Egy Omega illata

16. fejezet

Kai talán még gyerekkorában sem aludt olyan jót mint most és az csak még csodásabbá tette ébredését, hogy Aden ott szunyókált mellette édesen. Az ablakon beszűrődő napsugarak csak még gyönyörűbé tették Aden fehér csupasz bőrét. Ahogy egyre jobban felkelt a nap és bele sütött az alvó omega arcába, hatalmas nyöszörgések és nyújtózások között lassan kinyitotta szemét. Kai talán még jobban bele szeretett most pedig eddig is teljesen bele volt esve. Aden arcáról sütött, hogy ő se nagyon hiszi el, hogy itt van a férfi mellette.

- Jó reggelt Gyönyörűségem!- Suttogta Kai reggeli rekedtes hangján majd egy lágy csókot nyomott a kómás kis farkas szájára. Aden bele túrt kusza tincsei közé próbálva rendbe tenni őket de belátta ez esélytelen.

- Jó reggelt.- Mormolta majd Kai mellkasát használva párnaként visszaszenderedett amit a férfi nem tudott nevetés nélkül hagyni annyira édesen tette mindezt a fiú.

- Édesem felkell kelnünk lassan.- Suttogta a fiú fülébe és megcirógatta buksiját. Aden nyűgösen morrant egyet majd lassan felemelte fejét társa meztelen mellkasáról.

- Ez mind a te hibád...- Mormolta.

- Mégis mi?- Kuncogott a férfi.

- Tegnap rám törsz és olyat teszel velem...

- Na mégis mit?- Húzta széles mosolyra ajkát látva a fiú szenvedését azzal, hogy is fogalmazza meg, hogy eszeveszett jót szerelmeskedtek.

- Hát olyat, hogy alig érzem még mindig a lábaim.- Kai ezen a ponton már hangosan felkacagott.

- Nekem is nagyon jó volt ha ezt akartad mondani. - Mondta majd egy hatalmas puszit nyomott Aden vörösödő arcára.- De sajnos elkell menjek most...- Mondta azt amit addig akart húzni ameddig csak lehet mert tudta, hogy az lesz ami be is következett. A varázs megszűnt és Aden riadtan kapta rá tekintetét.

- Hát ennyi volt?- Kérdezte halkan a sírás határán.

- Nem! Ne is gondolj ilyet.- Fogta kezei közé Aden szomorú arcát.- Van pár dolog amit elkell intéznem de biztos lehetsz benne, hogy soha nem hagylak el! Megoldjuk és hidd el nem adtam fel a harcot kettőnkért mégha úgy is tűnik néha neked. Kérlek te se add fel.

- Nem adtam fel.- Szipogta.- De miért nem mondod el mit tervezel?

- Mert így biztosabb a siker.- Mosolygott lágyan majd egy utolsó csókot nyomott Aden ajkaira és felkelt. Magára kapkodta melegítőjét és már indult is de az ajtóból még visszapillantott az ágyban csücsülő könnytől csillogó szemű fiúra ki szemeivel könyörögött neki, hogy ne hagyja ott.- Édesem ne nézz így rám mert nem tudlak itt hagyni és az biztos, hogy ha maradok egy hétig nem tudnál lábra állni.- Mondta vággyal fűtött hangon majd visszament még egy csókot adni a fiúnak.- De hidd el, hogy bepótoljuk és akkor nem kímélem azt a formás kis feneked.- Duruzsolta Aden fülébe és mire a fiú észhez tért már el is tűnt a szobából.

Aden még vagy jó két órát fetrengett az ágyban azon gondolkodva mi is történt. Elképzelni nem tudta, hogy Kai hirtelen miért kezdett el ilyen közvetlen lenni. Talán az álmuk volt az oka? Vajon ez az este akkor is megtörtént volna ha nincs ez a túl valósághű álmuk mely teljesen elvette mindkettejük eszét?
Ezek a kérdések kavarogtak fejében mikor Dragon mindenféle kopogás nélkül belépett a szobába. A férfi megtorpant az ajtóban és nagyot szippantott a levegőből majd hatalmas vigyorra húzta ajkát.

- Úgy látom a tervem bejött!- Csapta össze tenyerét elégedetten.

- Milyen terv?- Kérdezte értetlenül Aden.

- Hát...bevallom tudtam, hogy kell egy kis lökés nektek, hogy egymásra találjatok... így beszereztem egy szert ami felerősítette mindkettőtök vágyait és mivel több mint valószínű, hogy ti tényleg társak vagytok erősebben hatott mint gondoltam legalábbis az ágy állapotából ítélve.- Vigyorgott. Aden teljesen lesokkolva meredt a férfire és azon gondolkodott, hogy megfolytsa e vagy kezet csókoljon neki. Meg egyáltalán, hogy etette meg velük?

