Árnyéklovas ✔️

-32.-Ne halj meg!

33. Naplóbejegyzés :

A fülemben dübörög a vér. A szívem szinte kiugrik a helyéről. Nem tudom hol vannak a többiek, de remélem jól vannak. Szorosan a fa mögé húzódtam, és hallottam ahogyan a távolban lövések hangoznak. És, hogy hogyan jutottam ide? Nézzük csak...

A tisztáson vagyunk. Kezd eléggé sötét lenni, de fáklyák világítanak itt-ott a tisztáson. Jól elrejtőztünk a fáknak köszönhetően. A sátrak is készen vannak, valamint egyenlőre nem látunk mozgást a túloldalon. Egyenlőre itt maradunk, mert a tisztás nyílt terep.

-Huh, mély levegő.-nyugtassa magát Nath.

-Sosem voltatok még ilyen helyzetben?-kérdezem az ideges arcok alapján.

-Nem igazán került még ilyenre sor. A maffiák mindig elvoltak egymás mellett. Néha voltak súrlódások, de amióta idióta tinik vezetik őket, azóta kész káosz van.-magyarázza Jade.

-Megérkeztek. Látom őket.-mondja az egyik ember távcsővel a kezében.

-Nos, átadjátok a koronát, vagy harcolunk?-ordítja át valaki, valószínűleg Mark.

-Nem adjuk át!-ordítja Ry. A koronát egy széfben helyeztük el, biztonságban. Én nem láttam, csak Ry vitte oda. Ahogyan Gilbert is ott maradt.

-Valaki ha még meggondolta magát, vissza mehet.-jelentem ki, mire páran elmennek. De remélem még így is elegen maradtunk.

-Huh, oké. Embereket fogunk ölni. Huh, oké nyugi.-nyugtatom magam.

-Avery, semmi gond. Semmi gond. Csak lövünk, nem ölünk.-teszi a hátamra a kezét Jade.

-Vigyázz magadra, és maradj a közelemben.-szólal meg Ry, hozzám intézve szavait.
Majd megkezdődtek az első lövések az ellenségtől. Nem kíméltek minket.

Ám kezdetben jó helyeztben voltunk. Rengeteg embert kiiktattunk. Jól haladtunk. Tőlünk csak páran sérültek meg. Nem volt nagy küzdelem. Majd mikor Markék rájöttek, hogy így nem mennek semmire bénító gázzal dobáltak minket. Többen áldozatul estek, főleg a hátsók, mivel oda érkezett a legtöbb, voltak akik épségben elhúztak. Mert megtehették, mint mondtad, nem köteleztünk senkit. Így egyre kevesebben maradtunk. 
De ennél csak rosszab lett.

-Túl sokan vannak.-kiáltja Bryan.-És túl jól rejtőznek, nehezebb iktatni.

-Páran induljanak el oldalról, onnan talán jobban látni őket. Ők most nem fognak onnan figyelni, el vannak foglalva a gázokkal.-mondom, mire hátra egy újabb érkezik. De pechükre onnan a legtöbb ember már oldalra vonult. Mivel sűrű fák vannak körülöttünk, és csak hátrébb van egy tisztább rész, így oda céloznak. 

El is indultak oldlaról ami sikeres volt. 

-Hogyan tovább?-kérdezi Nath.

-Lövünk. Nem tudok jobbat mondani.-válaszol Ry.

Nincs több gázuk, mivel nem hallani tovább. Reméljük mást nem húznak elő a tarsolyukból. Kiváló érzékem van ehhez, így sok embert tudok leszerelni. Ám valamit tudni kell rólam. A mai nap folyamán egy embert sem lőttem meg úgy, hogy bele haljon. Van egy pont a lábon, ahova ha lősz, nem fog az illető belehalni. Csak megsérül. Új nekem ez a helyzet, soha nem éltem eddig át ilyet. De nem is kívánom senkinek. Nem hiszem, hogy hasonlít egy igazi háborúra, de valóban veszélyes. Lehet, hogy most gyilkosok vagyunk, de baby, mint mondtam ez itt az élet sötét oldala. 

-Sok sérültek. Oda megyek a sátorhoz, hátha tudok nekik segíteni.-mondja Nath.

-Okés. Hé van valakinek egy használatlan fegyvere, az enyém nem megy.-kiáltom.