Levegőt veszek, kifújom, pislogok egy-kettőt, nyelek is talán.
Nem történik semmi, minden csendes, ellenben gondolataim zubogva telítik zajjal az elmém.
"Mit? Miért? Hogyan? Minek?"
Balga kérdések sora fut át az agyamon, azonban válasz semerről sem érkezik.
Várok.
Levegőt veszek, kifújom, pislogok egy-kettőt, nyelek is talán.
Semmi.
Értelmetlen minden kérdés, minden lélegzet, minden pislantás.
Értelmetlen vagyok én is.
Jelentéktelen hiba.
Nem fogják észrevenni, ha továbbra is létezem, ahogy azt sem ha eltűnök.
Hát van értelme tovább szenvedni..?
