Ezen a napon, és órán, mi lányunk meg voltunk őrülve.
A padok három különböző magassággal fel volt a pad rakva a bordásfalakra. Az volt a feladat, hogy fel kellet menni rajtuk, és a mellette levő bordásfalon lejönni.
Elkezdek menni az egyik legmagasabban. Fél úton inkább lejövök mert téliszonyos vagyok. Utána Dzseni elkezd menni rajta. Már fent van, és egyszerre nevetett. Közben elkezdett sírni miközben lejött. Ő is nevetett meg mi is.
Utána egy fiú osztálytársunk (Dani), elkezdett lejönni. DE! Nem jött le, hanem le gurult a bordás falról, és nyögött egyet. DE NAGYOT!!
Erre én meg Fruzsi elkezdünk a földön nevetni. A tanár meglát bennünket, és nem tud semmit mit csinálni csak kérdezgeti, hogy "mi a baj lányok??" .
Óra vége van és sorakozunk. Én elkezdem Fruzsit húzni a lábánál fogva, a fiúk meg csak néznek. Utána megyünk fel a lépcsőn. Ott is fekve mentünk fel mert ott is nevettünk. Fent az öltözőbe pedig fura nevetéseket adtunk ki, amit a fiúk nem díjaztak mikor leértünk.
