~Mostoha testvér~ BEFEJEZETT

~ Ő és Én ~

Megérkeztünk a buli helyszínére. Egy hatalmas, szürke 3 emeletes házban tartották. Az udvar tele volt emberekkel, amiről arra lehetett következtetni, hogy bent is fulladásig vannak. Mikor megérkeztünk elkezdtünk keresni egy üres parkolóhelyet, de csak nagy nehezen találtunk, azt is messzebb a háztól.
Miután sikeresen találtunk egyet, a fiúkkal elindultunk a házhoz. A zene már távolról is hangosan megütötte a fülünk, mire Zsombi előre rohant.

-Hé, ez a kedvenc zeném! Érzem, hogy jó lesz ez az este - vigyorogva sietett be előttünk a kapun.

Mátéval az udvarba érve egyből szlalomozni kezdtünk az embertömegben. Körbe nézve rengeteg kihívó ruhába öltözött lány volt, ami őszintén szólva eléggé tetszett.

Beérve a hatalmas helyiségbe be is igazolódott a feltevésem, miszerint bent is fulladásig vannak. Mátéra nézve jeleztem a szememmel, hogy elmegyek az italos pulthoz, míg ő jelezte, hogy a fal melletti kanapénál lesz.

Átvágtam az illuminált állapotban lévő emberek között. Néhányuknak véletlenül neki is mentem, de sűrű bocsánatkérések közepette sikeresen eljutottam a pulthoz. Két pohárba töltöttem az italt, majd a kanapé mellett álló Mátéhoz mentem és hátammal a falnak dőltem.

-Tessék, csak ilyen volt -nyomtam a kezébe a poharat, amit el is vett.

-Megfelel, bármi is ez - ivott bele jókedvűen, miközben a zene ritmusára dobolt a lábával.
-Zsombi hova ment? - nézett körül, tekintetével keresve barátunkat.

-Amióta bejött, azóta nem láttam. Valószínűleg csajozik - mosolyodtam el miközben szintén körbe néztem a táncoló tömegen. A zene üvöltött, sokan pedig üvöltötték vele együtt a szöveget. Belekortyolva az italba löktem el magam a faltól, majd a mellettem álló Máté kezébe nyomtam a félig teli poharam.

-És most indulás táncolni - vigyorodtam el, miközben elindultam a rengeteg ember felé.

-Ez a beszéd! Én is megyek - itta ki mindkét pohár tartalmát, majd letéve azokat az asztalra, a tömegben eltűnve táncolni kezdett.

Elvegyülve az emberekkel felvettem a ritmust és a zenére ellazulva kezdtem el táncolni.

Fél órája táncolhattam, mikor is egy lány igen közel került hozzám. A csípőjét nekem nyomta, miközben vörös hajába túrt. Rápillantva még nagyobb vigyorra húztam a számat, majd kezemet a derekára vezettem. Ez egy olyan este, ami volt nincs. Miután haza érünk, el is felejtem az egészet. De most egy kicsit lazulok.

-Liza vagyok - pillantott hátra tengerkék szemeivel, mire én egy meglepett arccal díjaztam a csodaszép látványt.

-Én Márk - mutatkoztam be röviden, miközben a zene megváltozott. Pörgősebb lett, mire az egész tánctér felbolydult. Mindenki intenzívebben kezdett táncolni, és hangosabban üvöltötték a zenét. Liza a csípőjét még jobban nekem nyomta, mire én lágyan megszorítottam a derekát. Mivel háttal volt nekem, ezért az arcát nem láttam. Vörös haja a derekát súrolta miközben csípőjét a zene ütemére mozgatta.

-Igyunk valamit - fordult meg hirtelen és vigyorogva megragadta a kezem. Elkezdett húzni az italos pulthoz, majd töltött két pohárba.

A negyedik kör után már igencsak leszűkült a látóköröm. Éreztem, ahogy az ital megteszi a hatását, emiatt automatikusan fokozódott a jó kedvem.

-Mesélj magadról - szólaltam meg vigyorogva, miközben Liza kezét fogva táncoltam. A sminkje szépen illett az arcához, ajkai teltek voltak és vörösek. Olyan ismerős volt.

-Hmm - gondolkodott el egy pillanatra - Szeretem a liliomot - válaszolta könnyedén, mire én jókedvűen a lány füle mögé tűrtem egy kósza hajtincset.