𝖑𝖑𝖑 ▎𝐋𝐄𝐋𝐊𝐄𝐊 𝐒𝐎𝐇𝐀𝐉𝐀
▬▬▬▬▬ 𓂅 Ꮺ࣭۪ ♡゙˖ʚ ɞ 𓏲˖ 𑁍 Az emberi lélek törékeny teremtés. Ha egy kis repedés is esik a külvilág nyilait felfogó pajzson, kozmetikázhatjuk ugyan, ám sosem lesz olyan, mint volt. Legalábbis úgy hittük, amíg nem t...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬
p i l o t
"I don't have to explain myself to you I am a grown woman and I do what I want to do"
━━━━━━ ☾ ˖࣪ ♡ ˚❅ ָ࣪ ━━━━━━
2022.; Los Angeles,CA
Lehelet könnye táncolt az ablaküveget kilátástalanná homályosító párán, ahogy dühtől forrva fújtattam, mellkasom előtt összefont karokkal.
― A biodiverzitás így is nagy szarban van, de ez a sok mihaszna seggfej még tovább ront a helyzeten a férfi faj kiirtásával.
Tekintetemet az égről a stúdió parkolójára vezettem, mely kies nyugalommal pörgette a munkatársam késési intervallumát. Az aszfalt nedves felülete sűrű melasztengerként sötétlett, majd előre nem látható hirtelenséggel egy Chevrolet Corvette fordult be, mint vér a hóban törve meg az egyszínű látképet.
Az tejeskávé színű kabrióból egy bundázott gallérú farmerkabátot viselő srác szállt ki, megrázva fejét, hogy szőke tincseit megzabolázza a csípős szél közreműködésével. Ujja körül pörgetve kulcsát közelítette meg a kaputelefont és csücsörítésre szorított ajkából ítélve fütyörészve sugárzott gondtalan vidámságot.
― Hogyan várhatjuk el valakitől, hogy vezessen egy több milliós nézettségű műsort, mikor még párhuzamosan parkolni sem képes?!
Feszülten sóhajtva tiszteltem meg a hátam mögött szorgoskodó munkatársaimat a szemkontaktussal. Mindenki némaságtól fojtogatva kerülte a tekintetemet, övéket minden értelmetlen, horizontjukra tévedő tényezőre tapasztva. Nem hibáztatom őket ― nehezen fogadom bizalmamba az embereket, Nic elvesztése óta pedig teljesen elszigeteltem magam, munkamániás vagyok, nem veszek részt csapatépítő tréningeket..., vagy minek is hívják manapság a kellemetlen játékokkal egybekötött ingyen ebédeket. Mégis, azért jól esne, ha nem úgy rettegnénem tőlem, mint Miranda Priestly-től Az ördög Prádát visel-ben.
― A negyed tizes szénsavas vize ― nyújtotta felém a tálcán egyensúlyozó flakont a stúdió lóti futija. A vörös kislány minden percét azzal tölti, hogy határidő naplóként jegyzi minden kollégája programját, étrendjét, kívánságait és ezek kielégítésével igyekszik kimaxolni munkakörét.
― Köszönöm, Mary ― motyogtam a telefonomra érkezett üzenetet megnyitva.
Édesanyám írt..., illetve zaklatott az új munkatársam felőli beszámolót siettetve. Nehezen viseli, hogy szingli vagyok, mert szereti, ha van mellettem egy megbízható társ, aki átveszi az ő árgusan figyelő szemeit, amíg ő L.A.-től kilencezer kilométerre él.
