Szüleim Titka (Felix ff.) Befejezett

34

Byul pov

Reggel az asztalnál ülve vártam Felixre míg a reggelit készíti.

- Felix. - szólítottam meg a szőkeséget. Jobb ötletem támadt annál, hogy az egész iskola előtt leégessem azt a ribancot. Gondolom a szüleik nem tudnak a kis viszonyukról.

- igen ?- fordult felém.

- arra gondoltam, hogy megadhatnád a szüleid telefonszámát. Ha valami baj történik veled, akkor tudjak kit hívni. - néztem rá angyalian.

- te mindenre gondolsz. - mosolyogta. Lediktálta a számokat én meg beírtam a telefonomba.

- nekem mennem kellene, a szüleim várnak rám. - szedtem össze a dolgaimat.

- nem is reggelizel ?- kérdezte döbbenten.

- majd otthon. - megfogtam retikülömet és egy csókot nyomva ajkaira köszöntem el tőle.

Kiléptem a házból és mentem a közeli parkba. Kedves fiú ez a Felix, de nem hozzám való.
Leültem egy padra és hívtam Felix meg a kis cafka szüleit.

- igen tessék ?- szólt bele egy női hang.

- jó napot kívánok ! Mrs Lee ?- kérdeztem miközben a körmeimet vizslattam. Rájuk férne már egy kis manikűr.

- igen, kivel beszélek ?- kérdezte az anya.

- a fia barátnője vagyok. Elszeretnék mondani maguknak valamit. A gyerekeikről van szó. - sóhajtottam. Nem sokáig leszek a barátnője.

- történt valami ? Várj kihangosítalak. - hogy aggódik a porontyaiért.

- ami azt illeti történt, de még korábban. Én csak most szereztem róla tudomást.

- mi történt ?- kérdezte egy férfi hang.

- tudnak arról, hogy a fiuk és a lányuk együtt voltak ? Felix mondta el nem rég. - nem mondtak semmit.

- te-tessék ?- kérdezte pár perc csend után az anyuka.

- én is megdöbbentem..azt hittem tudják. Felix részletesen mesélt el mindent, hogy hogyan jöttek össze és hogyan szakítottak.

- köszönjük, hogy szóltál. - mondta a férfi és kinyomták a telefont.

Yiren pov

A telefonom csörgése szakította félbe édes álmomat. Kómásan vettem fel és szóltam volna bele, ha anyám bele nem ordít a telefonba.

- jó reggelt neked is. - motyogtam.

- indulunk haza. - hallatszott ideges hangja.

- mi ? Miért ? Nem úgy volt, hogy három hétre mentek ?- ültem fel. Nem jöhetnek haza ! A kocsin még nincs tükör !

- majd otthon megbeszéljük. Körülbelül kettő óra múlva leszünk ott...ajánlom, hogy mind a ketten a nappaliban üljetek, mint a kisangyalok. Oh és legyen kitakarítva. - harsogta ideges hangján és kinyomta a telefont. Lerúgtam magamról a takarót és Felix keresésére indultam.

- Felix ! Felix !- nyitottam be a szobájába. - hol vagy te mamlasz ?!- morogtam az orrom alatt. - Felix !- rohantam le a lépcsőn...na jó..a vége felé már gurultam.

- jól vagy ?- állított fel.

- anyáék ! Jönnek két óra múlva. A kocsi meg darabokban ! - ráztam a vállánál fogva.

- te jó szagú atya Úristen ! Meghalunk ! - túrt idegesen hajába.

- szerencsére ki van takarítva. Csak egy tükröt kell szereznünk. - fogtam homlokomat.