15. fejezet

336 30 2
                                    


A fiú riadtan forgatta fejét a sötét erdőben ahogy cikkcakkban rohant a fák között melyek két oldalról csapkodták testét és véres sebeket ejtettek rajta. Üldözője egyre közelebb ért hozzá hiába futott teljes erejéből míg végül egy szakadékhoz ért. A peremen megtorpant és karjaival egyensúlyozva visszabillentette testsúlyát a biztos talaj felé. Riadttan nézett maga mögé könnyes szemmel kérlelőn pillantott támadójára. Arcát nem látta ugyan de mégis legkegyetlenebb rémálmát vélte felfedezni benne ahogy egyre közelebb haladt felé és egy mint kegyelem döféssel a mélybe taszította őt. Mintha csak lassított felvétel lenne zuhant egyre mélyebbre a végtelen sötétségbe. Lehunyta szemeit és várta azt a pillanatnyi fájdalmat mely véget vet szenvedésének de valami ismerős hang a fülében egyre inkább arra késztette, hogy kinyissa szemeit.

- Aden, Aden édesem! Ébredj ez csak egy álom.- Mondta lágy hangon de mégis határozottan Kai ahogy próbálta izzadt szenvedő szerelmét felébreszteni rémálmából. Hosszas próbálkozást követően Aden hirtelen kinyitotta a szemét majd kapálózva ült fel levegő után kapkodva.- Cssss semmi baj biztonságban vagy.- Nyugtatgatta a fiút ki hirtelen azt se tudta hol van. De pár másodperc után kitisztult elméje és szomorkásan nyugtázta magában hogy egy újabb elfeledett emlék képben volt része de ez a visszatérő sötét alak még mindig nem akar kitisztulni hiába próbál emlékezni rá.

- Kai mit keresel te itt?- Kérdezte rekedtes hangon kicsit később mikor sikerült légzését szabályoznia.

- Emmetthez jöttem de a földszinten lehetett hallani szenvedésed ezért feljöttem ide. Azt hittem valami baj van vagy bánt valaki...- Mondta sejtelmesen de mindketten tudták, hogy Dragonra célzott.

- Köszönöm, hogy ide jöttél de már jól vagyok menj nyugodtan bátyámhoz.- Mondta hamiskás mosollyal. Kai sóhajtva nyúlt szerelme keze után ki egy pillanatig megfeszült a férfi érintésétől. Olyan régóta vágyott erre bármit megadott volna, hogy többet kapjon belőle de Kai sajnos elvette kezét és úgy tűnt nem tervez semmit sem tenni vele aminek kifejezetten örülnie kellett volna de pont az ellenkezőjét érezte. Mondjuk az még mindig rejtély volt számára hogy is jutott be a férfi a zárt ajtón úgy hogy látszólag érintetlen az ajtó zára, de jelenleg ez volt a legkisebb gondja.

- Nem vagy jól! Az előbb még eszeveszetten vergődtél és sírtál....ne küldj el ....- A mondat végét egészen halkan mondta szinte könyörögve.

- Nem kell küldenelek, magadtól is elmész amint valami nehézségbe ütközöl.- Mondta még magát is meglepve mennyire sértődötten és abban sem volt teljesen biztos miért is mondta ezt a férfinek kit látszólag fájdalmasan érintettek szavai. Kai nem szólt semmit csak csöndben ült próbálva tompítani a szívét mardosó bűntudatot. Tudta, hogy vékony jégen táncol és nem sok kell ahhoz, hogy elveszítse Aden érdeklődését felé feltéve, hogy volt még ilyen. Ilyenkor bánta meg igazán, hogy mindig elzárkózott minden fajta kapcsolattól és fogalma se volt mi lenne most a legjobb lépés. Talán tennie kellene valamit? Vagy csak engedje el a fiút? Most látja csak igazán mennyivel érettebb és bátrabb Aden nála. Hiszen látja a szemében minden egyes pillanatba, hogy ha ő lépne akkor mindenben követné ha ezer ember előtt kérné, hogy csókolja meg gondolkodás nélkül megtenné, de ő még itt sem képes rá ahol senki ne látja őket. Kai maga sem értette miért vált ilyenné, pár hete bármit megadott volna érte, hogy a legvadabb fantáziájit is kiélje vele most pedig itt ült tőle fél méterre vágyálmai személye és ő képtelen bármit is tenni. Talán ha elengedné őt akkor ez az őrült szívdobogás is megszűnne? Vége lenne annak a bódult érzésnek mikor megérzi illatát? Talán nem szeretné őt tovább?

De most itt volt mozdulatlan meredt Adenre kinek arcán halkan folytak könnyei melyek már egyáltalán nem a rémálom miatt törtek elő belőle. Nem kellett Kainak mondani semmit Aden mégis minden egyes gondolatát leolvasta arcáról melyek most fájdalmasan ütöttek lyukat szívébe. A fiú agyában egyre csak ugyanazok a kérdések ismétlődtek. Miért kell ennek így lennie? Miért számít ennyire mások véleménye neki? Miért nem tud csak szeretni?

- Itt a vége igaz?

- Úgy tűnik....- Mondta halkan Aden majd könnyes szemeit bele fúrta társa tekintetébe.- Kérdezhetek még valamit?- Kai az ajtóból visszafordulva bólintott halványan.- Szeretsz engem, mégha csak egy kicsit is vagy szerettél?

