📚17📚

528 48 4
                                    

-Jungkook -

Édesen festett. A padon ült, mellettem, a kis vattacukrát eszegetve, s a kisgyerekeket figyelte akik rohangáltal ide-oda. Valami szavakkal leírhatatlan érzés áradat söpört végig rajtam, miközben őt figyeltem. Tudom, hogy elég régóta szeretem, s azt is, hogy én se vagyok olyan rövidke ideje baráti szinten neki, mégis, olyan hamarinak gondolom kimondani azt a bizonyos szót... de ezzel szemben úgy érzem, hogy ez az a pillanat , amikor illene, és kellene.

-Figyelj Tae én... -kezdtem volna bele, de a félénk futó Jimin, félbe szakítva vonta szerelmem figyelmét magára.

-Taehyung. Képzeld, fentről láttunk egy olyan céllövöldét, menjünk-kapta el az említett kezét, majd húzni kezdte.
Nagyot sóhajtva fordultam Yoongi közeledő alakja felé, de meglátva mosolyát, nyelnem kellezt egy hatalmasat.
Amint elém ért felkelek, s ő nem is habozva borult nyakamba.

-Mond azt , hogy jól láttam azt,amit láttam.

-Ez attól függ, hogy mit láttál. -motyogtam, karjaimat, csak logatva, míg barátom ölelgetett.

-Szerinted mit, te idióta. -engedett el, majd vigyorogva mint egy pszichopata vállaimra fogott-Te és Taehyung csókolóztatok!

Arcom azonnal el vörösödött, s nem tudtam Yoongi-ra nézni se.
Zavarom viszont hamar átváltott pánikba, s ijedten néztem a másik szemébe.

-Yoongi ha te láttad....

-Jimin is szemtanúja volt....-vigyorogott. Hogy nem fáradt még el az arca?-.. de ne aggódj, örült neki.

Úgy legyintett, mintha csak valami kis dolgot jelentett volna ki, nem pedig azt, hogy a barátom unokatestvére, aki ráadásul nem szimpatizál velem, szemtanúja volt egy olyan dolognak amiről nem tudott.

-Jimin? Annak hogy én és Tae... beteg?

Yoongi csak elkuncogva magát engedett el, majd biccentve jelezte, hogy induljunk. Felkapva a kis édességeket, miket Taehyung-al vettünk ballagtam legjobb barátom mellett, akinek szerintem már csak a görcs miatt maradt mosoly az arcán.

-Tudod ,elsőnek mérges volt, de aztán látta azt ,hogy hogyan mosolyogtok egymásra,és annyit mondott, hogy látszik rajtad mennyire oda vagy Taehyung-ért, és hogy ez fordítva is így van.- törte meg a csendet, s ki kapva az egyik csomag édességet kezdte el nyammogni.

-Akkor ezek szerint, nem zavarja, hogy én és Tae együtt vagyunk?

-Én azt hittem nem vagytok még-fordult hirtelen felém-Mikor jöttetek össze?

-Tegnap,amikor elmentünk kirándulni. -néztem el, tarkóm vakarva. Yoongi arcán döbbent kifejezés jelent meg, majd csak bámult pár másodpercig, végül öklével, roncsra tette bal vállam.

-Hogy képzelted azt, hogy nem avatsz be egy ennyire fontos dologba? Nem is számítok neked! -játszva a dráma királynőt fogott homlokára. Megkuncogva barátom ráztam meg fejem, s válaszoltam;

-Yoongi, ma terveztem elmondani! -mosolyom levakarhatatlam lett,s úgy figyeltem barátom,amint csillogó szemekkel,és egy enyhe büszkeséggel néz-Ezt beszéltük eddig Taehyung-al, hogy miként mondjuk el nektek. Az egész csak tegnap történt, nem egy éve.

-Te felfogtad, hogy azzal a sráccal vagy, aki után már évek óta epekedsz?

-Ezt kérdeztem én is Tae-től.

Jimin hangja mögöttem egy kisebb ösztönzés volt, hogy száznyolcvan fokos fordulatot vegyek.
Az alacsonyabbik alig állt tőlem tíz centire, míg szerelmem csak piros arcal állt mögötte.

