését hallgattam. Szokatlanul gyors szívverésünk volt, ziháltunk.
Jin eomma hívást indított.
Jin eomma: Hallod? Írj már!
Jin eomma: Mi történt?
Telefonom folyamatosan rezgett, amikor meguntam, felvettem az egyik hívást.
-Szia.-köszöntem helyreállt légzéssel.
-Már azt hittem, történt valami.- sóhajtott fel.
Történt is.- gondoltam, majd mosolyra húztam számat.
-Nyugi, nem ölöm meg a legjobb főzőtanoncod.- szólt a telefonba Yoongi.
-Ajánlom is, különben velem gyűlik meg a bajod! Tudod mennyi idő volt megtanítani neki a recepteket?- panaszkodott, míg mi újra egymás ajkait ízlelgettük kiéhezve.
-Hahó, itt vagytok?
-Mhmmm.- morogta Yoongi, el sem válva ajkaimtól.
-Hahó?
-Itt vagyunk, na.- mondtam, de inkább nyögésnek hangzott.
-Ki az?- hallatszott.
-Minmin és Suga.- magyarázta Jin.
Az időt kihasználva Yoongi letámadta párnáim. Nyirkos hajába túrva fogtam vissza hangom. Nyakamon szívni kezdte a bőrt, ami miatt apró nyögések hagyták el számat.
-Mi folyik ott?
Yoongi belemosolygott a csókba.
-Srácok, mi történik?
Nem tudtam visszatartani mosolyom.
Egy apró cuppanással váltunk el egymástól. Rázkódó vállal borultam Yoongi mellkasára.
-Jól hallottam, vagy el kell mennem orvoshoz?!?- kiáltott fel Joon.
-Nem tudom mit hallottál Joon.- tettettem a hülyét.-Lehet rossz a vonal.
-Még beszélünk Minmin.- utalt arra, hogy tisztán hallott mindent.
Letették én pedig megkönnyebbülve tettem el a telefont.
-Pakolnod kellene Jagi.
-Most nem érdekel…- bújtam mellkasához.
-Vizesek vagyunk, és nincs váltóruhánk.
-Akkor menjünk.- sóhajtottam.-Várj.
Tárcsáztam sofőrünk számát.
-Haló?- szólt bele a férfi.
-A kocsikulcsom a rózsaszín kabátomban van, hozza a kórházhoz.
-De kisasszony én…
-Én hatalmaztam fel erre, szóval fogja a kulcsom és hozza el azt a kibaszott kocsit, köszönöm.- vágtam szavába, majd rácsaptam a telefont.
Átöltöztem, összeszedtem ruháim egy kisebb táskába, majd aláírva pár lapot a kijáratnál vártuk a sofőrt.
-Hívok önnek egy taxit. Kifizetem, ugyanis maga három évig normálisan végezte a munkáját, akármit is mond a menedzser.
-Köszönöm kisasszony. Megtisztelés volt önnek dolgozni.- hajolt meg.