- Persze, hogy szeretlek...mindennél jobban.- Aden sírását visszafolytva fordult az ablak felé, hogy Kai ne lássa érzelmeit. Lehunyt szemekkel várta, hogy az ajtó becsukódjon a férfi mögött és örökre kilépjen életéből. 

Nyakán szinte érezte Kai lehelletét és orrába is egész erősen bekúszott kábító illata amitől kirázta jól esően a hideg majd mikor halk kuncogást hallott maga mellől szemei hirtelen kipattantak és szembe találta magát Kai vággyal fűtött vörösen izzó szemeivel melyek mintegy levadászni váró vadra meredtek.- Komolyan azt hitted csak úgy itt hagylak te kis butus?- Kérdezte lágy hangon.- Őrülten szeretlek és ezt be is fogom bizonyítani neked.- Suttogta rekedtes hangon majd habozás nélkül lecsapott a kis Omega ajkaira. Aden szájából akaratlanul is vágytól fűtött nyögések törtek fel ahogy az alfa végig simított testén. 

Kai óvatosan végig fektette társát az ágyon ügyelve minden mozdulatára. Habár ezt jól leplezte de rettentően aggódott, hogy elront valamit vagy olyat tesz amivel árthat Adennek de farkasa vágyai hamar átvették teste felett az uralmat és ezzel együtt aggodalma is egészen eltompult. Szinte ösztönösön tett mindent ahogy kettejük illata keveredve betöltötte az egész szobát testükből áradó forrósággal együtt, kábító lett volna bárkinek aki csak belépett volna most. Kai lassú mozdulatokkal kibujtatta felsőjéből az izgalomtól remegő Adent majd önmagát is megszabadította a felesleges anyagtól. Forró csókokkal hintette be szerelme egész felsőtestét melyeket a fiú halk nyögések hadával díjjazott. Mikor Kai keze elért Aden nadrágjához nem sokat gondolkodott azon mit is tegyen, csak lerántotta egy könnyű mozdulattal. Azonban amiről még Aden is megfeledkezett az az a tény, hogy alatta semmi nem volt így most teljesen csupaszon vergődöt az alfa alatt és próbálta vöröslő arcát párnájába eltemetni minél mélyebben. Kai egy pillanatig meglepetten pillantott le Aden csupasz ágyékára ám a következő pillanatban érezte amint agyából a vér elönti saját férfiasságát mely lüktetve próbált kitörni a nadrág szorításából.

- Gyönyörű vagy.- Duruzsolta vágytól fűtött hangon Aden fülébe ki még mindig párnái mögé próbált elbújni. Lábaival pont úgy helyezkedett, hogy Aden semmilyen módon ne fordulhasson el ezzel eltakarva magát, majd kuncogva vett el az összes párnát szégyenlős omegája arca elől és állánál fogva kényszerítette a fiút, hogy nézzen rá. Mikor végre sikerrel járt azonnal lecsapott ajkaira és falni kezdte őket míg nem sikerült teljesen elterelnie Aden gondolatait a szégyen érzetéről.

Izgalomtól ködös aggyal kezdte magát is megszabadítani utolsó ruhadarabjaitól majd egyik kezével társa lábát megemelte, hogy mégközelebb férjen hozzá, de mielőtt bármit is tett volna megállt minden cselekedetében és kérdőn nézett a fiúra. Adennek bele telt egy kis időbe mire rájött mire is kíváncsi a férfi. Halvány bólintással jelzett neki mivel egy időben Kai be is hatolt teljes hosszával mely mindkettejükből egy meglehetősen hangos nyögést váltott ki. Kai és Aden is elmondhatta, hogy még sosem volt ilyen intenzív élményben része egyiküknek sem, de az is lehet, hogy csak egyikük sem a megfelelő személlyel volt eddig. Testük szinkronban mozgott egyre közelebb hajszolva magukat az orgazmus felé.


Aden Kaival együtt izzadtan és merev férfiassággal tért magához álmukból az éjszaka közepén. Annyira valóságos volt, hogy hirtelen egyikük sem tudta mi is történt de ahogy maguk mellé pillantva csak az üres ágy fogadta őket tudták csak elméjük játszott velük. De valamilyen oknál fogva mindketten tudták, hogy társuknak is ugyanilyen valósághű volt. Kai farkasa annyira megbolondult Adenért, Kai érezte már nem tudja sokáig visszatartani ösztöneit félő volt valami olyat tesz amit megbán így magára kapta melegítőjét és elindult céltalanul futni amerre vitte a lába. Fél órával később azonban mégis ott találta magát a Gold család házánál úton Aden lakrésze felé. Egy darabig habozott, hogy kopogjon e, azt se tudta mit keres ott de egy belső hang arra késztette, hogy bármi áron de látnia kell szerelmét. Fél perc se telt el mire Aden ajtót nyitott hasonló állapotban mint amiben Kai ébredt és értetlenül meredt az alfára.

- Megőrülök ha még egy percet nélküled kell lennem.- Mondta vágytól rekedt hangon Kai és választ nem várva letámadta Aden ajkait majd derekánál fogva tolta be a szobába és csapta be maguk mögött az ajtót, hogy valóra váltsa a fiúval mindazt amit álmodtak és még sokkal több vágyukat tegyék ezúttal valósággá.



Egy Omega illataWhere stories live. Discover now