Szüleim Titka (Felix ff.) Befejezett

05

Amikor reggel felkeltem észre vettem, hogy Lisa nincs a kanapén. Felkeltem a kanapéról és mentem a konyhába. Lisa ott reggelizett Kuma-val.

- jó reggelt.- köszöntem neki és leültem vele szembe.

- neked is. Van kedved ma csinálni valamit? Úgysincs iskola. - harapott a pirítósba.

- aha, de kérdezzük meg a lányokat is. - ásítottam.

- okés.

- jó reggelt. - jött be Chae.

- neked is Kóma Királynő. - köszönt Lisa.

- jó reggelt. - Chae leült mellém és a vállamra hajtotta a fejét.

- ma mit csináljunk? - kérdezte álmosan.

- arra gondoltam hogy elmehetnénk valahova.

- és hova?

- nem tudom, a játszótérre?

- Lisa, tizenhét vagy. - egyenesedett fel Chae.

- én benne vagyok.- bólogattam.

- jó én is. - adta meg magát Chae.

- már csak Jisoo-t kell elrángatni. - tapsolt jó kedvűen Lisa.

- sziasztok. - jött be Felix. A lányok köszöntek, én pedig bicentettem egyet.

Nem tudom hogy hogyan kéne viselkednem a közelében.

Játszam a hülyét aki semmit nem tud, vagy mondjam el neki, hogy mindent tudok.

- megyek felhívom Jisoo-t. - álltam fel. A telefonomért mentem.

- szia - köszönt bele álmosan.

- szia, van kedved ma eljönni a játszótérre? - kérdeztem.

- néha elgondolkozok hogy tinik vagytok, vagy gyerekek. De ki nem hagynám. - lehetett hallani a hangján hogy mosolyog.

- okés, akkor majd gyere át. - mondtam és leraktam. - jön Jisoo is. - mentem vissza a konyhába.

- hova mentek? - kérdezte Felix.

- a játszótérre. - válaszolta Lisa és az ölébe vette Kuma-t.

- mehetek? - csillant fel Felix szeme.

- gyere. - vágta rá Chae. - és hívd meg a fiúkat. - Lisa, Felix, és én is furcsán néztünk rá, de miután Chae Lisa-ra mosolygott mindent megértettem.

Megreggeliztem és mentem öltözni. A lányok is elvonultak öltözködni. Mikor leértünk a nappaliba Jisoo és a fiúk már ott voltak. A fiúk a kanapén ültek, míg Jisoo a konyha ajtóban állt.

- Unnie!! - szaladtunk Jisoo felé. Mivel hárman rohantunk felé és rá is ugrottunk elterültünk a konyha ajtóban.

- tudom hogy szerettek de ennyire azért ne örüljetek. - nyöszörögte alattunk. Nevetve leszálltunk róla és felsegítettük.

- Hyung! - hallottuk meg Jeongin hangját és azt láttuk hogy ráveti magát Felix-re. - úgy hiányoztál! El sem tudod képzelni mennyire! - mondta lányos hangján amin a fiúk jót röhögtek.

- hű de vicces, kacag a májam, lassan a belem is. - forgatta a szemét Jisoo.

- indulhatunk? - kérdeztem. Valaki egy "igen"-t mondott, valaki pedig csak bólintott.

Elindultunk a játszótérre, vittük Kuma-t is. Mi mentünk elől a fiúk pedig hátul. Kézen fogva mentünk a lányokkal, a hátunk mögül hallottunk nevetést. Amikor oda értünk Felix és én mentünk a kedvenc játékunk felé. A hinta. Kuma pórázát fogva leültem az egyik hintára. Felix mellém ült, csendben ültünk egymás mellett.

- amúgy lehet hogy elfelejtettem mondani, de anyáék jövő hét után tudnak jönni. - mondtam és felé néztem. 

- ezt elfelejtetted. - nézett rám mosolyogva.

- Yiren! Felix! A barom Seungmin a hajamba szórta a homokot! - jött oda hozzánk Chae.

