Az őrült bábja (Jikook) 🔞

1. Fejezet

Nyúzottan ébredtem a telefonom csörgésére, amit morogva lelöktem az éjjeli szekrényről, és a másik oldalamra fordultam át. Úgy az ötödik csengés után abba maradt, majd kis idő után újra kezdte, mire zsörtölődve felültem az ágyban és felvettem az a szart.

-Mi van??? - szóltam bele nem túl kedvesen.

-Jó reggelt uram, csak azért hívtam, mert nemsokára itt az első ember az állásinterjúra. - hadartam el gyorsan a mondatot, és ekkor csapot fejbe a felismerés. Elkéstem!

-Bassza meg! - válaszoltam neki, mire kicsit köhögni kezdett a volnál túl végén az illető. - Azonnal indulok! És remélem nem olyan tesze - toszákat hívtál be. - jegyeztem meg neki. -Viszlát. - köszöntem el tőle és rávágtam a telefont. Szemem dörzsölve keltem ki a meleg ágyamból, s indultam a fürdő felé a reggeli rutinom elvégzése miatt. Amint megvoltak vele vissza siettem a szobába és a hatalmas gardrób elé állva néztem az öltönyömet. És egy gyönyörű királykék színű mellett döntöttem, majd a hozzá tartozó inget is ki kaptam a fogassal együtt. Gyorsan magamra öltöttem mindent és már indultam is be a céghez. Az út pont annyira volt hosszú mint az én gondolataim abban a 10 percben, s már a cégem bejárat előtt eszméltem fel, hogy ki kéne szállnom. A kicsit atvettem tőlem a biztonsági őr és én már sasszéztam is befelé az épületbe. A recepciós csaj azonnal felugrott a helyéről, és mélyen meghajolva köszönt nekem ami, én egy fejbiccentéssel fogadtam. A liftbe lépve megnyomtam a kívánt szintet és csak vártam mikor áll meg ez a hatalmas fém masina. Mire a lift robot hangja harsogta be a kívánt emeletett. Hatalmas léptekkel indultam az iroda felé ahol már Taemin titkár várt engem, jó pár mappával a kezében.

-Ez minden?? - kérdeztem tőle köszönés nélkül.

-Igen uram. Magam válogattam össze őket. - hajolt meg előttem amikor elé értem.

-Csak nehogy úgy járjak mint múltkor. - csaptam fejbe magam az emlékekre. - Na de mindegy hozz egy feketét két cukorral és kezdhetjük. - szóltam vissza neki az ajtóból, majd becsuktam azt magam után. A fenyőből készült asztalom mögé lépve vettem ki egy szivart a kis fa ládikóból, és gyorsan körül is metéltem. Lassan szívtam be a dohány mámorító szagát, majd a számba vettem és meg gyújtotta. Lassú kimért léptekkel indultam az ablak elé, s a kezemre támaszkodva néztem ki rajta. Az utcán hömpölygő embertömeget bámultam, amikor is Taemin kopogás nélkül nyitott be az ajtón, amit rohadtul utálok.

-Hééé... tán meg akarsz hallani? Tudtommal én feletedd állok. - morogtam oda neki, mire kezei remegni kezdtek és így a csésze a tányérhoz koccant jó párszor. - Ahh baszki mingyárt kilötyögteted inkább húzzál ki és ha megjött az első küld be azonnal. - mutattam fel a mutató ujjam mondatom megerősítése gyanánt. Majd lassan vissza fordultam a hatalmas ablak felé. Szivaromba egyet szippantva hajtottam hátra a fejem, mire három kopogás rántott vissza a valóságba.

-Tessék!? -szóltam ki az ajtó előtt állónak aki nagy vigyorral az arcán lépett. Haja csomóban állt össze vissza. És eléggé szagos is volt úgy, ahogy jött úgy ki is tessékeltem az irodából.

-Baszki még egy ilyen én eskü kiheréllek. - néztem rá szurosan az asztal mögül. -Küld inkább a következőt. - morogtam és orrnyergemet kezdtem masszírozni kínomban. Mire belépő egy kissé magasabb fekete hajú srác. De még az asztalomhoz se ért, és már a kezét nyújtotta. Hamar elhadarta miért szeretne itt dolgozni, meg, hogy miért őt vegyem fel. És már a sokadik ilyen után kezdtem türelmetlen lenni. - TAEMIN! - kiáltottam ki neki fennhangon, mire fejét súgta be a falap mögül.

-Igen? - pislogott rám kérdőn.

-Mennyien vannak? - kérdeztem tőle szenvedve.

-Már csak ketten, de a fél hatos még nincs itt! - tárta ki jobban az ajtót, és egy barna hajú cica baba lépett be rajta. Fintorogva néztem végig a ruházatán, majd egy grimasszal egybekötve legyintettem neki kifelé szót. Amit meg is értett, s sarkon fordulva már itt sem volt. Nagyot sóhajtva dőltem hátra a fotelomra, majd hunytam le a szemem egy kicsit. Mire azon kaptam magam, hogy a titkárom áll mellettem és a vállamat böködi.

-Mi a faszom van??? Egyáltalán miért jöttél be??? - kérdeztem tőle hisztisen.

-Megjött az utolsó ember. Beküldhetem? - nézett rám kérdőn.

-Jah! Amúgy hány óra van? - fordult vissza a kérdésemre.

-Már elmúlt hat! - majd el is tűnt az ajtó mögött.

-Állásinterjúra jön, és még késik is. Ez elfogadhatatlan. - zsörtölődtem magamban, mire egy szőke igen csak soványka srác állt meg előttem.

-Jó napot. - hajolt meg előttem, de én a szavába vágtam egyből.

-Ne kell köszönöm. - csaptam az asztalra dühömben, amitől az előttem álló kicsit meg is ugrott.

-De... - kezdett volna szabadkozni a késés miatt, de nem voltam rá kíváncsi.

-Nincs de!!! Elmehet. - evvel hátat fordítottam neki és csak kifelé bámultam az ablakon. Halk léptek ütötték meg a fülem, majd az ajtó nyitódása, s csukódása jelezte nekem, hogy egyedül vagyok végre. Fejet csóválva indultam el lefelé, és ekkor ugrott be a mai esti programom.

Elmegyek egy bárba iszogatni, s talán találok magamnak egy dugni való segget is.

Sziasztok.
Itt volna a régi-új story. Bár pár részt át kell dolgozzak, de evvel újra indulok itt a publikálással!!!
Remélem örömmel fogadjátok majd az új történeteimet is. ☺️
Tehát hamarosan újra jelentkezek itt. ❤️
Vigyázzatok magatokra.

FOREVER ARMY. ❤️ ❤️ ❤️