Ha Akarnám... (BEFEJEZETT)

19.Mégis hogyan?

Luna szemszöge:
...Na és így kerültem Scotthoz. – fejeztem be történetem. Amy csodálkozva nézet.
– Ezek szerint Scott fülig szerelmes beléd. – vigyorgott.
– Nem, nem, nem. Ezek szerint lemaradtál arról a részről, amikor azt ecseteltem, hogy fizikailag bántalmazott. Hallod Amy? Ne vigyorogj már... Megmutassam a sebeim? Amy!!!! Scottnak nincsenek érzései, ő egy pszichopata állat. Hát nem érted?
– Ha tényleg nincsenek érzései, akkor mivel magyarázod a csókokat, meg azt, hogy mindig bekötözte a sebeid? Hm?
Na ezt nem tudom. Igaza van! Miért tett volna ilyet, hogyha csak semleges lenne irántam? Aj Amy! Miért kell mindig összezavarni?
– Na? Nem tudod a választ mi? Hát én igen. Azért, mert szerelmes beléd te lüke. Hát nem látod? – lökte meg a vállam.
– Jól van Amy. Lehet, hogy ő szerelmes belém, de én nem érzek így iránta. Vagy mégis?
– Biztos vagy benne Luna? -Szólalt meg a hátunk mögül, Scott.
A szívem ezerrel kezdett kalapálni, és minden egyes lépésénél, amivel közeledett felém, egyre jobban vert. Biztos a félelemtől.
– Luna, tényleg úgy gondolod, hogy semmit sem érzel irántam? – ismételte meg a kérdést.
Scott szemszöge
Amikor beléptem a házba, a nagy semmi fogadott. Egy lelket sem lehetett látni. Minden szobát megnéztem, de egyszerűen,nem találtam Luna-t. Lehet, hogy mégsem itt van? A francba! Nem bírtam tovább, és térdre rogytam. Nem érdekel, hogy a férfiak nem sírhatnak, nem érdekel, hogy valaki megláthat.
Luna-t akarom! Nem bírom tovább nélküle! Istenem, tudom, hogy szart sem érek a szemedben, de most az egyszer hallgass meg! Ígérem, megváltozom, csak add, hogy megtaláljam Luna-t! Adj valami jelet, hogy hol keressem! Kérlek Uram! Ekkor  hirtelen, a kertbe vezető  ajtónak csapódott egy madár. Amilyen gyorsan csak tudtam, szaladtam az ajtóhoz. A kertbe lépve megláttam Luna-t, egy másik lánnyal beszélni. Szerencsére háttal álltak nekem, ezért nyugodtan kihallgattam a beszélgetésüket:
Ezek szerint Scott fülig szerelmes beléd. – mondta a másik csaj.
Igen ezt eltaláltad.
– Nem, nem, nem. Ezek szerint lemaradtál, arról a részről, amikor azt ecseteltem, hogy fizikailag bántalmazott. Hallod Amy? Ne vigyorogj már... Megmutassam a sebeim? Amy!!! Scottnak nincsenek érzései, ő egy pszichopata állat. Hát nem érted?
Nem Luna. Kérlek ne mondd ezt.
– Ha tényleg nincsenek érzései, akkor mivel magyarázod a csókokat, meg azt, hogy mindig bekötözte a sebeid? Hm?
Ez az kis csaj.Győzd meg őt.
– Na!? Nem tudod a választ mi? Hát én igen. Azért mert szerelmes beléd te lüke! Hát nem látod?
Szimpatikus a csaj...
– Jól van Amy! Lehet, hogy ő szerelmes belém, de én nem érzek így iránta.
Ne ne mond ezt...
– Biztos vagy benne Luna? – kérdeztem.
Mondja a szemembe, hogy tényleg semmit nem érez irántam.
– Luna, tényleg úgy gondolod, hogy semmit sem érzel irántam?
Erre csak zavarodottan nézett rám:
– Mégis, hogyan? Hogy találtál meg?
– Meg vannak a módszereim, de Luna kérlek válaszolj! Nem érzel irántam semmit? A bátyámat választod helyettem? Erre Luna, és az a másik csaj összenéztek, és bombaként tört ki belőlük a nevetés, én meg csak értetlen fejjel néztem őket.
Ezen meg mi a nevetséges?
– Szóval te vagy Scott? Amy vagyok. Adam barátnője.
Hogyan? A barátnője? De hiszen én láttam, ahogy Adam megcsókolja Luna-t. Akkor most mi van?
– Te vagy Adam barátnője? De én azt hittem, hogy Ad...
– Igen, igen. Azt hitted, hogy Adam csak azért vette el tőled őt, mert magának akarta Luna-t, ami végül is igaz, csak éppen, Adam azt akarta, hogy Luna vele legyen, hogy TE ne tudd bántani. Mivel egy állat vagy! – vágta a fejemhez azt, amit már én is tudtam.
– Igen tudom, hogy az vagyok, de Luna ez az állat szeret téged. Igen. Ez az állat szerelmes beléd, és bármit megtesz, hogy vissza szerezzen téged.
Luna szemszöge
Amint ezt kimondta, egyszerűen nem tudtam mit válaszolni. Nem tudom, hogy mit érzek iránta. Nem fogok rögtön a karjaiba ugrani, mintha misem történt volna. Még van méltóságom.
– Scott...én...én...én még nem tudom, hogy mit érzek. Nekem ez túl gyors.
– Tudom Luna, de kérlek kezdjük elölről. Kérlek bocsáss meg, és ígérem, hogy boldoggá foglak tenni.
Kérlek Luna!
Nem tudom. Mi van, ha nem mond igazat? Mi van, ha megint bántani fog?
Ajh! Miért kell mindennek ilyen bonyolultnak lennie?
– Rendben, de, ha még egyszer bántasz, soha többet nem látsz.
Scott arca felragyogott, majd jó szorosan megölelt.
– Köszönöm, köszönöm, köszönöm! Ígérem mindent megteszek, hogy soha ne bánd meg a döntésed. Ígérem.
Remélem is, hogy nem fogom megbánni. Nagyon remélem.
Scott szemszöge
Istenem hát megbocsájtott! El sem hiszem! Mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy soha de soha ne bánja meg, hogy adott nekem egy második esélyt. Boldoggá fogom tenni, ha belehalok akkor is. Ez életem legboldogabb napja! A második, majd az lesz amikor igent fog mondani nekem. Mert megfogom kérni a kezét. Azt akarom, hogy a feleségem legyen, hogy ő legyen majd a gyermekeim anyja. Vele akarok megöregedni. Mert ő az, akiért akár tűzbe mennék, akiért megölnék száz embert, akiért elhagynék mindent, akiért élek. Az én szerelmem Luna!