Egy érdekes képességgel áldott meg az ég, jobban mondva a "bátyám". Akit imádok, de néha azt kívánom bár' ne adott volna akkor vért. Most nem kéne itt szenvednem ezekkel a nyomorékokkal akik az osztálytársaim. Ha nem adott volna akkor vért, már rég...
Reggel arra keltem, hogy zuhog az eső, dörög, villámlik és még balesetet is okoz az időjárás. Egy mentőautó szirénája hallatán összerezzentem- rémes, egy nagyobb vihar mennyi kárt okoz az embereknek- gondoltam magamban. - Hé- meleg levegő csapta meg az arcom- nyugi. Kinyitottam a szemem és akkor azokkal a gyönyörű szemekkel találtam szembe magam. - Jó reggelt szerelmem- leheltem gyengéd csókot ajkára. - Neked is,gyönyörűm- kipattant az ágyból és felöltözött. Mostanság annyira furcsa, mintha kerülne. - Cica- nézett rám- mi lenne ha ma elmennénk vacsorázni? Kettesben. - Remekül hangzik- felpattantam és nyakába ugrottam, olyan régen vártam erre, csak erre. Szeretem és ennél nekem nem kell több. - Nekem mennem kell- tolt el magától- de hatra itt leszek- arcon puszilt majd elment.
Kis idő múlva lementem a nappaliba, ahol csak Lucyt találtam. - Jó reggelt - Ja- mondta teli szájjal- csináltam neked is- biccentett a hatalmas tányér palacsinta felé. - Ez rengeteg- nevettem el magam - Sellyéknek is csináltam de szerintem nem kerülnek ide, egyhamar. - Ezt hogy érted? - Kb. két órája aludtak el. - Az szép- nevetve ültem le barátnőm mellém. - Mik a tervek mára?- nézett rám izgatottan. - Talán tarthatnánk film maratont, és Selly elmondhatná végre hogy mit csináltak vele- hoztam fel ötletnek. - Arra én is kíváncsi vagyok- helyeselt- és akkor éjfélig fent maradunk és kibeszéljük a leghelyesebb sztárpasikat. - Jó lenne, de szerintem én más miatt leszek fent éjfélig- perverzül elmosolyodtam. - Ohh mesélj! - Elvisz vacsorázni, amit meg is érdemlek. Mióta egyetemre járok, vagy valami olyasmi... nem vitt el randira. - És mit veszel fel? Ez az a kérdés ami csak Lucy fejében merül fel először. - Nem tudom. Talán azt a fekete ruhámat, nem tudom... - Túl sok a fekete- forgatta a szemét- gyere...
Megfogta a kezemet és a szobájába rángatott. Kinyitotta a szekrényét és akkor instant rosszullét... tele volt fodros, színes ruhákkal. - Lu- néztem undorodva- mikor lettél páwagechy? - Melodyyyyy- húzta el a nevemet. Röhögve az ágyra dőltünk- egyik se tetszik? - Megnézem közelebbről őket- felálltam és újra a kétszárnyú szekrényhez mentem- ez tetszik. - Az az egyik kedvencem- ugrándozott- akkor vettem mikor egyetemen voltál.
Kezemben egy gyönyörű ruhával vonultam be a fürdőszobába. Pont jó. Szerencse hogy Lucyval egy a méretünk, bár ő egy kicsit bögyösebb, de ettől függetlenül a ruha fantasztikus volt.
- Gyönyörű- mondta mikor kiléptem- nekem jobban áll itt- mutogatott az imént említett területre. - Neked mindig jobban álltak az olyanok- löktem az ágyra- és most... - Neeeee, tudod hogy milyen csikis vagyok. Melodyyy. - Tudom jól- mosolyogtam gonoszul.
Nem kellett sok idő, abbahagytuk.
- Unatkozom- dölt az ölembe Lucy. - Keltsük fel a többieket- pattantam fel. - Halál fiai leszünk- nevette- de Oké.
