Árnyéklovas ✔️

-23.-Az alku

24. Naplóbejegyzés :

Reggel nagyon korán keltem, mivel az egész kastély a feje tetején állt. Az esküvőre mindennek tökéletesnek kellett lennie, ezért már korán reggel hatalmas felfordulás volt.
Szakácsok sürögtek forogtak a konyhában. A rendező ordibált a munkásokkal, hogy ne oda rakják, hanem ide. Cathrina rohangált össze vissza, kicsit sem tűnt boldognak. Ryan pedig ki sem dugta a fejét a szobájából. Így telt hát az esküvő reggele. Bár Cathrina azt hiszi tényleg hozzá mehet Ryanhez... :)
Mivel Marknak megint dolga volt, egyedül maradtam, és, hogy ne unatkozzak sétálgattam. De szinte mindenhol emberekbe botlottam.

-Ohh, Avery! Légyszi szólj Ryannak, hogy lassan készülődjön.-találkozok az említett Markkal.

-Ilyen hamar lesz az esküvő?-kérdezem furcsálva.

-Igen, Cathrina előre hozta.-mondja, majd el is siet.

Valami itt megint nem okés. Nem tudom, hogy miben mesterkedik ez a csaj, de nagyon nem okés. Minél hamarább megakarja tartani. Talán mégis csak okosabbak, mint hiszem.
De azt még nem tudják, hogy én előttük járok.
Mi is állt a szerződésben?
Hatalom a maffia felett, közös vagyon, korona...
Ezek közül a koronánál van a legtöbb rejtély, így vele lehet valami. De mégis minek kellene egy ilyen ékszer Cathrinának?

Ezzel foglalkozunk később. Először is haladjon minden a terv szerint..
De várjunk, most, hogy tudom Ryan nem felejtett el, hogyan viszonuljak hozzá?

Sajnos nem tudtam ezen a kérdésen sokat gondolkozni, mert hamar a szobához értem.

-Gyere!-kiabált ki, miután kopogtam.

-Szia, csak azért jöttem, mert Mark üzent, hogy készülődj, Cathrina előrébb hozta az esküvőt.-szólok be neki. Kicsit kínosan érzem magam, ezért nem léptem be a szobába. Nem tudom ilyen sok idő után, hogyan viszonuljak hozzá.
Ryan azonban nem válaszol, beránt a szobába, és bevágja mögöttem az ajtót. A falnak dönt, és nem tétovázik, hevesen megcsókol.
Istenem, hogy ez mennyire hiányzott. Hogy szenvedélyesen megcsókoljon, és egy darabig ne érdekeljen semmi más, csak Ő. Csak Ő és Én....

-Hiányoztál.-döntötte a homlokát az enyémnek.

-Menned kell.-suttogom.

-Tudom, de ha jól sejtem, te már tudod, hogy akadályozod meg.-mosolyog.

-Aláírtam a válást, és hozzámentem Markhoz.-lépek el tőle.

-Mivan? Most akkor mi a szar lesz?-lesz ideges.-Hozzámentél? Szereted?

-Készülődj Ryan.-lépek ki a szobából.

Oké, most nagyon gonosz voltam. De ő is aggódjón egy kicsit. Ha már én is annyit rágódtam azon, hogy elfelejtett.

-Szia Mark.-köszönök neki, mikor visszaérek a szobába.

-Szia csillagom. Tudnál egy kicsit segíteni?-kérdezi.

-Persze. Mi az?-ülök le mellé az ágyra.

-Cathrina teljesen kivan, a ruhája egy ponton elszakadt. Nem tudnád megcsinálni? A szabót már rég elküldtük, most meg senkit nem tudok ilyen hamar hívni. Mindenkinek van valami dolga.-magyarázza.

-Szívesen segítek, de akkor siessünk, még nekem is elkell készülnöm.-mosolygok rá.

Markkal szinte rohanva mentünk el a szobába, ahol Cathrina állt teljesen kiakadva, körülütte pedig a koszorúslányok. De azt az arcot látni. Teljesen ki volt akadva, hogy én akarom megcsinálni a ruháját. De mivel nem volt más választása, így beletörődött.