II./ 19. Hesztia ajándéka (Part 2)

218 24 51
                                    

VESPERA

Maddox végigsimított az oldalamon, és nyomott még egy csókot az ajkamra, majd megpaskolta a fenekem, aztán felkelt.

– Ne menj sehova! – kapta magára a nadrágját. – Ha kényszerítenek se!

– Oké – kuncogtam fel, majd felültem, amikor kiment, és igyekeztem rálelni a felsőmre. Nem igazán találtam, ezért a korláthoz másztam, és lenéztem. Halk nevetés tört ki belőlem, amikor megleltem a földön, így inkább visszamásztam a puha ágyba, és megpróbáltam a közelben keresni valamit.

Valahol a párnatengerben találtam rá Maddox pólójára, és egy hirtelen ötlettől vezérelve magamra húztam. Elképesztő, de mindent belengett az illata körülöttem, így komolyan elhatározásra jutottam. Nem a házassággal kapcsolatban. Leginkább azzal, hogy többször fogom ellopni a ruháját, mert ez a mámoros melegség és illat valami elképesztő módon hatott rám. Még a szívem is feldobogott tőle, baszki!

– Na, megjöttem! – dobott mellém egy zacskót. – Tetszik ez az új szokás! – huppant le velem szemben. – Jól áll! Tetszel benne!

– Nekem is tetszik – vallottam be nyakig pirulva, majd tudatosan inkább tereltem a témát. – Szóval? Mit vettél?

– Zsebhárfát! – húzott elő egy tárgyat, majd szétnyitotta.

A szemem ezerszeresére tágult, majd a tenyerembe temettem az arcom, és felvihogtam. Magasságos!

– Ma-Maddox – kacagtam megállíthatatlanul. – Ez... ez egy... egy... to-tojásszeletelő!

– Nem, ez egyértelműen egy zsebhárfa! – kötötte az ebet a karóhoz, majd megpengette a vékony fémszálakat.

– Ezt nem hiszem el! – mulattam tovább. A könnyeim törölgetve kapaszkodtam a takaróba, hátha nem fulladok meg jókedvemben. Nem normális! – Ko-komolyan nem tudtad, mi... ez?

– Nos, nem – nevetett velem –, de most már... tudom!

– Ez nagyon durva – kapkodtam levegő után. – Hú, basszus! Nagyon hülye vagy!

– Köszönöm! – tette odébb, majd újra a szatyorba nyúlt. – Tessék!

– Öhm... – forgattam meg az ujjaim között a menstruációs kelyhet. – Köszönöm? Tudod, mi ez?

– Persze, egy kis sapka, úszósapka! – Itt fogok kimúlni, ha ezt folytatja. Istenem!

– Maddox, még sosem jártál a tisztálkodási szereknél, a női részlegen? Mert a konyhai az még rendben van, na, de egy menstruációs tölcsért úszósapkának nézni. Minden oké? – kuncogtam folyamatosan.

– Akkor legalább hasznát veszed – pislogott rám nagyokat. – Nem ott volt, hanem a kasszáknál. Gondoltam, tetszene neked!

– Nagyon... tetszik! Köszönöm, nagyon... romantikus... meg ilyenek.

– Van még itt más is – vett elő egy tábla csokit. – Gondoltam, megehetnénk együtt.

– Meghagyom neked – mosolyogtam rá.

– Ez nem így működik! – bontotta máris a csomagolást, majd letörte a felét, és belenyomta a kezembe. – Egyél szépen!

– Egy fél táblát? Nem kérek ennyit, igazából semennyit, de ha... ennyire erőszakos vagy, akkor egyezzünk ki egy csíkban – törtem le, majd visszadobtam a papírjába a maradékot. – Megfelel?

– Talán – felelte teli szájjal. – Nem tudom, mi bajod!

– Semmi – haraptam le egy kockát –, egész finom.

Blind and Frozen I-III. BefejezettWhere stories live. Discover now