Ki tudja?! (Befejezett)

A buli 2/2

- Menjünk be! - húzott maga után Vivi, be a házba. Na, a ház előtt is volt tömeg, de ami itt van az nem tömeg, hanem komplett földrész. 

- Ööö.. izé... - kezdte Fruzsi és láttam, hogy egy kicsit elpirult. Vivi maga mögé nézett és sóhajtva mondta:

- Menj! Kápráztasd el! 

- Nem baj?

- Nem! Menj már, ne tökölj! - szólt rá Vivi, mire Fruzsi odament egy konyhapult mellett álló magas, fekete hajú sráchoz, aki éppen nem akarom tudni mit ivott. Kérdőn néztem Vivire és Borira.

- Fél éve totál bele van zúgva a srácba - legyintett Vivi. - Annyiszor mondtam neki, hogy legyen belevaló, de a nyár végén lévő egy nyomorult randin kívül semmi. Amúgy C-s. Na jó, erre a számra muszáj táncolni! - ragadta meg Bori és az én karomat.

- Nem-nem! Nem táncolok! Azt hiszem inkább keresek valami ihatót, amibe reményeim szerint semmit nem kevertek.

-  Oké, de utána gyere! - szólt utánam Bori. A konyhapult felé vettem az irányt, ahonnan egy perce mentek táncolni Fruzsiék. Megfogtam egy tiszta poharat és a biztonság kedvéért a csapból töltöttem bele vizet. 

- Nocsak. Veszélyes vizekre evezünk?

- Semmi közöd hozzá, hogy mit iszok! - fordultam meg és magamra erőltettem egy mosolyt. Tudtam, hogy Bence az. Ki más lenne? Ő is idiótán vigyorgott. Biztos ami biztos alapon gyorsan megittam a vizet.

- Nem gondoltam volna, hogy eljössz, főleg nem így! - nézett végig rajtam.

- Legeltesd máson a szemed!

- Vörös a rúzsod. - mondta, mintha nem tudnám.

- Tisztában vagyok vele.

- Inkább ezt idd! - adott a kezembe egy poharat.

- Miért mi ez? - elsőre ránézésre sima kólának tippeltem volna, csakhát Bencéről beszélünk.

- Kóla. - vigyorgott, miközben meghúzta a kezében tartott sörös poharat.

- Mit raktál bele?

-  Én semmit.

- Akkor mit raktak bele a haverjaid? - kérdeztem máshogy, amikor valaki átkarolt hátulról. - Mi a... - néztem a hátam mögé, Bence pedig folyamatosan röhögött. Olivér totál elázva (nem esett be a medencébe, a pia miatt) ölelt át, Bence pedig felröhögött.

- Annyira jó a buli nem? - kérdezte Olivér.

- Na, jó, én azt hiszem lépek! - röhögött Bence.

- Itt ne hagyj! Hallod! Szedd le rólam! - kiáltottam utána, de hiába. - Olivér! Kit keresel, mert erős a gyanúm, hogy nem engem. - utaltam arra, hogy még mindig átölelt.

- Annyira bírlak!

- Aha, persze! - forgattam a szemem. - Na, figyelj Olivér! Gyere! - szedtem le a karját a derekamról és óvatosan a kanapéhoz vezettem több-kevesebb sikerrel és leültettem. 

- Azt hiszem rókázni fogok! - szólalt meg.

- Zseniális! - sóhajtottam. Ha valaki nem értette volna meg, hogy miért gyűlölöm a bulikat, hát ezért. - Várj! Hozok valamit! Addig nehogy kidobd a taccsot! És maradj itt! - utasítottam. Nem kockáztattam meg, hogy kikisérjem a fürdőbe, mert még lehány. Egyáltalán azt sem tudom, hogy minek segítek neki és miért nem hagyom a francba. Tűnhetek szívtelennek, de teljesen illuminált állapotban van és az egyik legjobb haverja egyedül hagyta gondolván, hogy engem szívasson. Fogalmam sincs, hogy mit fogok neki vinni, amikor, mintha csak mesében lennénk megpillantottam a nyitott bejárati ajtó mellett egy kisebb vödröt a virágágyás mellett. Hát, most egészen másra fogjuk használni. Az embereket kerülgetve rohantam vissza a vödörrel Olivérhez, akinek hála a jó égnek még nem jött ki a pia. A kezébe nyomtam a vödröt és a konyhába mentem, hogy egy konyharuhát bevizezzek. 

- Neked is sikerült. - utalt arra, hogy már nem ölel Olivér.

- Te mekkora seggfej vagy! - fordultam Bencéhez.

- Most miért? A fél társaság részeg. - vonta meg a vállát. 

- És ha bele esik a medencébe?

- Paranoiás vagy.

- Csak utálom a bulikat! És a seggfejeket! - tettem hozzá

- .Luca, hát itt vagy! - jött oda hozzám Bori és Vivi.

- Azt hiszem vége a bulinak. - húzta el a száját Bori.

- Miért? 

- Végre! - mondtuk egyszerre ki-ki a saját gondolatát Bencével.

- Néhány idióta a szomszédhoz becsöngettek és annyira eláztak, hogy azt hitték ott is buli van, ezért minden előzmény nélkül bementek. A nő pedig kihívta a rendőrséget, azok pedig feloszlatták a bulit. 

- Akkor mehetünk? - kérdeztem.

- Igen, csak még megvárjuk Fruzsit. - mondta Bori. 

- Én meg összeszedem Olivért.

- Ezt tedd rá a homlokára. - dobtam Bencéhez a vizes konyharuhát.

- Miért? - ráncolta a szemöldökét.

- Teli fogja hányni a kocsit. Főleg ha a vödör üres. - vontam meg a vállam, a lányok meg furán néztek rám. - Amikor eljöttem inni, akkor hátulról átölelt, én leültettem a kanapéra, közölte, hogy ki fogja dobni a taccsot, elmentem a vödörért és itt vagyok. - rövidítettem le.

Aha. - nézett rám Vivi. Néhány perc múlva pedig már hazafelé tartottunk.