- a te hibád volt! - kiáltotta Seungmin.

- ne hazudj! - kiáltott vissza Chae.

- nem hazudok! - jött ide Seungmin is.

- de hazudsz!- bökdöste meg a mellkasát Chae.

- ne bökdös! - kapta el Seungmin Chae csuklóját.

- fejezzétek be! - szóltam rájuk. - Seungmin kérj bocsánatot, Chae te meg ne bökdösd! És Jisoo-t zaklassátok. Ne minket. - Chae rám nézett majd az előtte álló fiúra. Visszanézett rám majd megbökte Seungmin mellkasát. Felix elnevette magát, Chae elment Lisa-val játszani, Seungmin pedig Felix mögé állt és lökött rajta egyet. Felix majdnem kiesett a hintából amin jót nevettem.

- ez nem vicces! - szólt Felix.

- nekem az. - mondtam nevetve. Hirtelen jött egy lökés hátulról ami miatt én is majdnem kiestem, de még időben kapaszkodtam meg a láncba. Felix elnevette magát.

- ez nem vicces! - néztem rá mérgesen.

- nekem az. - mondta mosolyogva.

- hey, adjátok ide azt a szőrös micsodát, majd én vigyázok rá, ti menjetek játszani. - szólt Seungmin.

- ez egy kutya! - mutattam Kuma-ra.

- kutya vagy nem kutya, adjátok ide, és menjetek játszani. - vette ki a kezemből a pórázt.

- Felix. - néztem rá.

- hm?

- lassú vagy. - mondtam és futni kezdtem.

- kocogni akarsz vagy futni? - hallottam meg mély hangját.

- vigyázz...fa...- figyelmeztettem, de már késő volt. Neki ment egy bazi nagy fának.

- ez meg hogy került ide? - fogta a fejét a földön ülve.

- ez mindig is itt volt. - nyújtottam neki a kezem hogy segítsek felállni. Megfogta a csuklómat és maga mellé rántott. Átkarolta a vállam és úgy ültünk a hatalmas fa tövében.

Estig voltunk a játszótéren, néhány szülő le akarta hozni a gyerekét, de amikor meglátta hogy tizenhárom tini ott bohóckodik inkább ment máshova. Este amikor haza értünk megvacsoráztunk és Kuma-nak is adtam enni és inni, majd Felix és én is mentünk a szobánkba. Elmentem fürdeni, már végeztem, és csak a törölközőm volt magam köré tekerve. Kinyílt az ajtó és Felix lépett be rajta.

- Felix! Menj már ki! - kiabáltam rá.

- miért? - jött közelebb. A szívem a torkomban dobogott.

- mert szeretnék megtörölközni. - néztem fel rá.

- rajta. - mondta mire elkerekedett szemekkel néztem rá.

- de...menj már ki! - kezdtem hátrálni.

- csak nem szégyenlős vagy? - jött felém.

- Felix, a bátyám vagy!- ütköztem bele a zuhanykabin ajtajába.

- ha tudnád az igazat. - hajolt le hozzám.

- tudom...- suttogtam. Felhúzott szemöldökkel nézett rám, elfordítottam a fejemet és a padlót kezdtem el tanulmányozni.

- és honnan? - egyenesedett fel.

- hallottam ahogy a barátaiddal beszéltél. - néztem rá félve.

- csak úgy mondom, hogy nem vagyunk vérszerinti testvérek, jobb lesz ha óvatos leszel. - mondta és megpuszilta a homlokom és kiment, de még az ajtóból visszafordult. - oh és anyáéknak erről egy szót se. - mondta és kiment.

Döbbenten bámultam az ajtót. Ezt így én nem. Nem áll jól neki a rossz fiús stílus. Az inkább Minho, Changbin, meg egy kicsit Chan. Viszont Felix ő kedves, és sosem tenne olyat, amit a másik nem akar.

Kiábrándulva töröltem meg magam, és vettem fel a pizsamámat. Megmostam a fogam, azután indultam vissza a szobámba.