Árnyéklovas ✔️

-6.-Christopher

7. Naplóbejegyzés :

1 hónappal később...

-Jó napot mit hozhatok?-sétálok az asztalhoz.

-Egy feketét kérek, erősen.-mondja egy mély hang.

Felpillantok a füzetemből, majd egy pillanatra elgondolkozom. Egy fekete szmokingot visel. Ami uralmat sugároz. És ami még szokatlan, hogy a kezén jó pár gyűrű van. Köztük az egyiken egy D betű található. Honnan ismerős ez a valaki? Olyan ismerős, de nem ugrik be kicsoda. Sajnos az arcát nem igazán látom, mivel kalapot visel. Így végképp nem tudom, hogy honnan ismerős.

-Na mi lesz már? Bámulsz még, vagy hozod a kávémat?-szól rám dühösen.

-Öhm persze, máris hozom.-sietek el zavartan.

-Mi volt azzal a pasassal?-kérdezi Hannah, az egyik ,barátom'.

-Semmi, csak valahonnan olyan ismerős.-mondom.

-Nekem is, de meg nem mondom honnan.-nevet fel.

-Jah.-gondolkozom el.

Elkészítettem a kávét, majd kivittem a férfihoz.

-Tessék.-rakom le az asztalára, majd elsietek.

-Hé, hogy hívnak?-szól vissza.

-Úgy, ahogyan téged nem.-kacsintottam rá, majd elsétáltam.

-Avery, a főnök hívat.-szól Hannah.

Hátra sétálok az irodához, majd egy kopogás után benyitok.

-Szia Avery, foglalj helyet.-köszön.

-Jónapot!-foglalok helyet.

-Megkaptad a fizetésedben a bónuszt is. Mindent átutaltam.-mondja kedvesen.

-Rendben, köszönöm.-bólintok.

-És ezt a borítékot neked küldték. Nem tudom miért ide adták be, de neked jött.-nyújta át az említett tárgyat.

-Ohh, köszönöm.-veszem át. Egy gyönyörű levendula lila színű boríték, virágokkal díszítve a széle.

Mivel csak ennyit akart, így kisiettem az irodából, és az öltöző felé vettem az irányt. Mára már lejárt a műszakom, így átöltöztem, és a táskámat felkapva indultam az egyetemre.
Még csak 5 óra körül járhatott az idő, amikor kiléptem a kávézóból. Összehúztam magamon a kabátomat, ugyanis elég hűvös volt már oda kint az idő. Lassan december lesz, így már nincsenek valami meleg idők.

A városban még nagyban zajlott az élet, amikor haza felé tartottam.

Mivel nem messze van az egyetem a kávézótól, így mindig gyalog közlekedem. Nem mintha lenne autóm... :) A jogsim egyébként megvan. Azt még akkor megcsináltam, mielőtt eljöttem otthonról. Csodás módon a szüleim ezt kifizették.....

A kulcsaimat kutatva a táskámban ácsorogtam a folyosón.

-Avery!-szólított meg valaki.

-Igen?-pillantottam fel, amikor megláttam Christophert. Tipikus fboy...

-Te is kaptál ilyen levelet, igaz?-lóbálja meg előttem a borítékot.

-Igen.-válaszolom szűkszavúan.

-Nos, khm.. Eljössz velem a bálra?-kérdezi.

-Hogy hova?-kérdezem értetlenül.

-Hát a bálra tudod a ..-kezdi, de megakad.-Ja, hogy még nem nézted meg. Akkor majd írj rám, hogy mi a válaszod. Addig is szia!-kacsint, majd elsétál.