14.

583 40 12
                                    

A két herceg szélsebesen száguldott a trónterem felé. Szívük hevesebben vert mint valaha.
Thor úgy rúgta be az ajtót, hogy a nagy, dübőrgő hangját még tán Midgardon is hallották. Frigga ott állt Odin mellett, aki nem lepődött meg fia előbbi kirohanásán, de felesége már annál inkább.

- Apám! Anyám! -szólalt meg Loki, mert úgy vélte jobb ha inkább ő beszél- Aidanak nyoma veszett. Jogunk van feltételezni, hogy elrabolták.

- Tudjuk. -mondta a király- Kaptunk egy fenyegető levelet az óriásoktól. Azt írták, hogy ha kell a lány akkor náluk kell megvívni a csatát, azonnal. Ti tudtok erről valamit?

A hercegek megrémültek, de végül elmesélték szüleiknek töviről-hegyire a feltételezéseiket, miszerint Unnä és a tűzóriások rabolták el Aidat.
Odin figyelmesen hallgatta végig gyermekei szavait és így szólt.

- Fiaim! Menjetek és szabadítsátok ki a kislányt, de ne szóljatok senkinek erről. Tegyetek úgy, mintha a hercegnő cselekedeteiről nem tudnátok semmit. A sereg még várat magára egy kicsit, nem ma lesz a háború. Keresztbe teszünk nekik ezzel.

- Vigyázzatok magatokra! -kiáltott a királynő.

Thor és Loki meghajoltak aztán kirohantak a teremből.

- Mit csináljunk, öcsém?

- Hogyhogy mit? Menjünk és mentsük meg a legszebb..., mármint Aidat!

Thor felhúzta a szemöldökét és elmosolyodott - Hé! Várj! A biztos halál vár ránk ha csak ketten megyünk!

- Mire célzol?

A szőke vészjóslóan mosolygott a feketére aki egyből megértette, hogy mit is akar bátyja.
Szólni a drága barátainak.

- Thor! Apánknak igaza van, nem kéne szólnunk senkinek! -suttogta Loki, de a herceg már messze járt.

<<>>

- Mikor indulunk? -kérdezte Fandral.

- Most!

Sif, Fandral, Volstagg, Hogun és a két herceg villámgyorsan vágtattak lovaikkal a hídon Heimdall felé.
A kapuőr már várta őket.

- A tűzóriások Birodalma elég veszélyes hely! Biztos, hogy menni akartok? -kérdezte mély hangján.

- Veszély? Pff! Mikor érdekelt az minket? -hencegett Fandral- Persze, hogy megyünk.

Besétáltak a kupolába és két perc múlva már földet is értek.

- Huh! Nagyon meleg van. -panaszkodott Volstagg.

- Érezzük. -morgott egyet, Thor.

A szőke herceg egyik szemével a tájat, másikkal pedig öccsét szugerálta. Loki mindig is érzékenyebb volt a melegre mint a többiek. Igaz, hogy utoljára gyermekkorában ájult el, de a herceg úgy gondolta jobb ha ugrásra kész. Bár sosem mutatta ki, de féltette testvérét. Mindentől.

- Hol lehetnek? -kérdezte Sif.

- Nem számítanak ránk. -jelentette ki Hogun.

♤Maradj Velem♤  /LITTLE MIX & LOKI FF/✔Where stories live. Discover now