Színpad mögé bújt démon - Teamin ff

2.fejezet

A fenti koreográfiát néztem előtte és hallgattam közben a számot. Miért?  Jó kérdés.. Majd megtudjátok. 😂😂

Kitty:
Még most se hiszem el, hogy vele dolgozom együtt annyira hihetetlen. Reménykedtem benne, hogy sikerül, de mégis annyira hihetetlenül hangzik ha ki mondom.

Nem bírtam, hogy ne nézek koncert felvételt róla és a Shinne-ról. Annyira csodás és mégis más élőben vele szemben állni és beszélni vele. Le csuktam a laptopom és le is dőltem mosolyogva és rögtön el is nyomott az álom.

Reggel frissen keltem, de kicsit késésben voltam így rögtön kipattantam és gyorsan letusoltam és magamra is vettem a ruhám. Banda mintás polomra felvettem egy farmer dzsekit és kedvenc edző cipőmet is magamra vettem. Mivel tudtam, hogy elkések ha gyalogosan megyek ezért az első taxiba be ugrottam és kiadtam az utasítást.

A taxi megállt én pedig gyorsan kiszálltam. Az egyik táncos vidáman üdvözölt és mentem be vele. Bent legtöbb vidám táncos fogadott és indultunk is a koncert helyszínre, ahol már Taemin melegített be és éreztem  higy izgul is.
  Végig csodáltam a koncertet és tapsoltam én is. Egyszer se nézett rám Taemin, de éreztem, hogy legszívesebben mondta nekem valamit, de nem mertem kérdezni.

Később a tánc teremben egyedül voltam mert mindenki evett vagy pihenőt tartottak.
Kezem, lábam megráztam lazítás ként, fejem is körkörösen mozgattam és kicsit rugoztam is hozzá.
"Rendben akkor kezdjük lábam. - biztattam lábam magamban."
A szám kezdte a jól ismert ritmust és idéztem fel a táncot amit tegnap láttam az egyik videóban, de vagy ötször kezdem előröl, de az egyik gyors rész nem jön ki.

Idegesen kezdem előröl, de először hátra tűröm hajam, de vissza kerül előre arcomat és látásomat akadályozva. Újra próbálom, de mikor a lábam jönne nem jön ki enyhe kuncogást hallok így hajam hátra tűröm és Taemin neki dőlt testét látom az ajtóban.

-Hányadik próbálkozás? - kérdezi közelebb sétálva, de én hátrébb lépek.
-Sajnálom csak gyakoroltam. - kértem bocsánatot, hiszen rá se kérdeztem, hogy használhatom-e a termet.
-A ritmus nem jön ki és te a nehezebb részt nem tudod. - túr hajába amit végig nézem. - Figyelj és megmutatom.
Le veszi kabátját és leteszi a székre. Ujjatlan felsője kis bepillantást nyújt fedetlen mellkasára, de gyorsan arcát nézem.

Beáll a kezdő pózban és bele kezd. A szám tátva marad, de a tükör miatt inkább becsukom mielőtt bele repül valami. Annyira hihetetlen, hogy csak miattam teszi ezt, de nincs időm ezen agyalni mert beszélni kezd jobban mondva parancsot add.

-Figyelj! - szólal meg így rá koncentrálok. - Kéz, Lendit, Láb, És gyorsit van egy forgás ami lendületet is add. Itt a szám egyből gyors lesz először a kezedett tedd le majd egy gyors terpesz kicsit le fekszel és fel. Menni fog?
-Öhmmm.. - nyögöm ki ezt is nehezen
-Figyelsz te? - kérdezi nevetve mire hevesen bólogatok amin jobban nevetni kezd. - Állj ide.
-Oda? Melléd? Én? - kérdeztem mint ha valami csoda lenne.
-Ne haragudj rosszak fogalmaztam. - mosolyog, de szemei hatalmat sugároznak és parancsoloak lesznek. - Állj ide!
Nem kellett kétszer modania oda álltam vagy négy lépésre tőle. Kicsit itt is kuncog amivel már idegesít kicsit hiszen ez nem vicces, hogy zavarban vagyok.
Felveszem a pózt, de a tükörbe nézve is észre veszem, hogy rám figyel. Ahogy az első ritmus megszólal mindketten bele kezdünk bár miattam tartja a ritmusom és parancsokat is add.

