Barátság extrákkal [Harry Potter fanfiction] (+18)

10

*2 nappal később*

Elérkezett a buli napja. Tegnap nem igazán csináltunk semmit a takarításon és a főzésen kívül. Ma viszont (leginkább délután) elég sok mindent. Mikor megérkeztek a vendégek mindenki megcsodálta a hatalmas Malfoy kúriát és a benne rejlő titkokat. Egy-egy pár össze-össze súgtak, hogy: ,,Ez a szoba tökéletes lesz,,. Nyilván csak aludni fognak. Mikor Harry is megérkezett Draco majdnem rosszul lett.

-Szia Amy!-köszönt a Griffendéles és elindult felém ölelést adni.

Mikor oda ért hozzám Draco vicsorogva elém állt mint egy védelmező kutya.

-Nyugi van Malfoy!-hátrált Harry.

-Ha nem hagyod békén az arcodnak lesz nyugi!-fenyegetőzött.

-Na na na!-álltam a két fiú közé- Ki kéne titeket herélni mint a lovakat!-morogtam halkan.

-Engem nem csak őt..-mutatott Harry Dracora.

Draco ismét elindult ezért teljes testemmel neki kellett feszülnöm.

-Draco! Kérlek most egy kicsit menj el.-simítottam meg a karját.

A szőke oda lépett Harryhez és elkapta a kezét.

-Ha rá mászol!-vicsorgott.

-Draco el!-mutattam a tömegre.

Nehezen de sikerült Dracot elküldeni így már csak ketten maradtunk.

-Végre elment..-forgatta a szemét Harry.

-Valamilyen szinten megértem.. Végül is veled feküdtem le majd..-belém fojtotta a szót egy csókkal.

Eltoltam magamtól de vissza húzott és magán tartott. Mikor végre sikerült kiszabadulnom már késő volt. Draco villámló tekintettel közeledett.

-Egy Malfoy mindig betartja az ígéretét!-emlékeztette Harryt miközben ökölbe szorította a kezét.

-Draco! Várj!-álltam elé.

Mikor ki akart kerülni megfogtam a karját és vissza húztam.

-Menj Harry!-utasítottam miközben próbáltam visszatartani a szőkét.

-Draco nyugodj meg!-fogtam a karját.

-Engedj el!-rángatta magát.

-Had magyarázzam meg!

-Mégis mit lehet ezen megmagyarázni?! Megcsókolt!-ordított magán kívül.

Hála az égnek max hangerőn ment bent a zene így nem lehetett hallani Draco dühkitörését.

-Csak megcsókolt! Ennyi az egész!-próbáltam menteni a helyzetet.

-EZ ÉPP ELÉG! Fogadni merek, hogy nem próbáltál ellenállni!

-Képzeld próbáltam!

-Láttam.. Figyelj szívesen szakítok csak mond mert ez nekem már sok.. Mást is tudsz hülyíteni.

-De nekem nem kell más! Szeretlek!

-Bizonyítsd be!-erősködött.

Léptem egyet hátra, megfordultam és elmentem. Draco hitetlenkedve nézett utánam.

-Hogy lehet valaki ennyire egy fasz?-ültem le Pansy mellé.

-Hidd el.. Én már 6 éve kérdezem ugyan ezt magamtól..-nézett rám a Mardekáros.

Felálltam majd magamhoz vettem egy üveg wiskyt és két poharat.

-Kérsz?-mutattam a poharat.

-Aha..-bólintott és elvette a poharat. 

Töltöttem italt és kortyoltam egyet.

-Akkor kellett volna véget vetni ennek amikor még nem feküdtünk le..-ráztam a fejem.

-Így is, úgy is utolért volna..-kortyolt ő is.

-Csak barátok..-néztem a Choval beszélgető szőkére.

Az este további része úgy telt, hogy nem emlékszem.. Annyira be rúgtam, hogy olyan 22:30 után történt események teljesen kiestek. Reggel mikor felkeltem Draco szobájában találtam magam eléggé alul öltözve. Magam mellé néztem. Majdnem szívrohamot kaptam mikor a szőke helyett Harryt láttam meg.

-Ó baszd meg, baszd meg, baszd meg!-ugrottam ki az ágyból.

Össze szedtem a ruhámat és bementem a fürdőbe. Felöltöztem és kirohantam a szobából.

-Hol van Draco, hol van Draco?-hajtogattam magamban. Lerohantam az étkezőbe és megkönnyebbülve futottam az asztal felé ahol éppen ült.

Megálltam az asztal mellett és lenéztem Dracora.

-Mi a franc történt tegnap?-próbáltam megtudni a múltat.

-Nem annyira emlékszem mindenre de arra tisztán, hogy Potter szájából lógtál ki..

-Igen az még nekem is megvan amikor megcsókolt de mi volt utána?

-Ez volt utána..-nézett fel rám.

-Ne, ne, ne! Ugye most csak szivatsz?-reménykedtem.

-Miért mi a baj?-kérdezte közömbösen.

-Lehet lefeküdtem vele..

-Leginkább biztos..

Lefolytam az egyik székre és a tenyerembe temettem az arcomat.

-Ó tényleg! Azt elfelejtettem mondani, hogy enyhén ittas állapotban közölted velem, hogy csak barátok vagyunk és semmi többek.-kortyolt egyet a bögréjéből.

-Cseszd meg..-morogtam.

-Szia Amy!-köszönt egy ismerős hang. 

Magam mögé néztem és Harryt pillantottam meg. Azonnal kaptam egy üdvözlő csókot de eltoltam magamtól.

-Miért érzem azt, hogy egy csöppet ideges vagy a tegnap este történtek miatt?-ült le mellém Harry.

-Baszki! Lefeküdtem a pasim ősellenségével! Magyarán szólva megcsaltam!-fakadtam ki.

-Volt pasid.-húzott hamis mosolyt az arcára Draco és felállt.

-Apropó! Be kéne menni Chohoz a kórházba.-fordult felém Harry.

-Miért van Cho kórházban?!-kapaszkodtam meg az asztalban.

-Egy pöttyet megverted mikor megcsókolt.-magyarázta Draco.

-MI VAN?! Elásom magam..-csúsztam le a széken.

-Nyugodj meg kicsim! Megoldjuk.-simította meg a combomat.

-NEM VAGYOK A KICSID! Faszom kivan most már! Te meg velem jössz!-mutattam Dracora.

Felálltam a székről és elindultam a folyosón. Draco mögöttem lépkedett tisztes távolságban. Bementem a szobájába és leültem az ágyra.

-Kérlek ne haragudj..-néztem rá boci szemekkel.

Csak forgatta a szemeit.

-Én téged szeretlek!-erősködtem.

-Volt esélyed megmutatni de nem éltél vele..-emlékeztetett.

Oda léptem és megcsókoltam volna de ellökött magától majd kiment a szobából. A földre rogytam sírva és ott is maradtam órákon át.