'A' főnök (I. Fejezet)

~Hatodik rész.

•Mr. Jhonson szemszögéből•
Miután elhagyta Míra a mosdót,lehervadt a mosoly arcomról. Bele ütöttem a tükörbe ami darabokra tört.
~Francba. -ordítottam fel. A szilánkok egy része bele állt az öklömbe amikből vér fojt. Nem nem fájt,az fájt,hogy ez a tenyérbe mászó kislány tud mindent. Ami még jobban idegesít, hogy nem érdeklődik az "érzéseim" iránt.
Nem is értem miért érlelődök ezen,hisz semmi jelét nem mutatja annak,hogy érdeklődne felőlem. És ez zavar a legjobban,minden nő odáig van értem. Ő pedig át nézz rajtam,pedig aztán én lennék a legjobb választás.

Össze kell szednem magamat,megmostam az arcomat és haza mentem,otthon Scarlett vette ki a szilánkokat a kezemből.
~Miért csináltad Tom?
-kérdezte,de szemeiben láttam a válaszomat,tudja és érzi hogy miért. Scarlett kiskorom óta a legjobb barátom mindent tud rólam,és csupán a nézésemmel is tudja hogy mit érzek vagy mit gondolok az adott témákról. Scarlett szülei meghaltak kiskorában,így került hozzánk,és azóta mindig mellettem van.
~Miért kérdezed ha tudod a válaszomat?
~Hallani akarom,ahogy kimondod,hogy Míra miatt.
-sóhajtott fel,és tovább szedte a szilánkokat.
~Nem miatta, csupán ideges voltam.
- forgattam meg a szememet,Scarlett dühös nézéssel vágott vissza.
~Persze, nyilván. Nem is azért mert végre van valaki iránt érzéseid.
- szarkasztikus hangleejtéssel mondta,tudtam hogy igaza van,de el kell nyomnom ezt az érzést,egyáltalán nem helyes ha kikezdenék vele.
~Nem Scarlett. Ő csak egy titkárnő.
~Ezt most tényleg így gondolod?
- hagyta abba a szilánk szedését és szemeimbe nézett. Bólintottam, ő pedig megrázta a fejét.
~ Hülye vagy Tom. Jó ha tudod.
~Tud mindenről ami a cégnél folyik.
-préseltem ki a szavakat, Scarlett pedig nyugodt hangnemmel közölte.
~Tudom. Okos lány,és tudtam,hogy nem fog neki stimmelni valami.
- végzett és felment a szobájába,nem akart velem tovább társalogni,bementem a konyhába és vagy két üveg Whiskyt letoltam. Nem vagyok rá büszke de ez az egyetlen boldogságom.
|Másnap a munkahelyen|
Vártam két ügyfelet,Scarlett rosszul érezte magát,így az első ügyünk lesz Mírával. Megjelent rövid fekete szoknyában, fehér blúz kísérte amin egy bordó színű nyakkendő pihent,a vállán pedig egy szinten bordó színű blézer. Arca fehér, néhol kipirult a hideg miatt,gyönyörű látvány.
~Jó reggelt Mr. Jhonson.
- meg se várta köszönésem,bement az irodában, kiöntötte az ügyfeleknek a vizet és hozzá fogtam. Mindkét pacák végig pasztázta Mírát idegességemben rá csaptam az asztalra,Míra felriadt én pedig a combjára tettem a kezemet,nyugtatásképp.
Megbeszéltük a feltételeket, Míra lehajolt a dossziékért én pedig le sem tudtam venni a szememet kidomborodott fenék izmairól. Az ügyfelek számára is izgató látvány volt így felköhintettem hogy siessen Míra.
~Köszönjük,hogy minket választottak.
-fogtam kezet velük,Míra kezére puszit nyomtak,én pedig idegesen végig néztem.
~Gyönyörű kegyed. Esetleg egy vacsora?
-ajánlotta fel az egyik én pedig idegesen rá mordultam.
~Nem. Sokat kell dolgoznia,nem ér rá ilyenekre. Kérem távozzanak.
- tessékeltem ki őket az ajtón és becsuktam,levetettem magamat a székbe és a nyakkendőmet meglazítottam,Míra figyelemmel kísérte minden mozdulatomat.
~Ez sikeres volt.
-mondta a földet nézve,én pedig elindultam felé. Elé álltam és benyúltam álla alá és magamra irányítottam tekintetét. Bele harapott ajkaiba,ami egyre jobban csak izgatott. Míra miért csinálod ezt velem? Minden alkalommal úgy kell vissza fognom magamat,hogy ne az irodámban vegyem el szüzességed.
~Mi történt a kezeddel?- fogta meg a kezemet,és végig simitotta puha kezét.
~Csak egy kis baleset.
-mosolyodtam el és megsimogattam puha arcát, gyönyörű ez a lány. Eltolta testemet és arrébb lépett.
~Akkor,megyek vissza dolgozni.
- mormogta,nem szeretném elengedni túlságosan vonz a jelenléte.
~Tényleg mennem kell Mr. Jhonson! Soha nem fogok így végezni.
-jelentette ki határozottan, bólintottam és kisétált,de előtte vett egy mélyebbnek hatott levegőt.