-Itt lassabb.. Kéz, fej gyorsabban. - addja a parancsot. - Le, fel gyorsabban tartsd a ritmust. Lassíts itt lassú! Ez az és most..
Be indul a szám és az a rész jön amit nem tudok.
-1,2,3...Kéz, Lendit, Láb, forgás, először a kezedett tedd le a földre terpesz maradj lent. - folytatja a parancsot. - Rendben.
Épp szuszanék, de ő megse mozdul. Ahogy újra megszólal belém akad a levegő is.
-Újra! - túr izzadt hajába.
-Mi? - kérdezem döbbenten.
Szemei engem fürkésznek.
-Azt mondtam "újra". - néz mélyen szemembe. - Ha én azt mondom "újra" akkor nem kérdezel hanem megteszed! Most! Annyiszor csináljuk újra ahányszor én mondom te nem kérdezel hanem teszed. Értetted?!

Szavai élesen hatoltak át a csendes termen az egyetlen más hang az én légzésem és az ő légzése volt a korábbi próbák miatt. Kezeim meg feszülnek és meg se tudok mozdulni. Szemei olyan sötétek és ijesztőek, hogy ha ez egy horror lenne már kikapcsoltam volna a TV-t.

-Rendben. - töröm meg a csendet és mellé állok.

Annyiszor csinálom ahányszor akarja és nem mondja, hogy így már jó. Az óra este hetet mutatja és terülök el a padlón izzadtan.

-Mostantól minden egyes nap itt gyakorolsz. - szólal meg levegőt kapkodva. - Velem.
"Mi? - kérdezem magamban és ülök fel."
-Veled? Miért? - teszem fel ezt a két kérdést.
-Mert. - mondja egyszerűen engem nézve. - Kitől mástól tanulnál táncolni?
-Értettem. - ülök fel izzadtan bár ő se jobb nálam.
-Ezt a választ akarom hallani. - szemei elégedettek, de az én szemeim valamiért a tükörben dühöt mutatnak amit észre is vesz.
-Valmi nem tetszik? - kérdezi vigyorogva, de le hervad mosolya mikor megszólalok.
-Nem. - válaszolom és mielőtt kérdezne bármit is felveszem táskám és el indulok, de a tükörben rá nézek. Szemei dühösek jobban mint először.
-Kitty. - szólít meg, de hátra se nézek.

A főnököm, de nem parancsol nekem és ha ugyan ez lesz minden nap a lábam feladja és nem tudok majd táncolni.

-HOLNAP ITT! - kiabál még utánam.

Kimegyek a friss levegőre, de a hideg eszembe juttatja, hogy bent maradt a dszekim igy vissza futok mire velem szembe kerül az akit ott hagytam az előbb. Kikerülöm, de utánam jön.

-Mit nem ettetél abból amit mondtam? - kérdeztem.
Felé fordultam fel nézve rá.
-Nem azzal van a baj, hogy parancsol. - kezdtem bele a válaszba. - Hanem ahogy parancsolja.
-A parancs az parancs. - nézett szemembe. - A főnököd vagyok.
Akaratom ellenére is kicsúszott a következő mondat.
-Nem vagyok valami kurva,  hogy csak  úgy azt mondja "ezt szeretem" vagy "helyes" - fintorogtam. - Nem valami olcsó ribanc vagyok aki azt teszi amit mond. Nekem is kell pihenő, hogy ne szakadjon szét a lábam ennyi óra tánc után. Felvesz erre képes és kicsinál. Fontos a tánc hiszen az életem, de ha ezt teszi akkor a fellépéskor nem tudok normális kipihenten táncolni és elbaszom az egészet. Ez kinek lenne jó? Órák óta enni se ettem. Lehet ha még táncolnék utána össze esnék.

Nem mondott semmit se így fogtam magamra vettem a dzsekit, de mikor el mentem mellette mondtam, hogy itt leszek holnap ugyan ebben az időben.
Meg se vártam a választ csak ott hagytam. Ahogy kiléptem elkezdtem magam szidni, hogy ekkora idióta sose voltam még, hogy igy kiabáltam vele.
Haza mentem majd megnéztem a telefonom és volt egy nem fogadott hívásom valakitől. Vissza hívtam, de egyik régi barátom volt hogy elmehetnén inni vagy valami.

Gyorsan letusoltam mire lábam remegni kezdett. Felöltöztem és lefeküdtem kedvem nem volt TV-t nézni igy lehunytam szemem és elaludtam

Köszönöm, hogy elolvastad.. Komment és csillag.