Árnyéklovas ✔️

-31.-Avery Douglas pszichológus

32. Naplóbejegyzés :

Másnap azonban az elmúlt napok szerint alakult. Reggel mire felébredtem, Ry már elment. Pedig még elég korán volt. Tegnap túlságosan is reménykedtem abban, hogy végre minden a régi lesz. Szokásosan bementem edzeni, többieket felkészíteni, átbeszélni a dolgokat. Ryannal szinte alig talákoztam, akkor is csak pár szót váltottunk. Továbbra is a közös házunkban laktunk, csak elhidegülve egymástól. Esküszöm szerettem volna neki elmondani a hírt, de nem tudtam hogyan hozzá fogni. Haragudtam magamra, amiért ennyire beszari vagyok. De legbelül fájt az, hogy ennyire jól kijöttünk, és most már szinte csak egy sziát mormolunk el egymásnak. 
Nath és Jade voltak az egyetlenek akik feldobták a kedvemet. Folyton kérdezgettek a babáról, már neveken is gondolkoztak. Valamint megígértették velem, hogy amint vége ennek, vásárolni is elmegyünk.
Gilbert és Bryan feltűnően sokat vannak távol. A beszélgetésük óta, amit kihallgattam, nem láttam újra Markot. De ma cselekednem kell ez ügyben valamit.
És már csak egy gondolat motoszkált a fejemben. Az, hogy a szüleimmel is közölnöm kellene. Mégis csak nagyszülők leszenek. 

Ezek lennének hát a fejlemények. Most pedig vissza a jelenbe.

-Avery! Avery!-kelteget Ry.

-Mmmm, miaz?-kérdezem álmosan.

-Korán be kell mennünk, tudom csak nyolc órakor lesz, de mindent tökéletesnek akarok tudni.-vázolja fel.

-Okés, adj 5 percet.-fordulok a másik felemre. Viszont abból az 5 percből nem lett sok, ugyanis Ryant hívták. Jade volt az. Bryant megszúrták. Még hozzá nem is akárki.

-Gilbert..-suttogom.-Huh, oké tiszta fej, tiszta fej...

-Hogy tudsz ilyen nyugodt lenni, miközben apám az előbb szúrta meg Bryant egy kibaszott késsel!-dühöng.

-Ryan, pszichológiát tanulok. Gilbert azért tette ezt, mert Bryan nem akarta ellopni a koronát, majd átadni az ellenségnek. Viszont Gilbert nem merte egyedül megtenni. Tudta, hogy te soha nem lennél benne, plusz nekem hamar feltűnt volna. Viszont Bryan Nath barátja, ő pedig sokszor velem volt. Így őt spécizte ki. Talán megfenyegette.-gondolkodom hangosan.

-De mi oka volt erre?-kérdezi.

-Egyszerű. Többet ígértek neki. Mark és Cathrina nem olyan hülye. Tudták, hogy velünk nem mennek sokra. Így kiszemelték azt, akit a pénz hajt. És már bocs, de Gilbert pont ilyen. Sokat, sőt rengeteget ígértek neki valószínűleg, ő pedig belement.-magyarázom el az elméletemet.

-Istenem!-temeti az arcát a kezébe.-Én ilyen embernek akartam bizonyítani! Ilyen emberre néztem fel! Miatta vagyok itt. Miatta öltem és ölök.  Miatta drogozom. Miatta bántottam lányokat. És most tessék.-fakad ki.

-Miatta vagyok itt..-suttogom.-Lehet, hogy Gilbert egy velejéig romlott ember, de szereti a családját. Csak elvette az eszét a pénz. Rengeteg emberrel történt már ilyen. Így tudom is mi lesz a dolgunk. -pattanok fel.-Tudom, hogy ez nehéz neked, de megoldjuk. Majd én beszélek vele.

-Én már nem tudok a szemébe nézni.

-Normális vagy? Megszúrtad a barátomat!!! Mégis miért??!!-ordibált Nath az apjával.

-Nath, Nath! Szerintem ezzel nem megyünk semmire. Gilbert jobb lenne ha elmennél.-mondom.

-Mert ha nem?-néz rám gúnyosan az a gazember.

-Különben nem állok jót magamért.-mosolygok rá.

-Megütsz? Vagy mi a fene?-röhög. Még van pofája.

-Nem, csak beszélek. Tudtátok mit művel Gilbert a hátunk mögött?-fordulok a többiekhez, és elmondtam nekik mindent. Gilbert próbált leállítani, de én csak beszéltem és beszéltem. És talán ez nem volt fer, de már mindegy volt. Megérdemelték az igazságot.