~Mostoha testvér~ BEFEJEZETT

~ A találkozás ~

🔴Hanna szemszögéből🔴

Az ébresztő csöngésére keltem. Ilyenkor kitudnám dobni az ablakon. Ránézek. 7:01. Már éppen aludtam volna vissza, amikor anyukám üvölt fel a konyhából, hogy gyorsan készüljek, mert az új osztályfőnök írt egy körlevelet, hogy ma nem 8:00-ra kell beérni, hanem 7:30-ra. Nagy nehezen kikeltem az ágyból, és a fürdő felé vettem az irányt. Gyorsan lezuhanyoztam (mert sajnos nem volt időm fürdeni) és megcsináltam a hiper-szuper sminkemet, ami csak egy kis szempillaspirálból, és egy kis szájfényből állt. Nehezen tudtam eldönteni, hogy mit vegyek fel, de egy comb közepéig érő szoknyára, és egy sima fehér blúzra esett a választásom.

-Jó reggelt - mondtam.

-Jó reggelt édesem - mosolygott anyu, és egy szendvicset tett a táskámba.

-Na, mit szólsz? Várod a suli első napját Hanna? - kérdezte még nagyobb mosolyra húzva a száját.

-Hát jobban örültem volna, ha még tudtam volna aludni, de azt leszámítva viszonylag igen. Várom. - mondtam.

-Elvigyelek kocsival?

-Hát mivel nem ismerek semmit, ezért jó lenne. -mondtam, majd anyuval együtt kimentünk a garázsba. Beszálltam az autóba, és beültem az anyósülésre. Elindultunk.

Amikor már láttam a sulit, döbbenten láttam, hogy mekkora. Hatalmas ablakok, nagy lépcső, és több emeletes. Amikor bementünk, egyből az igazgatói irodába mentünk, mert ott mondták el, hogy melyik terembe kell majd mennem. Elmondta, hogy ma csak ilyen beszélgetős nap lesz, és azért kellett hamarabb jönnünk, hogy délben előbb tudjunk elmenni (?). 10/b. Ez lesz az új osztályom. 10/b. Elköszöntem anyukámtól, és az osztályterem felé vettem az irányt. Már senki nem volt a folyosón. Az osztályterem a folyosó legvégén volt. Amint odaértem, megláttam egy olyan 40+ fölötti férfit, aki a becsukott ajtó előtt állt, és szerintem rám várt. Gondolom, ő az osztályfőnök. Amint odaértem, egyből kezetfogtunk és bemutatkoztunk egymásnak. Utána hirtelen lenyomta a kilincset. Megijedtem. Az osztály érdeklődve elhallgatott, és minden szempár rám szegeződött. Azt hiszem, zavarba jöttem.

-Nos gyerekek - kezdte az ofő - ő lenne az új osztálytársatok. Néhányan felfütyültek. Nem azt mondom, hogy csúnya vagyok, de nem is vagyok a legszebb. Hosszú, barna haj, barna szem, átlagos testalkat, szép bőrtípus. Ennyi lennék én. Olyan.. átlagos.

-Mutatkozz be szépen - mondta az ofő, bíztató mosollyal.

-Amm.. - kezdtem - Varga Hanna vagyok, 16 éves. Most költöztünk ide. Olyan átlagos tanuló vagyok. Angolból van középfokú nyelvvizsgám, de nem nagyon használom az angolt. - és itt megálltam. Nem tudtam mit mondani.

-Ennyi - mondtam tömören.

-Rendben Hanna. Köszönjük szépen. Van 2 hely. Hová szeretnél ülni? Márk mellé, vagy inkább Evelin mellé? -kérdezte. Evelin nagyon kedvesnek tűnt. Hosszú szőke haj, kék szem, neki is olyan átlagos testalkat. Már amennyit láttam belőle, mert ült. Kedves mosoly. Márk fekete bőrdzsekiben, gondosan elfésült hajjal, ami ráadásul be volt zselézve, és úgy ült, egy vigyorral az arcán.

-Evelin mellé szeretnék ülni -mondtam.

-Rendben. Menj csak oda - odamentem, és leültem mellé.

-Szia - köszönt, kedves mosollyal az arcán.

-Szia - köszöntem neki, visszamosolyogva. Végignéztem az osztályon. Összesen 12-en voltunk, velem együtt. Megszámoltam. Annyi féle személyiség volt ott. Volt 2 emós, egy fiú meg egy lány. Összeillettek. Volt 3 fiú, akik gondolom a "rossz" fiúk voltak, mert eléggé helyesek voltak, és mind a hármukon fekete bőrkabát volt. Volt 4 lány, akik eléggé flegmának tűntek, és még ráadásul nagyon szépek is voltak, és gondolom ezt ki is használják, mert nagy V alakú kivágású pólót hordtak, amiben jól lehetett látni a dolgokat. Volt egy lány, aki elég antiszociálisnak tűnt. Fekete pulcsi (melegben) és a fejére húzott kapucni. És ugye bár voltunk mi Evelinnel.

Evelinnel szünetekben nagyon jól összebarátkoztunk. Ebédszünetben éppen mentem volna a büfé felé Evussal, (megengedte, hogy így becézzem) amikor hirtelen nekem jött egy fiú.

-Hé - mondtam, kicsit felemelt hangon.

-Elnézést kérek mrs.hercegnő, hogy véletlenül magának megyek a nagy tömegben - mondta gúnyos mosollyal az arcán. Ahogy belenéztem abba a mélykék szempárba, egyből valami felbolydult bennem. De nem tudom, hogy mi. Pár másodpercig néztünk egymás szemébe, amikor Evus hirtelen, de lágyan megütötte a vállam. Azonnal feleszméltem.

-Bocsánatkérés elfogadva - mondtam én is gúnyos mosollyal, és azzal a lendülettel Evus elhúzott onnan.

-Ez meg mi volt? - kérdezte az újdonsült barátnőm nagy mosollyal az arcán.

-Nem tudom - feleltem, kicsit megdöbbenve az előbbi miatt.

-Az a nagy gyönyörű mélykék szempár - mondtam hitetlenkedve.