Civakodás és rendőrségre rohanás

346 16 0
                                    

- Nem! Próbálj egy kicsit jobban gondolkozni! - nógattam Bencét hétfő délután az iskola könyvtárában. Szombaton elmaradt a lovaglás, mert Fruzsi beteg lett.
- Nem érted, hogy nem megy?!
- Menne, ha nem mással foglalkoznál! Könyörgöm csak egy feladatot csináljunk aztán húzzunk haza! - könyörögtem, mert már egy órája a könyvtárban ültünk. Szerencsetlensegunkre Gulyás tanár úr meg-meg nézett minket, hogy haladunk. Siralmasan.
- Tessék. Jó? Én léptem.
- Te tényleg ennyire hülye vagy? - sóhajtottam fáradtan. Megint elrontotta.
- Nem a matek az erősségem! Szerinted önszántából vagyok itt?!
- És én? Jobb dolgom is lenne, mint téged korrepetalni!
- Azon aggódni, hogy következőleg téged ölnek meg? Zseniális program! - felelte gúnyosan.
- Mi lett volna, ha a ti szomszédotokkal történik meg, hm?! Várj! - vettem elő a telefonom, ami a zsebemben rezgett. - Szia anya! Nem, még itt vagyok a könyvtárban. Igen, ő is itt van. Hogy hová? Biztos, honnan tudjam, nem a haverom! Jó, oké megyünk. Jó. Rendben. Szia! - tettem le. - Pakold össze a holmidat! Indultunk kell! Kocsival jöttél?
- Nem foglak hazavinni!
- Nem haza kell, hogy vigyel, hanem a rendőrségre. És neked is jönnöd kell!
- Mi van?!
- Induljunk már! - kertem. Néhány perccel később Bence kocsijában ültünk és a rendőrségre tartottunk.
- Meg kell állnunk egy benzinkúton. - közölte Bence.
- Miért indulsz el kevés benzinnel?
- Mióta szólsz bele a dolgaimba?
- Elnézést! - vigyorogtam gúnyosan. Egy perccel később már Bence tankolt is és bement fizetni. Addig írtam egy SMS-t anyának, hogy mindjárt ott vagyunk. Csakhogy eltelt három perc. Aztán öt. Hét. És meg mindig nem jött vissza Bence. Kiszálltam az autóból és bementem a benzinkutra, hogy mi van már. Bence ott ordibalt a kutassal, a Kutas meg Bencevel.
- Nem akarom felbeszakitani, eme bölcs eszmecserét, de mennünk kéne. - sétáltam oda.
- Addig nem mentek a baratoddal sehova, amíg ki nem fizeti a tankolást!
- Nem a barátom.
- Ember! Nem érti, hogy nem annyiért tankoltam? Nem fogom kifizetni!
- Hivhatok rendőrt is! - fenyegetőzött a kutas, én meg ettől rendesen beparaztam.
- Mennyiért tankoltal és mennyit ker? - kérdeztem, mire megmondta, én meg kispótoltam az összeget.
- Gyere! - ragadtam meg Bence karját, hogy kivonszoljam.
- Nem kellett volna fizetned! És ne várd tőlem vissza a pénzt!
- Nem kell nekem - mondtam és beszálltam az autóba. A rendőrségre érve az útbaigazítást után megtaláltuk anyát és Karcsit, akik Zitaval együtt várakoztak.
- Végre itt vagytok! Mi tartott ennyi ideig? - állt fel anya egy székről.
- Semmi! - feleltuk egyszerre Bencével. A rendőrök mindannyiunktol ujjlenyomatot vettek és elmondtak, hogy mivel Erzsi néni unokahúga az egyetlen lehetséges gyanúsított eddig, így bent tartják, amitől Zita megint könnyezni kezdett. Amint ki léptünk az ajtón a szomszéd part, Noemit es Dávidot és a szomszéd férfit, Mátyást pillantottuk meg, akiket szinten behívtak.

Ki tudja?! (Befejezett)Where stories live. Discover now