Barátság extrákkal [Harry Potter fanfiction] (+18)

56

Hihetetlen milyen gyorsan el repül az idő.. Mintha csak tegnap lett volna, hogy Mason megszületett, és most itt állok az állomáson, oldalamon a két első éves gyerekemmel, meg a párommal.

-Nézd már!-mutatott a távolba a férjem- Ezeknek lett gyerekük?

Ron és Hermione érkezett meg, két Masonékkal nagyjából egy idős gyerekkel.

-Magyarázott valamit Blaise, hogy ő úgy tudta, hogy össze házasodtak nem, még annak idején?-úgy megbámultuk a két Weasley ivadékot, mintha valami földön túli dolgot láttunk volna.

-Elméletekben.-rántotta meg vállát a szöszke.

Egyszer csak egy sikítás szerű hangot hallottam a hátam mögül és mire hátra fordultam Mason nem állt Ash mellett.

-Blaise bácsi!-megláttam, hogy Zabini felé rohan max sebességgel majd szinte az ölébe ugrott.

-Nagyfiú, szia!-ölelte át egykori évfolyam társam, a fiamat.

Fejemmel Blaise felé böktem, hogy menjünk oda.

-Gerlepár.-vigyorgott, majd átölelt. Ha még szükségem lett volna oxigénre lehet megfojtott volna.

-Halika!-érkezett meg Draco is.

-Scott, Malfoy!-Harryre kaptam a tekintetem majd egy mosolyt is elengedtem.

Mióta Blaissel össze házasodtak, valamennyire javult a kapcsolatunk, de nem túl sokat, most már meg tűrjük egymást ha egy légtérben vagyunk.

-Amy néni!-ballagott mellém Albus, Potterék fogadott gyereke.

-Tudod, hogy rühellem ha néninek szólítasz..-fintorogtam.

-Nyugi kicsim, nem tagadhatod, hogy eljárt feletted az idő.-vigyorgott a szöszi.

-1, egy idősek vagyunk 2, majd este meglátjuk ki az öregebb.-megajándékoztam egy perverz mosollyal, amit hála istennek csak Harryék értettek, pont ezért egy ,,Uuuuuuu,, is elhangzott. Pont mint az öt évesek..

-Mas, Albus! Meg érkezett a vonat!-szólalt meg, az eddig hallgatag Ash.

Ash és Mason mellénk lépett majd egy szoros ölelés után felszálltak a vonatra, pont mint mi 18 évvel ezelőtt.

-11 éven keresztül vissza fogtuk magunkat, készülj.-súgta a fülembe a szöszi és megmarkolta a fenekemet.

-Először szerzünk virslit.-vigyorogtam.

-Minek neked virsli? Nincs rá szük.. JAAA!-hangosan fel röhögtem mikor a szőkének le esett a tantusz.

Miután el ment a vonat, szinte rohantunk a legközelebbi kisboltba és vettünk virslit (meg majonézt csak erről a szőke nem tudott).

Haza értünk, ki bontottam a virslit, majd le ültem az asztalhoz ,,falatozni,,. Mikor a szőke leült mellém elő vettem a majonézt és nyomtam a virslire. Draco úgy nézett mint akit megbabonáztak és egy egyre dudorodó pontot vettem észre az ágyékánál.

-Már elnézést a kérdésért, de ezt direkt csinálod?-heves bólogatásba kezdtem, majd lenyeltem az utolsó falat virslit is.

-Úgy látom elértem a célomat.-nyaltam meg alsó ajkamat.

-Nehéz nem beindulni úgy, hogy szinte nyalogattad azt az átkozott virslit..

-Mért mit akarsz? Téged nyalogassalak?-lovagló ülésben elhelyezkedtem az ölében és heves csókcsatába kezdtünk.

-Amyh..-nyögte mikor nyakát kezdtem támadni.

-Hm?-néztem fel.

-Azt akarom, hogy olyan élvezettel csináld mintha most kapnál meg először és utoljára!

-Nem terveztem máshogy.-ahogy megharaptam nyakán az érzékeny bőrfelületet, ki serkent kék vére.

Lenyaltam majd letéptem róla az inget.

-Kicsit elengedted magad.-nevettem mikor lekerült róla az ing.

-Tökéletes formában vagyok..-fintorgott.

Vigyorogtam egyet majd mikor szóra nyitotta a száját, ismét birtokba vettem ajkait. Egyszer felpattantam, majd felhúztam és elkezdtem a fal felé tolni. Mikor háta találkozott a hófehér fallal letérdeltem és elkezdtem bontani a nadrágját. Ahogy elém tárult legnemesebb része, nem tétováztam, ajkaimmal kezdtem kényeztetni.

-Ahh!-hangja, a legMalfoytalanabb módon, vagy 3 oktávval fentebb ugrott.

Mikor orgazmusa beteljesedett, majdnem össze esett.

-Tarts magad szöszi, még nem végeztünk.-felálltam és ajkaimról lenyaltam az orgazmusából hátramaradt, fehér folyadékot.

Miután már sikerült megállnia a lábain felkapott és felviharzott velem az emeletre. Ahogy megfosztott ruháimtól, férfiasságát nőiességemnek nyomta, amit egy nyögéssel díjaztam.

-Dracoh..-nyögtem mikor ismét hozzám dörgölőzött.

-Hm?-szemei csukva voltak.

-Akarlak, tégy magadévá! Kérlek!

-Nem hallom édes.. Mit szeretnél?

-Dugj meg..

-Tessék?

-A kurva életbe.. DUGJ MEG! De úgy istenesen!-kezdtem felhúzni magam.

Vigyorgott egyet, majd elő szedett egy óvszert és belém tolta merevedését. Hátam ívbe rándult és fel sikítottam.

-Igenh! Gyorsabban!-szinte könyörögtem.

-Ahh!-össze kulcsoltuk a kezünket és pár perc múlva már nem bírtunk semmi értelmeset mondani.

A világ elmosódott és úgy éreztem lebegek. A szőkének felakadt a szeme és egész testével remegett.

Másnap éppen teáztam mikor egy bagoly kopogott az ablakon, csőrében egy levelet tartott. Elvettem tőle majd megsimogattam a tollait és útjára engedtem. Felbontottam a borítékot és elkezdtem olvasni.

Drága Anya!
Igaz ez még csak az első napom itt a Roxfortban, de be kell számolnom. Képzeld a Mardekárba kerültem ahogy Albus is, pedig fogadni mertem volna, hogy Griffendéles lesz. Ashley viszont oda került ahova Albusnak kellett volna. Azt hittem dobok egy hátast és nem értettem, hogy ez mégis hogy lehetséges. Remélem ti jól vagytok.
Ui.: puszilom apát.
Mason

-Draco! A fiunk Mardekáros lett!-vinnyogtam az örömtől.

-Vérbeli Malfoy.-vigyorgott.

-Viszont Ash Griffendéles..-húztam a számat.

-Pardone?-a szőke úgy nézett ki mint aki mentem gutaütést kap.

-Albus pedig szintén Mardekár..

-Menten rosszul leszek..

Megráztam a fejem majd össze hajtottam a levelet és lehúztam a teámat. Izgalmasak lesznek ezek az évek..

/Soo! Itt van az utolsó rész.. esküszöm erőlködnöm kell, hogy ne ejtsek egy-két könny cseppet.. De no para! Folytatom a storyt csak egy új könyv keretein belül! Köszönöm, hogy olvastátok tali a kövi könyvben!/