Barátság extrákkal [Harry Potter fanfiction] (+18)

50

*2 hónap múlva*

Luciusék elmentek nyaralni, így már lassan egy hete voltunk otthon. Én jó háziasszonyhoz híven főztem, a szőke pedig a kanapén terpeszkedett. Egyszer valami meleget éreztem a két lábam között, lenéztem és majdnem szívrohamot kaptam. Elfojt a magzatvíz. Elzártam a gáz és megkapaszkodtam a pultban.

-Draco!-kiabáltam.

-Hm?-jött a válasz.

-Gyere gyorsan! Elfolyt a magzatvíz!-több se kellett neki, 1 másodperc alatt mellettem termett és a hátamat simogatta. 

30 perc múlva már bent voltunk a korházban és azon belül a szülőszobán.

-Ha érez fájásokat nyomjon, eljött az idő.-bólintott a doktor.

És el kezdődött egy elég kemény és fárasztó 2 óra. Iszonyatosan fájt, ebből adódóan elég sokat kiabáltam és sírtam. Kiabáltam Dracoval mert felcsinált és sírtam mert azt hittem sose lesz vége. Szóval 2 óra szenvedés után meghallottam a kisbabám sírását. Megkönnyebbülve mosolyogtam és majdnem elaludtam a fáradtságtól.

-Kisfiú!-mosolygott az orvos- Mit írhatok névnek?

-Mason. Mason Hyperion Malfoy.-mondtuk egyszerre a szöszivel.

Mikor elment az orvos a szőke adott egy ,,gratula,, csókot.

-Nagyon ügyes voltál szerelmem.-simogatta az arcomat.

-Bocsánat, hogy kiabáltam veled..-néztem rá boci szemekkel.

-Ugyan, de most aludj.

Több se kellett nekem, olyan gyorsan elaludtam, hogy szerintem rekordot döntöttem. Narcissa hangja ébresztett fel majd nemsokkal utána beléptek a szobába. Mason a szöszi karjában aludt. A két nagyszülőt nem sok választotta el a bőgéstől.

-De gyönyörű!-mosolygott Cissy- Ügyes voltál Amy.

Csak hálásan bólogattam majd a fiamra néztem.

-Anyu szeretném nektek bemutatni Mason Hyperion Malfoyt.-állt fel a szöszi.

-Olyan édes.-Narcissa nem bírta tovább, elsírta magát. 

Én meg elsírtam magam azon, hogy Narcissa sírt. Miután ki sírtuk magunkat megcsodák Masont majd hazamentek. 

***

3 nappal később végre haza mehettem. 

Már éppen a kocsiból szálltunk ki mikor Blaiset és Pottert láttuk meg.

-Sziasztok!-köszönt barátságosan Zabini.

-Halika!-mosolyogtam.

-Hallottam megszületett a kicsi Draco.-nevetett.

-Hát igen, a neve Mason.

-De helyes! Tiszta apja!

-Azért reméljük nem teljesen..-fintorgott Harry.

-Kezdi..-morogtam.

-Ha problémád van gyerünk mond, végre meg tudjuk melyikünk az erősebb.-egy fogvillantós vigyort húzott rózsaszín ajkaira a párom.

-Csak vigyázz Malfoy nehogy még a tetkó életre keljen!-vicsorgott.

-Ajjaj..-elkezdtem hátrálni.

A szőke teljes erejéből neki rohant a Griffendélesnek így a földön kötöttek ki. Úgy verekedtek mint két kandúr macska. Potter ellökte magától Dracot aki a földet érés után rókává változott. Vicsorgott majd neki ugrott a nyakának. Elkezdte harapni mire Harry nyaka egyre vörösebb lett. 

-Stupor, sectumsempra!-a szőke hátra repült majd mielőtt földet ért volna vissza változott. 

Fehér ingjét elkezdte beszínezni piros vére és nem mozdult.

-Basszus! Draco!-futottam oda hozzá és végig mértem- Mit csináltál?!-ordítottam Potterrel.

Mikor éreztem, hogy nagyon gyenge a pulzusa berohantam Cissyért a házba. 

-Narcissa!-kiabáltam kétségbe esetten mire mind kettő nagyszülő megjelent- Draco megsebesült és nagyon gyenge a pulzusa!

-Bassza meg..-vette el tőlem Masont Lucius.

-Mennyire súlyos?-Cissy szemét megtöltötte a fájdalom.

-Nem tudom, hogy túl éli-e egy sima korházi kezeléssel.-szinte már sírtam.

A két felnőtt összenézett.

-Azazel..-mondták egyszerre.

Nem tudtam miről beszélnek, de ha ez meg menti életem szerelmét nem is érdekel. Narcissa szinte ki futott az udvarra majd mikor én is Draco mellé értem megragadta a karomat és el hopponáltunk. Egy teljesen sötét kúriába értünk, csak a gyertyák világítottak. Azt tudtam, hogy mikor eljöttünk a szöszi is velünk volt de ott sehol nem láttam. Ahogy beléptünk egy szobába megcsapott egy nagyon vasas szag. Vér.. 

-Kérlek segíts.. Tartozol nekünk ennyivel!-mikor megfordultam arra amerre Cissy nézett azt hittem oda csinálok. 

Egy hófehér bőrű, magas, komor emberrel beszélgetett. A szeme alatt hatalmas karikák voltak, de valahogy mégis gyönyörű és tökéletes volt.

-Narcissa.. Tudod, hogy ez hatalmas felelősség.. Halandók közé újszülött vámpírt..-rázta a fejét együttérzően. 

Hirtelen le esett mi történik. Az álmom, a vámpír, Draco.. A vámpírhoz léptem és felnéztem jégkék szemeibe.

-Kérem, a barátom, a fiam apja, szeretem!-könyörögtem mint valami 5 éves.

-Mmm..-morgott- Rendben.. De ne jöjjetek azzal, hogy nem szóltam!-lépett egy kő asztalhoz ami eddig esküszöm nem volt ott és csodák csodája! A szőke ott feküdt.

-Bent maradtok?-nézett át válla felett.

Hevesen bólogattam majd Cissyre néztem. A kétségbe esés keveredett a félelemmel. Mikor vissza néztem a vámpírra az egy tört vitt a kezében majd megállt Draco mellett és a szívébe szúrta. Azt hittem felordítok mikor egy szíven szúrás után még a torkát is átharapta. El lépett tőle majd kb 3 perc múlva a szőke megmozdult.