Bementünk Loryékhoz akik még nagyban húzták a lóbőrt. - Lory- bújtam be mellé- jó reggelt. - Nyaaaaa- nyávogott- Melody! - Jó Reggelt- paskoltam meg az arcát. - Reggelt- ült fel kócos fejjel- Selly? - Itt van melletted te dinka- mutattam az imént említett személy felé, aki szintén kócos hajjal ült. - Jó Reggelt- mondta udvariasan - Neked is, Csipkerózsika. Tegnap meddig voltatok fent?- kérdeztem kíváncsian - Tegnap?- nevettek egyszerre- inkább ma. - Szépek vagytok! - Amúgy draga látos barátod hol van?- váltott témát Lucy - Nem tudom- pattant fel Lory- basszus, elfeledkeztem róla. - Csodás- nevettem fel. Gyorsan átmentünk Jake szobájába. - Bejövök- kiabáltam be. - Gyere- hallottam az egyszerű választ. Bent ültek a TV előtt és Pokémont néztek. - Mit csináltok?- ültem le melléjük - Animét nézünk- mondták egyszerre, de a szemük a képernyőn maradt. - Mindjárt dél van és ti még pizsamában vagytok. És ki kéne takarítani ezt a szobát- néztem körbe- vidd ki a szennyest és.... - Kussolj már- förmedt rám Jinxx- éppen most jön a Rakéta csapat. - Bocs, öcsi- borzoltam meg a haját, komolyan olyan mintha az öcsém lenne, habár sokkal idősebb nálam.
Megcsináltam az ebédet, majd ettünk. Elpakoltam és felmentem a szobámba, sorozatot nézni. Hamar eltelt az idő, ezért felöltöztem és indultam le. - Gyönyörű vagy- mondta Ash mikor meglátott. - Te meg elegáns- simítottam végig az öltönyén- és még nyakkendőt is tudsz kötni. - Én sok mindent tudok csinálni- közelebb lépett majd lágyan megcsókolt. Nem akartam elengedni, olyan jó érzés volt a karjaiban lenni. De sajnos levegő hiány miatt el kellett válnunk egymástól. - Induljunk, hercegnő- tartotta a kezét, hogy karoljak bele, amit én meg is tettem. Kimentünk a kocsihoz, és beszáltunk. - Hova megyünk?- érdeklődtem - Étterembe- adta az egyszerű választ - Azt gondoltam- forgattam meg a szemem. - Egy nagyon jó étterembe- húzta tovább az agyam egy fél mosoly kíséretében. Az a mosoly egyszer megöl engem, imádom.- megjöttünk. Kiszállt a kocsiból, majd kinyitotta nekem az ajtót. - Igazi úriember- leheltem csókot az ajkára. - Egy hercegnőnek az jár. Megfogta a kezemet és bementünk a csodálatos étterembe. A hely nagyon nem az én ízlésem volt, olyan elegáns volt az egész. Minden asztalnál gazdag, nyugdíjas emberek ültek és drága pezsgőt ittak. - Na, tetszik? - Igen, nagyon... giccses- mosolyodtam el. - Én is ezt gondolom róla, de ehhez az alkalomhoz ez a hely illik. - Alkalom? - Igen, nagyon régóta nem volt igazi randink, gondoltam ez lehetne különleges. Leültünk az asztalunkhoz, ami távolabb volt a többitől, az ablak mellett egy sarokban. Csodálatos volt a kilátás. Megrendeltük az ételt és míg kihozták a kenyér rudakkal szórakoztunk. Nem sokkal később meg is kaptuk a megrendelt kaját. - Ez nagyon finom- mondtam az első falat után. - Tudom, ezért hoztalak ide- mosolygott miközben a pezsgőt öntötte. Ezek után csendben ettünk. Később elvitték a már üres tányérjainkat és mi csak ott ültünk és beszélgettünk a Floridában történtekről. - Édesem - Igen? - Most egy kicsit felejtsük el a múltat, és koncentráljunk a jelenre. - Ezzel mit akarsz mondani? - Melody- kezdte, majd lassan letérdelt elém- lennél a feleségem? - Igen- a nyakába ugrottam és kicsordult a könnyem. - Szeretlek!- mondta majd felhúzta újamra a gyűrűt. - Én is szeretlek!
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Nem lett a legjobb rész 😅 de azért remélem tetszett :3 sajnálom a sok késést, nem volt túl sok kedvem írni 😫 de most kedvet kaptam hozzá 😁 Ha van bármi kérdés nyugodtan kérdezzetek👇👇👇 Nagy szívet nektek ❤❤❤