- Szóval ez az egész a te műved volt? Te totálisan meghibbantál! - Fakadt ki.

- Nem...ez nem valami báj ital vagy ilyesmi. Csak egy kis érzelem serkentő semmi komoly de úgy látom nektek ennyi is elég volt sőt majdnem sok is.- Kuncogott.- Lehet az is elég lett volna ha bezárlak titeket valahova ahol van egy ágy.- Mondta nevetve, Aden arca pedig kezdett egyenlő lenni egy paradicsommal legalábbis ha a színét tekintjük.

- Akkor is szólhattál volna.- Morogta.

- Ugyan.- Legyintett.- Így sokkal izgalmasabb volt és amúgy meg a szer kb két órán át hatott tehát több mint valószínű, hogy minden ami történt annak meg is kellett történnie.- Bólogatott elégedetten majd hátra dőlt az  ággyal szembeni fotelben. Aden még egy darabig morgolódott magában de az estére visszagondolva minden mérge eltűnt.

- Szóval ez volt a fantasztikus terved arra, hogy össze hozz vele? Bedrogozol?- Kérdezte élesen. Dragon egy darabig úgy tett mintha gondolkodna.

- Végülis így is lehet fogalmazni.- Vigyorgott mire Aden fejbe vágta egy párnával.

^^

Kai felhőtlen boldogsága egyre jobban megszűnt ahogy távolodott szerelme otthonától. Gyorsan haza rohant átöltözni és már száguldott is autójával Lilyvel találkozni. A körülbelül fél órás autó úton végig csak azon gondolkodott mi is történt vele az este, és habár egyik tettét sem bánta meg szokatlan volt számára ez az egész. Még sosem vesztette el a kontrollt ennyire teste felett.

Két perce várakozhatott a kertváros egyik legkihaltabb részén mikor Lily nagy sietve beült mellé az autóba.

- Na sikerült?- Kérdezte kíváncsian a férfi.

- Igen. Minden a terv szerint halad.- Mosolygott boldogan és meglengette a hivatalos iratot kezében. Kai mélyet sóhajtott és érezte eltűnik az eddig nyomás a mellkasából melyet az aggodalom okozott. Ahogy Lily végig nézett a férfin meg kellett állapítsa, hogy valami megváltozott az egész megjelenésében.- Te Adennel töltötted az estét?- Vigyorodott el izgatottan mire Kai arcán halvány pír jelent meg és az ablak felé elfordította arcát.

- Maradjunk a témánál!

- De ez sokkal izgalmasabb.- Mondta izgatottan de Kai csak szemét forgatva elindította az autót is bele taposott a gázba. Kicsivel később mikor látta Lily, hogy nem szed ki semmit a férfiből folytatta. - Nem kell tovább aggódnod a szüleink terve meghiúsult még ha ők ezt nem is tudják.- Mondta mire Kai csak némán bólintott.

^^

Mikor Aden végre elhagyta hálószobáját és reggelizni indult bele botlott édesanyjába ki rögtön közölte vele Kai és Lily esküvőjének időpontját. Nagy önuralmába került, hogy kibírja ne szóljon valamit az ifjú pár ellen de vissza emlékezett arra amit Kai mondott így egy fújtatással válaszolt csak. Mikor anyja távozott végre, a régi telefonja melyet a falkával használtak kezdett csörögni mit kis habozás után fel is vett.

- Vissza kell jönnöd!- Mondta a lány a sírás határán.

- Mi történt Simone? Megbeszéltük, hogy amint itt elrendeztem a dolgokat vissza térek. Már csak pár hét.- Mondta nyugtatóan Aden.

- Az a drogos akit múltkor meglőttél most visszatért...- Kezdte suttogva mintha attól félne meghallja valaki.- De nem egyedül. Megvernek bárkit aki az útjukba áll, házakba törnek be....Aden, még Olit is megverték!- Adenben egy pillanatig megállt az ütő majd gyorsan végig futtatta agyában a lehetőségeket.

- Máris indulok.- Hadarta majd választ nem várva ledobta a telefont és amilyen gyorsan csak bírt össze szedte mindenét amire szüksége lehet. Az ajtó előtt még megállt egy pillanatig majd szomorkásan visszapillantott otthonára hiszen ki tudja mikor térhet vissza. Tudta, hogy szólnia kell a családjának, Kainak, de valahogy nem tudta mit mondhatna, mennie kellett. Mély levegőt vett és elindult megmenteni a falkáját.