Történet egy fiúról, akit az apja megutál, mert más mint a többiek, és a suli legmenőbb pasijáról, akiröl senki-talán még saját maga sem tudja hogy nem a lányokhoz vonzódik.
Minden egy hülye szülinapi kívánsággal kezdődik, ami által Louis élete ke...
Hihetetlen az, amit művel velem Louis, és még nem is tudja, hogy ezek a dolgok, az efajta élvezetek számomra mind újak, viszont annál nagyobb örömforrásnak számítanak számomra, mint amelyet eddig kaptam Taylortól.
A tegnap megfontolt ötletemhez tartani szeretném magam, szeretném ezt a fajta élvezetet visszaadni Louisnak valamilyen formában, és többnyire már kitaláltam hogy mivel, vagy hogyan tudnám visszaadni neki. Szeretném elvinni randizni a hétvégén, màrciushoz képest annyira nincs hideg, plusz szép időt is mondtak.
Arra gondoltam, hogy elvinném őt piknikezni, aztán hogy még romantikusabbá tegyem a napot, este otthon kiülnénk a csillagos ég alá, és talán még hullócsillagot is látnánk. A TV-ben bemondták, hogy ezen a hétvégén lehet látni a legtöbb csillagot az égen, és nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy hullócsillaggal is találkozunk.
Péntek van, én pedig úgy terveztem hogy áthívom Lout, hogy aludjon nálunk, majd holnap innen tudunk menni a parkba piknikezni, és este csillagokat nézni. Mikor suli után mondtam neki az ötletet, hogy aludjon nálam, csak ennyit kérdezett: -De anyud mit fog szolni? Mármint nem mondtuk még el neki hogy együtt vagyunk... -Semmit. Ha nem állsz még készen elmondani, akkor azt mondjuk neki hogy elhúzódott a korrepetálás, és amúgyis mivel mostanában olyan jóban vagyunk, arra gondoltam hogy aludhatnál nálunk. -Rendben, akkor legyen így. -Okés.-küldtem neki egy bíztató mosolyt. A délutánt a házi feladatok írásával és összebújással töltöttük, ami nagyon jól esett. Este, mikor anya hazajött, megkérdeztem tőle hogy nálunk aludhat-e Louis, mire mondta hogy egészen nyugodtan, majd már ment is megágyazni neki is a szobámban lévő kanapén. Este, a fürdés után még beszélgettünk a szobámban halkan, összebújva, csókokat lopva egymástól, viszont egy idő után már csak csendben gondolatainkba merültünk, végül csak Louis egyenletes szuszogását hallottam. Eszem ágában sem volt felébresztenem őt és átvinni a kanapéra, csak letettem a fejét a párnámra, a lehető legcsendesebben áthoztam az ágynemüt az ágyra, majd Louis mögé befészkelve magamat kényelmesedtem el és őt átkarolva ért el az álom.
Másnap reggel mocorgásra ébredtem. Már megszoktam, hogy ilyenkor mikor felkelek, a nap erős fénye bántja a szememet, de most más volt. Lou kócos feje hírtelen került a látómezőmbe, majd megéreztem puha ajkait az enyémen. Magamra húztam őt és nyelvemet átdugtam a szájába, miközben az egyik kezemmel a csípőjét fogtam, másikkal pedig a hajába túrtam bele. Meg tudnám szokni ezt a helyzetet minden reggel, hogy ilyen észveszejtő csókokkal ébreszt valaki, és most itt van ő és megadja nekem mindezt. Mikor a hosszú csókcsatánknak levegő hiányában véget vetünk, puszit adok a homlokára. -Jó reggelt, Lou.-köszönök neki álmos hangon. -Szia Hazz.-mosolyog rám. -Mióta vagy fent? -Kb 10 perce. Tudtad, hogy akkor is gyönyörű vagy mikor alszol?-kérdezte. -Te engem néztél mióta felkeltél? -Igen. És alig vártam hogy te is ébren legyél és hogy végre újra megcsókoljalak.-vallotta be, és puszit nyomott az arcomra. -Mit szolnál ahhoz, hogyha elvinnélek piknikezni?-kérdeztem tőle. -Úú. Nagyon szeretek piknikezni, szóval benne vagyok. -Akkor gyerünk, öltözzünk és menjünk. -Neeee még neeee. -Mi? Miért ne? Nem akarsz mégsem menni? Nem mu... -Ó, fogd már be!-mondta, így mem tudtam befejezni amit mondani akartam. Úgy mászott rám, mint egy kiéheztetett állat az ételre, és ölembe ülve csókolt meg. A reggeli merevedéseink egymásnak simultak, mikor Louis egy felvett ütemben kezdte hozzádörzsölni tagját az enyémhez. Forró testünk miatt hirtelen olyan meleg lett a szobában, hogy úgy éreztem nyár van, pedig csak most kezdődött el a tavasz. Végigsimítottam a hátán, fenekénél megállítva, majd előre hozva a kezem ágyékához. Ekkor viszont elvált tőlem, és felkelt az ágyból. -Na mehetünk piknikezni.-mondta, én pedig kikerekedett szemmel néztem rá. -Komolyan abbahagyod, pont most?-mutattam le a feszülő alsómra, mire odanézett, megnyalta az ajkát, majd vissza nézett a szemembe és elmosolyodva bólintott. -Igen. Eléggé megjött hozzá a kedvem.
Sziasztok☺️☺️ Kisebb kihagyás után meghoztam a kövi részt, ami nem lett semmi extra, mégis azért folytak benne az események. A következő résszel igyekszem, addig is hogy ne hiányozzak nektek, olvassátok a karácsonyi kihívàsos blogomat☺️☺️
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
