Barátság extrákkal [Harry Potter fanfiction] (+18)

52

*8 hónap múlva*

-Egyetlenem! Kérlek pörögj fel egy kicsit, el fogunk késni!-nyavalygott már az ajtóban állva a szöszi.

-Ja, csak képzeld van két gyerekünk akik éhesek voltak!-olyan élesen szóltam vissza, hogy egy vicsorgás szerű mutatvánnyal válaszolt.

-Viszont Blaise tök pipa lesz..-forgatta szemeit.

-Én meg azért leszek pipa, ha nem szívod ki annak az anyaszomorító Potternek a vérét..

Elvigyorodott majd átkarolta a derekamat és elindultunk. 30 perc múlva már Blaise nappalijában álltunk és egymást méregettük Harryvel miközben a fiúk rihegve, röhögve csináltak valamit a konyhában.

-Nagyon hiányoztál..-forgatta szemeit.

-Hidd el, én is ilyen érzésekkel állok most itt..-válaszoltam ugyan olyan flegmán.

-Úgy hallottam a kis görény át váltott vérszívó görénnyé..

-Figyelmeztetlek te alávaló pöcs! Ha egy ujjal is hozzá mersz nyúlni széttéplek!-kaptam el pulcsijának nyakát, de neki volt egy hatalmas helyzeti előnye. Nem szült 1 hónapja, ergo nagyon jó erőben volt és volt rajta 40 kiló izom. Így egy erősebb nekifeszülés után már teljes erejéből tolt a fal felé.

Mikor oda értem köztem és a fal között volt egy váza amit a súlyom összetört és bele állt a hátamba. A fájdalomtól felsikítottam és a lábaim felmondták a szolgálatot. A földre rogytam haszontalan végtagokkal és lüktető háttal.

-Mi a fasz?-lépett be a szőke.

-Draco ne gyere közelebb!-nyögtem fájdalmasan.

Nyilván olyan mint egy öszvér és egy pillanat múlva már mellettem guggolt és a hátamat támasztotta.

-Draco nagyon kérlek menj el még addig amíg tudsz!-de már késő volt.

Mikor rá néztem ő éppen kezére meredt ami piros volt a véremtől.

-Bassza meg..-elkaptam a kezét és le nyomtam a padlóra.

Vett egy mély levegőt és becsukta szemeit.

-Mi történt?-kérdezte elfojtott hangon.

-A barátnőd nekem esett én meg megvédtem magam..-morgott Harry.

-HOGY MI VAN?!-Draco szemei vörösen villogtak és szemfogai is kipattantak.

Megindult volna de vissza rántottam így háttal a földön találta magát. Egy elégedetlen morgást hallatott és felült.

-BlaISE!-ordított ki.

-Mit ordítasz?-érkezett meg Zabini.

-Kérlek segíts ellátni Amyt.-mosolygott angyalian.

-Draco Malfoy azt mondta, hogy kérlek! Én most már tényleg nem tudom mi van itt.-vihogott- Tudsz járni hercegnő?-nézett rám.

-Nem hiszem..-még kihúzni sem tudtam magam, nemhogy felállni.

-Rád lesz szükségünk Romeo.

-Anyád a Romeo..-vett fel ölébe a szöszi.

Miután Blaise kiszedte a szilánkokat beforrasztotta a sebet majd utunkra engedett, azalatt a címszó alatt, hogy beszéde van Potterrel. Haza vergődtünk és mivel Narcissáék éppen oda voltak valahol csináltam kaját majd ettem.

-Már nem fáj semmid?-ölelt át hátulról a szöszke mikor mosogattam.

Tagadóan ráztam a fejemet majd elzártam a csapot.

-Hol vannak a gyerekeink?-megfordultam majd átkaroltam a nyakát.

-Anyuék magukkal vitték a valahova, és nem mostanában fognak hazajönni.-vigyorgott.

-Tényleg?-csókoltam meg.