-Én mondtam mano, hogy összejönnek.

-Igen, igazad volt-totyogott oda Jimin szó szerint Yoongi-hoz, s puszit adva arcára fordultak felénk-Most mit szüzieskedtek, eddig tök nyíltak voltatok.

Szemeimet Taehyung-ra vezettem, ki egy kisebb kuncogás után állt mellém, kezét bele csúsztatva tenyerembe. Szívem gyorsasága talán egy Formula egyes kocsi motorjának gyorsaságával egyezhetett meg abban a pillanatban.

Az ott töltött idő gyorsan röppent el felettünk, s már este hét felé tántorogtunk haza, azaz hozzánk. Jimin jól lefárasztotta Yoongi-t, ki amint hozzánk értünk, a kanapén ki feküdve aludt el. Eközben, Taehyung, Jimin, és én a konyhába ültünk le, teát, és Jimin esetében narancs levet iszogatva.
Taehyung persze mellettem foglalt helyet, fejét vállamon pihentetve, s jobbjával balom tartva szorosan.

-Örülök nektek-szólalt meg Jimin, megtörve az eddig beállt kellemeses csendet. Taehyung megemelve fejét nézett felém, s egy apró kis pillangó puszit nyomott államra.

-Azt hittem ki fogsz nyírni-horkantottam fel, ami persze egyiküknek se tetszett. Míg Jimin-től csak egy szemforgatást kaptam, addig Taehyung a karomba csípett...

-Én is azt hittem. És mikor elsőnek láttalak titeket, mind kettőtökre mérges lettem, viszont túl szerelmesnek látlak titeket.

-Ennek örülök-mosolyodott el Taehyung, s mocorogva egy kicsit, felőlem lévő lábát ölembe tette.

-Tényleg olyan a feje mosolygás közbe mint egy nyúlnak-nevetett fel Jimin, Taehyung-ra pillantva.

Az említett rám szegezte tekintetét, majd csak pirulva bújtatta fejét vissza vállamba. Nagyon édesnek véltem, s persze vigyorom se tudtam visszafogni.

-Mondtam, hogy ilyeneket ne említs Jungkook előtt.

-Pedig ha tudná-kacagott. Hangja szórakozottan csengett, s már értettem, hogy Yoongi-t mivel fogta meg.

-Jimin fogd be-motyogta vállamból kifelé. Szemeimet csillogva vezettem Jimin-re, ki vigyorogva kezdett bele.

-De miért? Nem te voltál az aki azt mondta, hogy Jungkook elmegy simán egy plüssnek, akivel bárhol, bármikor el tudsz aludni? Vagy , hogy a hangja olyan mint a drog s simán függni lehet tőle?

Arcom kissé kipirult nevetésem után, s elengedve kezeit karoltam át, magamhoz ölelve teljesen zavarba jött alakját. Szórakoztató volt, meg kell hagyni, de azt is tudtam, hogy mennyire is zavarba jött az én kis szerelmem, ezért se mert kibújni mellkasombol, miután legjobb barátja távozott.

-TaeTae, nézz rám.

-Most szégyenített meg előtted. Ne várd el hogy valaha is majd rád nézzek ezek után.

-Vicces lenne egy vállamba nőtt fejjel beszélgetni, de..-tóltam el, s kezeit is elvettem arca elől-imádom, mikor a kis őzike szemeiddel engem vizslatsz.

Arca pirosan rikított, mégis lassan fogva arcomra hajolt ajkaimra, majd ellökve magát huppant át ölembe. Nyakam átkarolva húzott magához, míg saját mancsaim derekán találták meg pihenő helyüket. Zavarba jöttem kissé emiatt a tette miatt, az pedig egy plusz pláne volt, hogy tarkómon lévő tincseimet kezdte el ujjai közt csavargatni.

-Tudom korai.... de be szeretnélek mutatni a szüleimnek.

2022.02.04

𝙱𝚘𝚢 𝚏𝚛𝚘𝚖 𝙻𝚒𝚋𝚛𝚊𝚛𝚢/𝚝𝚊𝚎𝚔𝚘𝚘𝚔/Where stories live. Discover now