Eldarya (majdnem) kihalt faja

5.fejezet

Stella karjaiban feküdtem. Bőre szokásosan hideg volt... Mint a kígyójé. Florával való "vitánk" mindenkit sokkolt és terjednek a pletykák. Stellát természetessen csak az érdekli, hogy már egyáltalán nem fogok vele beszélni. 

- Hamarosan küldetésre kell mennem! - simogatta meg a hajam a lány. Ezt mindig is imádtam. 

- Vigyázol magadra? - néztem rá boci szemmel. Egy csókot lehelt ajkaimra. Hányingerem támadt.

- Mint mindig Kicsim. - mosolygott rám, majd kikelt az ágyból és a fürdőszoba felé vette az irányt. A táskáját itt hagyta. Felálltam az ágyból és átkutattam. Semmi érdekes nem volt benne. Ajakbalzsam, varázsitalok, papiruszok, semmi extra. 

- Kicsim. Én elmegyek. Majd zárj be! - nyitottam be a fürdőszobába. Stella a zuhany alatt állt. Végig mértem. Akármennyire is undorodom tőle, baromira szexi és kívánatos. 

- Nem jössz ide egy kicsit? - kérdezte. 

- Szívesen mennék, de vár a meló. - biggyesztettem le ajkaim.  

- Biztos nem bírnak ki pár percecskét? - nézett rám bánatosan. 

- Hát.. Lehet, hogy kibírnak. - váltottam pervez hangnemre, majd be léptem a zuhanyzóba. 

*Flora szemszöge*

Rosszul érzem magam a vita óta. Tudom, hogy nem volt igazi, de akkor is. Nem szeretek vitatkozni. Azonban még mindig érdekel, hogy Ezarel miért mondta azt, hogy kihalt faj vagyunk. Kíváncsiságom a könyvtárba vittem.

- Szia Flora! Hogy vagy? - lépett mellém Ykhar. 

- Szia! Jól vagyok, köszönöm. És te? - mosolyogtam rá.

- Jól, köszönöm. Mi járatban jöttél ide?  - kérdezte kíváncsian. 

- Van könyv a fajomról? Ezarel megemlítette amikor Nevra idehozott, hogy nem lehetek természet tündér, mert már rég kihalt a fajom. Tegnap megkérdeztem Nevrát, de nem válaszolt rá. Szeretnék utánna olvasni. - feleltem zavartan. A lány sóhajtott egyet, majd a legközelebbi polchoz lépett. Egy vastag, barna fedeles, zöld növényzet mintás könyvet nyomott a kezembe. 

- Minden fajról feljegyzés készült. A vámpírokról, az elfekről és még sorohatnám. Ez a könyv a te fajodról szól. - nyújtotta át, amikor érte nyúltam elrántotta. - Viszont, most mondom, hogy csak és kizárólag saját felelőségre olvasd végig. Lehet, hogy amit olvasni fogsz az nem lesz kellemes. - figyelmeztetett. 

- Rendben. - bólintottam. Leültem egy asztalhoz és fellapoztam a könyvet. 

A természet tündérek Eldarya legritkább faja. Ötezer évente születik egy és csak tízezer évente születik szárnyas. Különleges képességük, hogy képesek növényeket növeszteni, újjá éleszteni és megérteni őket. Az állatokkal is képesek szót érteni, illetve, ha fejlesztik erejüket akkor megértik a vizet és tudja is irányítani, pont úgy, mint a szelet is, valamint az időjárást is képes befolyásolni. Gyakran fákban szoktak bújkálni, de nem összetéveszendő a Hamadrüasz nimfa fajjal. Ma már teljesen eltűnt ez a faj. Néhány erdőben lehet találni rájuk emlékeztető dolgokat. Szárnyuk és tündér poruk roppant értékes, így vadászatuk miatt haltak ki. 

Ezt olvasván könny szökött a szemembe. Szóval tényleg egyedül lennék? Nem, az nem lehet. 

*Nevra szemszöge*

Vizesen szálltunk ki Stellával a zuhanyzóból.

- Ez jó volt. - kuncogott Stella. 

- Szerintem is. - lihegtem. Felöltöztünk, majd Stella adott egy búcsú csókot. Én a kristály teremve mentem, hogy beszéljek Miikoval. 

- Helló! - 

- Szia Nevra! Találtál valamit? - kérdezte. 

- Semmi extrát. Azt mondta, hogy küldetésre megy, ez igaz, vagy kövessem? - 

- Ez igaz, szóval ne fáradj. Nincs neki valami napló szerűsége? - 

- Nem tudok róla, de körbe szagolhatok a szobájában, ha gondolod. - vetettem fel az ötletet. 

- Ez jó! Menj, menj! - sürgetett, mire elindultam Stella szobája felé. Még sosem jártam ott, így valami fényűző színes szobára számítottam. Hát, amikor beléptem akkor inkább egy kriptára emlékeztetett. 

- Na keressük meg azt a naplót! - csaptam össze a tenyerem és neki álltam a kutatásnak...............