-Aha..-visszacsókolt.

-Akkor jó..

-Aha..-megfogott és felültetett a pultra.

Heves csókcsatába kezdtünk, mindent ami az elmúlt nyolc hónap alatt elfojtottunk ki jött.

-Draco..-leheltem ajkaira.

-Hm?

-Nem gondolod, hogy le kéne venned ezt inget? Elég véres.

-Meglehet, eléggé bántja az orromat a szaga..

-Te szegény.-gomboltam ki a gombokat éveknek tűnő másodpercek alatt majd szinte le téptem róla a felesleges anyagot.

A nyakamat csókolgatta mikor egy nyögés hagyta el a számat és közelebb húztam magamhoz. Erre ő elengedett és elfordult tőlem.

-Ez így nem megy..-morgott.

Magam felé fordítottam, szemei szinte feketék voltak fogai pedig elöl voltak.

-Előttem ne szégyelld, gyönyörű vagy..-simítottam végig arcát.

A szavaim hatottak és ismét egymás szájából lógtunk ki. Egyre szaporábban vettem a levegőt mikor Draco dudorodó ágyéka nőiességemnek nyomódott. Úgy viselkedtem mint valami szűz kislány és ezt a szőke is észre vette.

-Mi az? Csak nem izgulsz?-vigyorgott.

-Melletted mindig..-ugrottam le a pultról és oda löktem a szöszit, hogy üljön most ő fel.

Lehúztam nadrágjának cipzárját majd az alsóját. Keze alatt megrepedt a pult mikor számba vettem péniszének tetejét.

-Finomabban szöszi mert még szétszedjük a házat.-néztem fel vigyorogva.

Nem válaszolt csak becsukta szemeit mikor nyelvem ismét találkozott hímtagjával.

-Amyh..-nyögte nevemet miközben nedvét bele engedte számba.

Miután orgazmusa csillapodott felkapott és egy pillanat múlva már fent voltunk a szobában, azon belül is az ágyon. Lekapta rólam a ruhákat majd lassan belém hatolt. Hátam ívbe rándult és az ágyneműt markolásztam. Az izgató szavak és a nyögéseket birtokba vették a szobát. Az ágynemű több helyen is felszakadt mikor a szőke bele markolt. Ahogy hideg teste mezítelen mellkasomhoz ért megremegtem. Mikor mindketten a beteljesült orgazmus utóhatását éltük át a szőke szinte rajtam feküdt csak annyira támasztotta magát felettem, hogy ne nyomjon össze.

-Ez.. Fantasztikus volt.-feküdtem fel mellkasára mikor ledőlt mellém.

Nem válaszolt, helyette felállt, magára csavarta az egyik takarót és elkezdett matatni valamit. Pont felálltam volna mikor vissza ugrott elém és már csak annyit vettem észre, hogy letérdelt.

-Amy Valery Scott! Szeretlek, jobban a szélnél, mi öleli hosszan a fát, szeretlek, mintha te élnél helyettem egy életen át. Hozzám jössz feleségül?-itt már nem bírtam tovább, elbőgtem magam.

A könnyektől nem bírtam normálisan válaszolni ezért csak bólogattam mint valami kínai bólogató kutya. Lassan rá csúsztatta a (valószínűleg méreg drága) gyémánt gyűrűt a gyűrűs ujjamra majd felállt és megcsókolt.

-Egy feltételem viszont van.-izmai meg feszültek és látszólag majdnem ordított.

-És mi lenne az?-nyögte visszafojtott hangon.

-Az esküvő után változtass át!

/Ohh guys! Annyira örülök, hogy ennyire tetszik a storym nektek! Már nagyon a véget járja a történet, de gondolom ezt már ti is kitaláltátok már csak amiatt is, hogy 3-4 napba tart megírni egy részt. Az, hogy Amy is vámpír lesz az bennem volt, de ez az esküvős rész matek órán pattant ki a fejemből./