55.rész

1.1K 123 35
                                    

Jungkook szemszöge:

2 napja már annak, hogy Jimin visszatért, a 4 órán át tartó klinikai halálból.
Azóta egy rideg, fehér falú szobában van bezárva.

Egyedül.

Egyedül, magával, és a kínzó gondolataival, a magánnyal, a fájdalommal, mik belülről égetik.

Mert tudom, hogy égetik.

Tudom, hogy fáj neki.

Hogy szenved.

Egy kisebb üveg ablakon keresztül, kintről tudom figyelni őt.

Teljesen megváltozott. Már nem olyan mint azelőtt volt.

Szemeiből végérvényesen eltűnt, az a bizonyos csillogás, mi életben tartotta.

Mert már nem él.

Meghalt belülről.

Akkor, abban a percben, azon a hideg, asztalon.

Az én hibám?

Megeshet...

Bűnös vagyok ebben, ahogy sok másban is.

Miután ellátták a sebeit, bementem hozzá, hogy megbeszélhessük néhány dolgot, de...ami akkor történt, arra valahogy nem számítottam...

Nekem támadt. Szószerint.

Ordított. Sírt.

A végén már hisztérikusan,ezt a kettő cselekvést keverve.

Meg akart verni,ám a sok gyógyszer, és a friss sérüléseinek hála, ezt nem tudta megtenni.
Körmeit belevájta a bőrömbe.
Így most egy hatalmas véres karmolás nyom díszeleg, az arcom jobb oldalán.

Azt ordította, hogy miért nem hagytam végre örökre meghalni...
Hogy miért akarom, továbbra is kínozni.

De nem hibáztatom.

Nem hibáztathatom.

Annyit szenvedett.

Miattam.

Az emberek miatt.

Mindenki miatt.

Annyi gyötrődésen, elborzasztó dolgokon , ment át ilyen fiatalon.

Összeroppant.

Teljesen tönkre ment.

És ebben én is kivettem a részem.

Mikor bent voltam nála, a szemeiben akkora fájdalom, szenvedés csillogott, akkora halálvágy, düh, hogy elgondolkodtam...

Tényleg jól tettem, amit tettem?

Tényleg vissza kellet volna hozni Őt?

De ahányszor megfogalmazódtak bennem eme kérdések, a válasz minden egyes alkalommal ugyanaz volt.

Igen. Megérte megtenni.

Miért?

Talán önzőségből?

Mert ha Ő  nem lenne, nekem sem lenne okom tovább élni.

Miért?

Mert egyszerűen nem tudom elképzelni nélküle az életem.

Miért?

Mert túlságosan szeretem ahhoz ,hogy egy hideg fakó kopórsoban lássam.

Igen önző vagyok...

I'm stuck in the dark but you're my flashlight (Jikook) Where stories live. Discover now