Egy pillanat, és összetörtem | "𝘿𝙚𝙟𝙖 𝙫𝙪..." 2. évad

21. Félreértés

Október 3. (hétfő)
A hétvégén meg lett beszélve, hogy ma reggel Zsombi elkísér a suliig, viszont amikor kiléptem a kapun, Zsombi nem volt ott.
Gondoltam, biztos késik, hiszen elfelejteni csak nem felejt el, úgyhogy vártam öt percet. Majd még hármat, amíg megjött.
Futva sietett hozzám.
- Ne haragudj Szívem, lerobbant a buszom - érkezett meg.
- Nem probléma - mosolyodtam el.
- Akkor jó - húzott magához a derekamnál fogva és megcsókolt.
Miután elengedett, rákulcsolta az ujjait az enyéimre és elindultunk az utcán.
- Tudom, kényes téma, de... - kezdett bele - ...hány barátod volt eddig? - kérdezte.
- Egy sem, te vagy az első - vallottam be.
- Komolyan? - nevette el magát meglepetten, mint aki nem hinné, amit hall.
- Igen. Volt már, hogy majdnem összejöttem valakivel, többször is randiztunk, meg minden, aztán végül nem lett belőle semmi - tettem hozzá, miközben a belső énem ennek a sebnek a feltépése miatt sikítva zokogta el magát.
Talán az a belső énem mondatta ezt ki velem, fogalmam sincs.
- Kivel? - érdeklődött tovább.
- Miért érdekel a múltam ennyire? - nevettem fel kínosan.
- Csak szeretnélek jobban megismerni.
- Oké - adtam meg magam - Rolinak hívják, a beceneve Casso. Amikor elém jöttél, talán láthattad, nagyjából egyidős veled - mondtam - Kék szeme van, barna haja és egy talpig feketébe öltözött, sötétvörös hajú lány a barátnője - írtam körül nagyvonalakban Cassot, mire Zsombinak egy pillanatra eltorzult az arcra.
- Ja, asszem megvan - bólintott.
A téma hamar elterelődött a filmekre és a zenékre (Zsombinak a Linkin Park, meg az ilyesmik a kedvenc zenekarai), úgyhogy jó kis hangulatban kezdődött a mai napom.
A többiektől olyan öt-hat méterre elköszöntem Zsombitól.
- Legyen szép napod, Életem - mosolygott rám, mire én is elmosolyodtam és megöleltük egymást.
- Neked is - válaszoltam kedvesen, majd ahogy elléptünk egymástól, Zsombi magához húzott, és a derekamnál fogva hosszasan megcsókolt, mire lábujjhegyre emelkedtem.
Miután elköszöntünk és Zsombi elment, a társaságunkhoz csatlakoztam.
A mai napon Laci érkezett meg előbb, úgyhogy amikor Lili meglátta őt, elfordította a fejét és köszönés nélkül beviharzott a suliba.
- Bár tudnám, mi baja van - nézett utána Laci, mire hirtelen felé fordultam.
- Nekem azt mondta, hogy megcsaltad - szaladt ki a számon. Laci vagy tíz másodpercig pislogás nélkül meredt rám.
- Na jó, itt valami nagyon nem oké - lökte el magát a faltól, majd Lili után rohant az épületbe.
Kibékültek, valószínűleg valami félreértés történt közöttük.
Végre béke van. :)
Éneken Kántor kegyetlenül leszidott, hogy "mégis hol a csudában voltam pénteken?" (nem tudtam róla, hogy próba lesz), majd a tanári asztalhoz hívott, hogy halkan elmondjam neki a versem.
Ebédszünetben a menza helyett inkább a büfét választottam, úgyhogy beálltam a sorba és vettem magamnak egy brióst és egy citromos teát.
A teremben kikerültem a csókolózó Cassot és Jennifert (igyekeztem nem kiadni magamból az ebédemet), majd leültem a helyemre Enikő mellé és előkészültem bioszra.
Igyekeztem nem figyelembe venni, hogy milyen sebességben kezdett el verni a szívem csak a látványuk hatására.
Hajdú, aki úgy döntött, megint átfesteti a haját jelen esetben sárgára (nem, nem szőkére, SÁRGÁRA) késett tíz percet az óráról, ezért gyorsan belevágott az anyagba. Sajnos annyira  hadart, hogy fel sem tudtam fogni, miről van szó, de már haladtunk is tovább.
Otthon Napsugár felhívott FaceTime-on és részletes beszámolót követelt Zsombiról és Cassoról, ami eltartott egy darabig, aztán az új és új témáknak köszönhetően a hívás este kilencig elhúzódott.

Mai nap - 5/5: nekem van a legjobb nővérem. :)
************************************
Láttam már valami ilyesmit, szóval kipróbálom én is.
Tehát az a lényeg, hogy ehhez a részhez a következőt kell kommentelned/fűzni a kommentedhez:
(jó, persze nyilván nem kötelező🥰😂)

- "😡" emojit, ha szerinted Leni rosszul döntött
VAGY
- "😏" emojit, ha szerinted jól döntött, hadd szenvedjen egy kicsit Casso is

Szép napot!
Kiki