Testőröm Védelmében

24. rész

Egész nap a megfelelő megoldáson gondolkodtak, szinte ki sem mozdultak a lány szobájából. Mivel mindkét megoldással volt valami gond, a kevésbé rosszat választották, így közösen eldöntötték, hogy Edgar visszaköltözik a szülőotthonába.
Még a délután folyamán elkezdtek szervezkedni, hogy a férfi minél előbb kiszabadulhasson jelenlegi helyzetéből.

- Veled megyek!

- Micsoda?

- Mármint, nem az új lakóhelyedre, hanem a jelenlegibe. Nem volna jó, ha egyedül kéne szembenézned a családoddal. Talán nem rendeznek akkora balhét, ha ott vagyok veled.

- Nem mondom, hogy nem nyugtatna meg a jelenléted... de—

- Nincs de – rázta meg a fejét mosolyogva. – Ez nem kérdés volt, hanem kijelentés. Veled megyek!

Edgar nehezen, de bólintott egyet, majd mosolyogva átölelte a lányt, és hosszú percekig el sem engedte.
Miután mindent megbeszéltek, - és Roni Williammel is lerendezte a helyzetet – beszálltak a fekete luxuskocsiba, és elindultak a Thomson család házához. Edgar láthatóan ki volt készülve, volt elképzelése arról, hogy mi várja otthon... nem is csalódott.
Kathylin a nappali egyik foteljában ült, míg Ethan a mellette lévő kanapén terpeszkedett, és láthatóan nagyon dühösek voltak. Az érkezőkre azonnal felkapták a fejüket, és végszóra Merion is megérkezett.

- Csodálom, hogy volt bátorságod haza tolni a képedet – fonta össze karjait a nő.

- Anya, hagyd! - Merion a lépcső utolsó fokán kuporgott, nem mert közelebb menni Edgarhoz, viszont azt nem hagyta, hogy az anyja megint sértegesse őt.

- Tényleg nincs értelme ócsárolni, a helyzet nem fog változni.

- Milyen helyzet? – vonta össze szemöldökeit a szőke lány.

Ethan felkelt a kanapéról és nevelőapja elé sétált. Végig a férfi szemeibe nézett, úgy rángatott elő a zsebéből egy borítékot.
Edgar gyanakodva nézett az Ethan kezében pihenő lapra. Lassan átvette, és kinyitotta a borítékot. A lapon álló szöveg egyszerű volt és világos, a férfi mégis értetlenkedve nézett a bent tartózkodókra.

- Távoltartási végzés?

- Az – bólintott a fiú. – Örülj neki, hogy ennyivel megúszod.

- Ha nem lenne ilyen bolond a lányod, már a börtönben csücsülnél.

Edgar leplezetlen kétségbeeséssel nézett lányára, aki hasonlóképp vizslatta apját. Merion semmi hasonlót nem akart elkövetni Edgar ellen, de félt, hogy, ha ebbe sem egyezik bele a családja drasztikusabb lépésekhez fog folyamodni. Bármennyire is félt az apjától, szerette őt, és hitt abban, hogy az a szerető apa, aki felnevelte és óvta mindentől, még mindig ott van a lelke mélyén, csak eltévedt és segítség kell neki, hogy megtalálja a visszavezető utat. Ő bármit megtett volna ennek érdekében, de tekintve, hogy ő állt a folyamatos zaklatások központjában, nem járt volna sikerrel.
Edgar összehajtotta a lapot, letette a nappaliban lévő dohányzóasztalra és elindult a lépcső felé. Ethan már ugrott, hogy húga védelmére keljen, de meglepetésükre a férfi némán elsétált lánya mellett és felbaktatott az emeletre. Mindannyian érdeklődve néztek utána, de mikor percek elteltével sem történt semmi, Ethan kicsivel nyugodtabban lépett Roni mellé.

- Amúgy, hogy kerülsz ide Vakarcs?

- Jöttem lelki támaszt nyújtani.

- Még mindig nem értem, hogy hogyan bírod elviselni a vénember társaságát.

- Ha hiszed, ha nem, Edgar jó ember. Segítségre van szüksége, és ezt láthatóan nem kapja meg. Megértem, hogy mérgesek vagytok, biztos nem volt könnyű végignézni mindezt, de lehetett volna sokkal rosszabb is.