Sárkány szülött (Befejezett)

Visszatérés

Réges régen mikor az emberiség még babonásan élt volt egy legenda. Egy legenda egy különleges emberről. Mikor még éltek sárkányok az emberek éveken át küzdöttek velük, de minden reménytelenné vált, hisz a sárkányok sokkal erősebbnek bizonyultak mint ahogy azt az egyszerű ember gondolta. Egy nap egy harcos különleges ércre lelt, a fekete kristályra. Az anyaga olyan volt mint egy erős acélnak, de ha jól meg munkálják igen erős, strapabíró és éles fegyvert lehet belőle létrehozni. Ez a harcos a kristályból készült karddal csapott le a sárkányokra. Napokon keresztül harcolt, sőt már már vadászott a sárkányokra. Sok bátor és nemes harcos állt mellé, így jött létre a sárkány vadászok rendje, a Tűz harcosok rendje.
Teltek az évek, a sárkányok száma pedig egyre jobban csökkent. De egy nap, egy kis faluban hatalmas tűz ütött ki. Az emberek pánikoltak, a harcosokat hívták. Mire a bátor sárkány vadászok odaértek a faluból nem maradt más mint egyetlen egy fiú. Úgy gondolták, hogy a fiú legyőzte a sárkányt, magukhoz akarták venni, de aztán... A fiú meg változott... Egy ártatlannak tűnő kis fiú, egy veszélyes sárkánnyá vált. Pillanatok alatt végzett a harcosokkal, aligha élték túl a meglepetést. A legenda pedig itt kezdődik, egy fiúval aki sárkánnyá változik.
Az emberek rettegtek tőle, különféle rituálékat hoztak létre, hogy a sárkány szülöttel békét kössenek, hogy a falujukat meg védjék. Sok helyen fiatal és szűz lányokat áldoznak fel neki. Tény, hogy a férfiak nem örültek ennek, sokan... Elrejtették a lányokat mikor eljött a nap, a feláldozás napja.
A sárkány vadászok egyre jobban fejlődni kezdtek, egyre jobban nőtt a rend, a klán létszáma, hogy végre meg szabadítsák az embereket a szörnyű sárkány embertől. Idő közben az egyik harcos is szerelmes lett. A lány volt a mindene. Óvta, támogatta és tanította mindenre. De aztán... Megjelent a sárkány... A sárkány szülött. A harcosra támadt, küzdöttek, de a sárkány szülött még mindig erősebb volt. Aztán... Ahogy a sárkány fiú a harcost egy fának ütötte a lányt vette célpontba. Nem kímélve a lányt... Élve eléggete, csak a hamu maradt belőle... A harcos pedig... A szíve egyetlen szerelme láttán egyszerre bánat és düh vette úrrá. Meg ragadta a kardját és minden erejét egyetlen szúrásba adta bele. Az egyetlen szúrás... A sárkány szülött szívébe... A harcos egyszerre érezte magát hősnek és egyszerre vesztesnek... A népek, a falvak, a nagy birodalmak ünnepelték a harcost, a sárkány szülött gyilkosát. Az emberek le mondtak a különféle rituálékról és újra egy egyszerű életet éltek... Sárkányok nélkül.
Mindenki azt hitte, hogy végre vége van a sárkányok birodalmának, de ez valójában nem így volt. Lehet, hogy a Tűz harcosok klánja szinte a sárkányok nagy részét levadászták és félelmet okoztak nekik, de csupán a sárkányok a saját barlangjukba, fészkükbe menekültek és hosszú álomba merültek. Ahogy mondják "porból lettünk és porrá leszünk". Mielőtt minden sárkány nyugovóra tért volna egy még is az utolsó pillanatban egy fiatal hajadon lányt élve elégetett és a hamvaiból egy különleges tojást alkotott, az új sárkány szülöttet.

2025. Szeptember 10.

Nagyon sok év telt el sokan már tényleg viccnek és mítosznak gondolja a sárkányok létét, de az egyetlen bizonyíték arra, hogy tényleg meg történt az a Tűz harcosok klánjának fennmaradása volt, amit ma már csak úgy hívnak, hogy az Ősök rendje. Azok a családok akik ide jöttek és maradtak generációkon át fejlődtek, tanultak és modernebbé váltak, várták, hogy újra fel bukkanjon az első sárkány több száz év után.
Aligha egy hete kezdődött el a suli. Mindenhol az épületben újra nagy hangzavar lett. Sokan beszélgettek, a nyárról, a táborokról, a fiúkról és a lányokról. Tulajdonképpen mindenről amiről egy tini beszélni tud. Új voltam még itt a Fallen Hill városban. A nyár végén költöztem ide. Eszméletlen nagy volt a város, minden meg volt ami egy kis vidéki fél faluban (félig városi hangulata van, de még is falu) aligha. Ráadásul a környezet, a környék... Mind olyan csoda szép volt.
Lassan be csöngettek és épphogy meg találtam a termet mielőtt a tanár be ért volna, pontosabban pont együtt érkeztünk meg a terem ajtajához.
- Figyelem diákok, fogadjátok sok szeretettel az új osztálytársatokat. - mondta a tanárnő - Kérlek mutakozz be.
- Sziasztok, a nevem Leila... Leila Aintho. Én... - folytatni akartam, mire egy szőke hajú lány meg szólalt.
- Szia, hello... Kezdhetjük az órát végre? - eléggé türelmetlen volt. Mondjuk nem is nézett úgy ki, mint egy normális lány. Derékig érő szőke haj, agyon sminkelt arc, műköröm. Minden rajta volt amin egy lányon lehetett.
Végül a tanár intett, hogy üljek le, majd elkezdte az órát, pontosabban a matek órát. Szerencsémre még nagyon az év eleje volt szóval csak ismétlések voltak minden órán.