Egy Omega illata

19. fejezet

Aden számolta a perceket, figyelt minden zajra a legapróbb morranásra is. Két hete volt bent de már kezdett épp elege lenni az egészből. Leginkább az bántotta, hogy Kait ennyire meg kellett bántsa és ijeszteni, de nem volt választása. A hosszú és idegtépő magányos órák alatt melyek napokká nőtték ki magát, rengeteg ideje volt újra meg újra lejátszania fejében a történteket és hogy mit tehetett volna másként. Amikor a rendőrök kikérdezték, minden akkor kezdődött. Ez az egész rémálom mely már túl régóta tart. Ezen idő alatt rá kellett ébredjen, hogy bizony a rendőrség is akárcsak a falka vagy bármilyen banda uralkodik az élete felett és nem érdekli őket neki mennyit kell szenvednie csak az számít, hogy elérjék saját céljukat. Ahogy mondani szokták elkapjanak egy nagyobb halat. Most pedig ő volt soron, hogy a kis ölebjük legyen és mindent megtegyen nekik. Ha akkor nem betegszik meg olyan súlyosan ki tudja, talán minden más lenne. Most nem ülne börtönben egy olyan tettért amit maga a rendőrség rendezett meg mint utóbb kiderült, hogy őt csapdába csalják. De már nem volt visszaút csak akkor úszhatja ezt meg ha mindenben engedelmeskedik nekik vagy olyan dolgokat varrnak a nyakába aminek a nagy részéről mégcsak nem is hallott. De nem is ez fájt neki a legjobb, az, hogy Kait ehhez felkellett használja és tönkre tennie az már az ő lelkiismereti és erkölcsi határait is nagyon súrolta.

- Gold lépjen az ajtóhoz háttal hátra kulcsolt kezekkel terpeszben.- Hallotta meg az utasítást melyre rögtön ugrott is. Tudta, hogy megy ez, most van séta ami annyit tesz, hogy kimehet az udvarra kb fél órára de ott bizony nem volt védelem csak magára számíthatott és habár próbálták minél kevesebb alfával együtt kirakni nem mindig úszta meg így gyakran öt percesre szűkült a szabadsága. A mai nap mégis más volt ahogy kilépett a napsütésbe rögtön megpillantotta azt a személyt akire azóta vár, hogy ide bekerült. Azt bekellett ismernie, hogy a nyomozók nagyon jól megszervezték ezt az egészet és csak remélni tudta, hogy ha teljesítette feladatát valóban kihozzák innen. De nem volt sok ideje ezen gondolkodni most vett egy mély levegőt és elindult a férfi felé kinek fülébe épp valamit nagyon magyarázott egyik ölebe és közben felé tekingettek. A tele tetovált alfa hatalmas mosolyra húzta ajkát és mikor Aden szabadjára engedte illatát megvillantotta vörös szemeit majd felállt izgatottan helyéről és úgy figyelte tovább a magabiztosan felé tartó Omegát.

- Ezt az illatot bárhol felismerem.- Vigyorgott és mélyet szippantott a bódító feromonból.- Timothy Gold már kölyök korodban is sejtettem, hogy nagyon szemre való leszel de már látom felül múltad minden várakozásom.

- Nem szeretek csalódást okozni.- Forgatta meg szemét.- De most beszélnünk kell.- A férfi felhorkant.

- Miről kellene beszélnünk? Tudod az én időm drága így nyújtanod kell valamit nekem cserébe.- Vigyorgott kajánul és Aden szinte látta az alfa szemeiben, hogy sorra játszódnak le a "jobbnál jobb" ötletei. Az omegának hatalmasat kellett nyelnie, hogy ne hányja el magát és fenntartsa nyugodt mosolyát.

- Mit kérsz cserébe?- Szűrte ki fogai között azt a kérdést amire persze tudta a választ. Na igen ezaz amivel a rendőrök nem számoltak vagy csak nem érdekelte őket, hogy mit kell megtegyen azért, hogy ez a férfi szóba álljon egyáltalán vele. Az alfa közelebb lépett a mereven álló omegához majd elkezdte lassan körbe járni őt. Adent szinte égette a tekintete ahogy megállt mögötte az alfa és nyakához hajolva mélyen beszívta illatát.

- Két lehetőséged van. Az első az sokkal izgalmasabb úgyhogy remélem amellett döntessz...- Kuncogott elégedetten.- Mindaddig míg itt tartózkodsz bármit kérek tőled azt megteszed.- Aden nagyot nyelt és remegő hangon tette fel a reményt adó kérdést.

- És...mi a másik lehetőség?- Az alfa felkacagott.

- Az hogy elárulod a rendőrök nevét akik beszerveztek ide.- Mordult fel komoran. Aden riadtan fordult meg de az Alfa szinte rögtön megragadta nyakát és előre lökte az asztalra. Szorosan tartotta torkát és úgy simult hozzá teljesen hátulról.- Azt hiszed nem jöttem rá abban a pillanatban, hogy beléptél ide. A rendőrök évek óta próbálnak megtörni engem és eddig még nem jártak sikerrel. Most komolyan azt hiszed neked sikerül majd?- Vicsorgott és egy erős lendítéssel bele verte a fiú fejét a fém asztalba.