Az őrült bábja (Jikook) 🔞

25. Fejezet

"Ma itt, és most pontot teszünk ennek a bújócskának a végére!!!"

Idegesen léptem a barna fa asztalhoz, és a whiskeys üvegből öntöttem magamnak egy adag alkohol a mellette lévő pohárba. Majd a falapnak támaszkodva csak az előttem álló két jómadarat tudtam nézni, és egyre jobban gyűlt bennem a düh. 

-Na jó…daloljatok!- szólítottam fel őket, de csak Jimin, s köztem járt a tekintetük. Gyorsan felhörpintettem a maró italt, majd az asztalra csaptam le a poharat, ami darabokra tört. - Beszélj már bazd meg!!! - ordítottam rájuk, mire Taemin lépett mellém, s a vállamra tette a kezét nyugatásom gyanánt. De én agresszívan lesöpörtem onnan, és vele szemben fordultam. - Tudtál róla??? - kérdeztem tőle higgadtan, de a tenyerem már nagyon viszketett. 

-Jungkook kér… - Itt a szavába vágtam és a pisztolyomat a fejéhez tartottam. 

-BESZÉLJ! TUDTAD VAGY NEM? - sziszegtem a fogaim közt a kérdést már másodjára. 

-Elég! - ordított rám Hobi, és egy hideg valami nyomódott a fejemnek. - Tedd le a fegyvert! 

-Nekem te ne parancsolgass! - pillantottam rá idegesen, mire fejével az ajtó felé biccentett. Értettem a célzást így vettem egy mély levegőt és elindultam a falap felé a pisztollyal a kezemben. Végigmentem a hosszú folyosón, majd a tárgyalóba mentem be, ahova követtek mindketten. Gyorsan helyet foglaltam, és megint csak vártam, hogy elkezdje valaki a beszédet. 

-Na beszéljen valamelyik, vagy lelövöm mindkettőtöket. - emeltem meg a fegyverem, s a csővével a fejemet vakartam meg, egy mosoly kíséretében. 

-Taemin! Beszélj… - szólítottam fel a barátom, mire megemberelte magát és szólásra nyitotta a száját.

-Szóval az úgy volt… - Itt Hobi leintette és közelebb lépett az asztalhoz, s rátámaszkodott. 

-Jimint meg akarják ölni!!! - mondta ki a rideg tényeket, amit eddig is tudtam, csak a miérteket nem értem. 

-Ki? - néztem rá kissé idegesen, mert mindent harapófogóval kell kiszedni belőlük. - Kicsoda?? Mondd már csessze meg… - kiabáltam rá és lőttem egyet a plafonba, mire összébb húzták magukat, de folytatta. 

-Namjoon és Jackson. - kaptam meg választ tőle, amit kicsit furcsálltam. 

-Miért?!?! - Itt sóhajtott egyet, s Taemin felé pillantott, aki egy bólintással biztatta a másikat 

-Ez elég hosszú. De dióhéjban annyi, hogy Jimin Namjoon féltestvére! És a balesete sem volt véletlen. - jegyzete meg mindentudóan, amit már én is tudtam.

-Ez mind szép és jó, viszont ezt már én is tudtam. A LÉNYEGET AKAROM HALLANI!!!- fogtam rá a pisztolyomat, s már az ujjam a ravaszon volt. 

-Jackson bérelte fel a mambásokat, aztán a kórházban kihallgattam egy beszélgetést kettejük között… - Itt a szavába vágtam… 

-Mármint Nam és Jackson között? 

-Pontosan. Namjoon nagyon kapzsi és félti a pozícióját. Mivel Jimin a testvére így a maffiája is veszélyben van miatta. De ez még semmi… ők rendezték el a halálát, mert így könnyebben meg lehetett szabadulni tőle, ha mindenki azt hiszi már, hogy halott. És ezt nem is egyszer megpróbálták. - vázolta fel a lényeget az alacsonyabbik nekem, mire barátomra néztem aki csak bólogatott. 

-Tehát az egész a hatalom miatt van! Mert Namjoon félti a pozícióját? - kérdeztem rá. 

-Pontosan! - helyeselt Taemin. 

-És te mióta tudod??? - néztem most a barátomra, aki láthatóan nyelt egy nagyot. 

-Hagyd őt…csak kb 2 napja tudja a dolgot. - szólt közbe Hobi és a párja elé állt. Mire fel nevettem kínomban, majd felpattanva ültő helyéből, s fel-alá kezdtem járkálni.