Prológus

2K 121 1
                                    

Egyszerű, átlagos lány voltam adig a napig amíg meg nem születtem

Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.

Egyszerű, átlagos lány voltam adig a napig amíg meg nem születtem... igen én kezdettől fogva különleges voltam. Amennyiben az annak számít, hogy depressziós és öngyilkosságra hajlamos vagyok. Nem egy különleges dolog, tudom. Az viszont elég érdekes, hogy már annyi vért vesztettem,hogy nem is kéne most élnem. Igen, én örök életű vagyok, fogjuk rá. Egy igen különleges képesség, hogy bármennyi vért vesztek a szervezetem tudja azt pótolni. Ez az egész családomon megy át generációról generációra. "Anyám" ágán, szóval a "nagyapám", a "nagynénim", "nagybácsim" és persze a "testvérem" is rendelkezik ezzel a képességgel. Mármint ő csak a mostoha testvérem, de attól még az, na jó semmi véres dolog nem köt engem ezekhez az emberekhez. Engem örökbe fogadtak még amikor csecsemő voltam, azaz 16 éve, és ez a dolog úgy jutott be a szervezetembe, hogy vérszegény baba voltam ezért a most bátyámnak tekintett ember, akit nagyon szeretek, vért adott nekem, ezért kellett engem örökbefogadni. Amúgy ez a képesség olyan, hogy ha "meghalok" akkor leáll a szívem, összeesek majd pár perc mulva megjelenek pár méterre a holttestemtől, az meg elporhad. Már párszol kerültem ilyen helyzetbe, először akkor történt amikor a bátyámmal elmentünk úszni a tengerpartra és én sikeresen fenn akadtam egy sziklán és "meghaltam". Ja amúgy én Melody vagyok nem igazán szeretem a vezeték nevem, hisz a nevelő szüleimé, akiket nagyon szeretek, de akkor se használom a Biersack-et. Ja igen, Andy Biersack a "bátyám".

Öngyilkosság kizárva (átírás alatt)Hikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin