Fék Nélkül

3. fejezet

Az ablakhoz siettem amint meghallottam azt az ismerős durrogó hangot. "Ez Brian". Mondtam magamban majd le néztem a parkolóba, és láttam, hogy éppen le parkol oda ahova délután is. Milyen igazam volt! De vajon hol lehetett ilyen későn? Most van takarodó. Ki száll az álom autóból majd rá gyújt egy cigire, megint. Az autó belső lámpa fénye megvilágítja, hogy valaki más is van vele. Miután ezt gondoltam, az anyós ülés ajtaja ki nyílt, és egy nő szállt ki az autóból. Kis híján elszörnyülködtem attól ahogy ki nézett a csaj, már amennyire láttam. Egy fekete mini ruhát visel amiből majdnem ki látszott a feneke, és a mellei is kezdtek ki buggyanni belőle. Megigazította hosszú fekete haját, oda sétált Brianhez persze amennyire tudott a magassarkújában, majd hozzá bújt úgy mintha egy macska dörgölőzne éppen Brianhez. Simogatta, puszilgatta, Brian pedig alig tudta le vakarni magáról a csajt, biztosan kellemetlen lehet. Eszembe jutott amit Emily mondott miközben ittunk, "Rengeteg nője volt már, de mind ringyó, csak arra kellettek neki, hogy megfektesse őket, ha most elkezdeném sorolni őket biztosan bele kavarodnák...". Szomorú azt látni, hogy a nők és a férfiak két legrosszabb fajtája együtt van. Meguntam ezt a nyálas komédiát, már felfordul tőle a gyomrom. Éppen az ablakot készültem becsukni mikor láttam, hogy Brian egyenesen felém néz, pont nem érdekelte, hogy az a csaj lassan megeszi őt. Egyáltalán nem figyelt rá. Megijedtem egy pillanatra. Tíz másodpercig ott álltam, mint egy szobor, mert nem tudtam mit csináljak. Brian csak bámult, és bámult. Miután feleszméltem nagyon gyorsan be csuktam az ablakot, és még a függönyt is elhúztam. A szívem nagyon hevesen dobogott, ilyet még soha nem éreztem egy ember nézésétől. Le nyugtattam magam amint le ültem az ágyamra, aztán gyorsan le is feküdtem, hogy végre pihenhessek. Azt remélem, hogy holnap reggelre már nem fogok emlékezni erre a pillanatra...

|06:50| Hétfő

- Emily ébresztőőő! - mondtam játékosan miközben a hátát mozgattam, hogy ébredjen fel.

- Neee nem akarok még felkelni anyaaa! - mondta félálomban.

Mindegy, ha még nem akar felkelni akkor nem erőltetem. Én viszont alig tudtam elaludni a tegnap éjjel történtek óta, és sajnálatos módon ha ez nem lenne elég, még Briannel is álmodtam! Arra már nem annyira emlékszek, hogy mit. De azt tudom, hogy ott volt álmomban, és beszélt hozzám. Gyorsan ki akarom ezt az egészet törölni a fejemből mert eléggé kellemetlen! Egyáltalán miért jelent meg az álmomban? Ez kissé dühössé is tesz. Inkább hagytam a fenébe, majd Emilyre néztem ahogy elkészületlenül fekszik az ágyában. Mindjárt hét óra. Az első napja, és még mindig nincs elkészülve! De az ébreszgetéssel sem jutottam sok mindenre szóval majdcsak felkel. Láttam, hogy ő is állított be magának ébresztőt, valószínűleg mostanában fog felkelni. Én hat után keltem fel, le zuhanyoztam, fogat mostam, fel öltöztem, megfésülködtem, majd egy kis szempilla spirált is felkentem. A telefonomért nyúltam, hogy megnézzem anyám utoljára mit írt nekem. "Jó éjt szívem" "Holnapra kívánok neked nagyon sok szerencsét!", elmosolyodtam. Csodás anyám van, ez tény.

- Ugye nem akarsz itt reggelizni mert borzalmas a menzás kaja. - mondta ásítva Emily. Megfordultam, és szembe találtam magam a kócos lánnyal.

- Neked is jó reggelt! Te ezt honnan tudod, hogy rossz itt a kaja? - kérdeztem tudatlanul.

- Briantől, és tuti igaza van. Bármennyire is utálom, hallgatok rá ez esetben. - mondta miközben ki mászott az ágyából. Ez meglepő.

- Oké, de akkor hol reggelizzünk?

- A Lo'Ris-ban is ehetünk, jó kaják vannak. -mondta miközben ruhát keresett. Mikor ott voltam észre sem vettem az étlapot a falon.

|07:10|

Emily gyorsan elkészült annak ellenére, hogy későn kelt fel. A Lo'Ris-ban rengeteg ember volt, alig fértünk oda egy asztalhoz. Fura, hogy ennyire szeretik ezt a helyet, lehet, hogy ők itt mind diákok. Miután ki szolgáltak minket Emilyvel elkezdtünk beszélgetni. Megkérdezte hogy aludtam, erre a válaszom nagy füllentéssel az volt, hogy jól. Mást nem nagyon mondhattam, az igazat meg végképp nem! "Oh Emily csodásan aludtam, képzeld a mostoha testvéreddel álmodtam Briannel! Hát nem pompás?". Igen, biztosan repesne az örömtől ha ezt hallaná. Beszélgettünk még egy kicsit, majd megkaptuk a reggelinket, én tojás rántottát rendeltem, Emily pedig két lekváros palacsintát. Azon gondolkodom, hogy vajon fogok e Brian Conorral találkozni ma. Úristen ezt most azonnal ki verem a fejemből! Mégis miért akarnék vele találkozni? Ja majd biztosan jót fogok csevegni vele         ha össze futunk, "Szia Brian, Rachel vagyok a kukkolód! Nagyon örvendek!". Egek! Azt se tudja, hogy létezem, biztosan nem látott olyan élesen tegnap este, remélem. Ahj mire gondolok mikor Emily itt ül előttem! Szánalmas.